Birkózás

Birkózás

A birkózás olyan küzdősport, ahol tilos bármilyen eszközhasználat, ütés vagy rúgás, csak az ellenfél földhöz szorításával, vagy „fogások” végrehajtásával lehet győzelmet elérni. A puha, kör alakú küzdőtéren két versenyző küzd egymás ellen, testhezálló ruhában és cipőben. Az ókori olimpiák óta közkedvelt sport.

Birkózás a Velodromban - 1928

A birkózás

• két résztvevő közötti vetélkedés, mely arra irányul, hogy egyikük akaratát fizikai eszközökkel a másikra kényszerítse;
• a küzdelem során nem szabad ütni, eszközt használni, a másiknak sérülést okozni, fogásokkal, az ellenfél testrészeinek megragadásával kell elérni a győzelmet;
• alapvető, játékos mozgás és harc, elsősorban fiatal korban, ösztönösen igényelt és nagyon kedvelt játék, melynek nyilvánvaló, testfejlesztő és sportértékei miatt sportszerű formái is kialakultak.

(Az ösztönösségre utal, hogy a birkózás szinte minden fiatal emlős állatnál megfigyelhető, a felnőtt korra való felkészülés, a serdülőkori rivalizálás során.)

A birkózás fogalma mélyen beivódott a társadalom köztudatába, amiről számtalan, átvitt értelemben is használt szófordulat tanúskodik: „megbirkózik” a feladattal, az egyik futball csapat „kétvállra fekteti” a másikat, „porondra” lép, „legyűri” a nehézségeket, „ölre mennek, hajba kapnak” és a többi.

Formái

Számtalan válfaja ismert, a letámasztott könyökkel egymás tenyerét markoló és az ellenfél karját lenyomni igyekvő szkanderezőktől a birkózás határán már túllépő cirkuszi verekedésig, a pankrációig.

Az akarat rákényszerítése sokféle szabály szerint történhet, a földre rajzolt körből való kitaszítástól (szumó), az ellenfél felemelésén (grundbirkózás) át a kétvállra fektetésig, vagy a feladás kikényszerítéséig.

Öltözet szerint

• Öv-kabát (belt and jacket) birkózásnál a versenyzők dolgát megkönnyíti, hogy deréktól felfelé egymás ruháját derékövét is megragadhatják (szambó, kurash).
• Megragadásos (catch-hold) birkózásnál az egész testet ruha fedi, azaz a kabátot és nadrágot is meg lehet fogni. (dzsúdó, jiu-jitsu)
• A meztelenül (testhezálló mezben, vagy kisnadrágban) végzett birkózásban a ruha megfogása tilos.

Az erőkifejtés iránya szerint

E szerint is lehet csoportokat felállítani, de ezek gyakran keverednek:

• A könyökre támasztott kéz ledöntése (arm-wrestling, szkander) a karbirkózás
• A kimozdításos (break stance) birkózásban az erőkifejtés az ellenfél elmozdítására, alaphelyzetéből való kimozdítására irányul (körből való kilökés, vagy ledöntés: szumó, állóhelyzetből levitel – kurash).
• A ledöntéses (toppling) birkózásoknál a cél az ellenfél földre vitele. Ilyen volt az előzőeken kívül az ókori olimpiák pentatlon birkózása is.
• A tusra menő (pin-fall) birkózásban az győz, aki ellenfelét a hátán (két vállán) leszorítja. Ez a mai sportszerű birkózások alapja.
• Az alávetéses (submission) birkózásban az ellenfelet kényszeríteni kell, hogy a küzdelmet feladja.

Látható, hogy a birkózás fajták között átmenetek lehetségesek. A dzsúdóban például a nagyívű, hirtelen dobás-levitel, a leszorítás, a feladásra kényszerítés, a szumóban a levitel és kilökés egyaránt a győzelem elérésének eszköze lehet.

Fentieken belül a birkózás ezerféle formája létezik , amelyek egymástól függetlenül alakultak ki a népek körében. (Iránban például legalább harminc egymástól különböző, népi formáját gyakorolják.) Ezek közül legismertebbek a skót ledöntéses, a svájci tusra menő, a török olajbirkózás, a mongol sasbirkózás, a magyar baranta és a kunsági derékhúzás, lovasbirkózás.

Elterjedt a professzionális cirkuszi birkózás, a pankráció is, mely artista mutatvány, és többnyire csak a birkózás imitációja.

A birkózás népszerűsítésére dolgozták ki a népi birkózásokból a grundbirkózást a gyerekek számára, illetve az általános igények kielégítésére a bárhol űzhető standbirkózást (lásd alább).

A birkózás számtalan tréfás változata is előfordul, mint az iszapbirkózás.

A sportszerű birkózás szabályai

Két formája a legismertebb: a szabadfogású és a kötöttfogású birkózás. (A dzsúdót nem szokták a birkózások közé sorolni, mivel sokkal kifinomultabb sport, és sokban különbözik a birkózástól, ezért most el is tekintünk tőle.)

Mindkettőnél cél az ellenfél két vállra fektetése, vagy a pontozók által értékesebbnek tartott, a szabályokban rögzített fogások végrehajtása.

Ütni, vagy rúgni nem szabad.

Szabadfogásban az egész testen lehet fogást végrehajtani és a láb cselekvő használata, azaz a lábkulcs, vagy a gáncs megengedett.

Kötöttfogásban csak derék felett lehet megfogni az ellenfelet és gáncsolni sem szabad.

A versenyzők puha cipőt és testhezálló mezt viselhetnek, alatta alsónadrággal a nőknél esetleg pólóinggel. Nem hordhatnak gyűrűt fülbevalót, a hosszú hajat fel kell kötni, a körmöket rövidre kell vágni.

A sportszerű birkózást nők is végzik, ők a szabadfogás szabályai szerint küzdenek. Nem szabad veszélyes, vagy fájdalmas fogásokat alkalmazni és minden sportszerűtlenség tiltott. (harapás, karmolás, fül vagy hajhúzás, és természetesen az ütés és rúgás is.)

A versenyzőket súlycsoportokba sorolják. Ezeket a nemzetközi versenyek számára nemzetközi szövetség előírásai tartalmazzák, de a nemzeti szövetségek egyes versenykiírásokban ettől kisebb mértékben eltérhetnek. A súlycsoportok időnként változnak, ahogy egyes fogásokat is hol megengednek, hol nem.

Akciók pontozása

A szőnyegen végrehajtott akciókat a mérkőzésidő korlátozása óta 1-5 pont között díjazzák. A mérkőzés végén a győzelem arányától függően 0, 1, 3, 4 pozitív pontot lehet kapni. Kétvállas győzelem 5-0 VAGY 5-1.

1 pont jár

• Annak a birkózónak, aki ellenfelét földre viszi, majd mögé kerül s ebben a testhelyzetben azt fogva tartja (3 érintkezési pont: két kar és egy térd vagy két térd és egy kar)
• Annak a birkózónak, aki állva vagy a földön szabályos fogást hajt végre ellenfelén, de nem viszi azt tusveszélyes helyzetbe
• Annak a birkózónak, aki mögé kerüléssel viszi és fogja le ellenfelét
• Az a birkózó, aki térdelőhelyzetben felfordítást hajt végre úgy, hogy az ellenfél karja nyújtva van (egy vagy két kar) háttal a szőnyeg felé
• Annak a birkózónak, akinek a fogását ellenfele szabálytalanul akadályozza, de ennek ellenére végre tudja azt hajtani.
• Annak a birkózónak, akinek támadása elől az ellenfél szőnyegről vagy fogásból menekül, felszólításra nem tér vissza a kezdőkörbe és nem veszi fel a küzdelmet meg nem engedett fogást vagy durvaságot hajt végre.
• Annak a birkózónak, aki 5 másodpercig vagy tovább veszélyeztetett helyzetben tartja ellenfelét
• Az a versenyző akinek ellenfele egyik lábával érinti a zónán kívüli területet.( 1 pont )
• Akinek ellenfele folyamatosan visszautasítja a korrekt kapaszkodás felvételét
• Vérzés nélküli sérülésnél, vagy cipő kötésnél, az időt kérő versenyző ellenfele 1 pontot kap

2 pont jár

• Annak a birkózónak, aki szabályos fogást hajt végre lenti birkózásnál, s aki ellenfelét tusveszélyes helyzetbe vagy pillanatnyi tusba viszi.
• A megtámadott birkózónak, ha a támadó pillanatnyi tushelyzetbe kerül vagy vállán gurul a fogás végrehajtásánál (kivéve pörgetés esetén)
• A támadó birkózónak, akinek ellenfele úgy menekül a fogásból, hogy a szőnyegen kívülre veti magát tusveszélyes helyzetbe
• A támadó birkózónak, akinek ellenfele szabálytalan fogást hajt végre, amely megakadályozza az elkezdett fogás végrehajtását
• Annak a versenyzőnek, aki álló helyzetből blokkolja ellenfele akcióját, tehát pillanatnyi tushelyzetbe hozza.

3 pont jár

• Annak a birkózónak, aki állva hajt végre egy fogást, amely ellenfelét közvetlen kis ívű dobással tusveszélyes helyzetbe hozza
• Minden fogásért, amelyet kis ívben a földtől felkapással hajtanak végre, még ha a támadó versenyző egy vagy két térddel földön is van, amennyiben a támadás azonnal tusveszélyes helyzetet teremt és a megtámadott minden testrésze elhagyja a szőnyeget

Megjegyzés Ha a fogás végrehajtásakor a megtámadott birkózó egy kézzel kapcsolatban marad a szőnyeggel, de azonnal tusveszélyes helyzetbe kerül, a támadó birkózónak ugyancsak 3 pont jár.

5 pont jár

• Minden végrehajtott fogásért álló helyzetben, mely nagy ívet ír le, és közvetlen tusveszélyes helyzetben fejeződik be és az új szabályok szerint menetgyőzelemmel zárul.
• Annak a versenyzőnek, aki elszakítja ellenfelét a térdelőhelyzetből, és nagyívű fogást hajt végre, majd közvetlen tusveszélyes helyzetet idéz elő.

Technikai tus 6 pont különbségnél, ha az ellenfélnek nincs akciópontja 5: 0, ha van 5: 1 hasonlóan a leléptetéshez. De nem mindegy az elszámolásnál , hogy tussal vagy technikaival nyersz!!! Pontozásos győzelemnél, ha a vesztesnek nincs akciópontja 3: 0, ha legalább 3 pontja van 3: 1

A pontozás. Bírói döntéssel hozott győzelemnél 1: 0, ha az egyik versenyzőnek sincs akció pontja. Pontegyenlőség esetén vagy 3 akciópont hiányában 2 perc hosszabbítás következik.

A korosztályok (gyermek, diák, serdülő, ifi /kadet/, junior, felnőtt, veterán) szerint változnak a súlycsoportok és – némileg- a szabályok is. (A gyereknél a veszélyesebb fogások, dobások tiltottak.)

Súlycsoportok

Különböző korosztályokban 2001-től:

• Felnőtt férfiak 55, 60, 66, 74, 84, 96, 120
• Felnőtt nők: 48 51 55 59 63 67 72 kg (Olimpián: 48 55 63 72)
• Juniorok 18-19-20 évesek: 50 55 60 66 74 84 96 120.
• Ifjúságiak 16-17 évesek: 42 46 50 54 58 63 69 76 85 100 +100
• Serdülők 14-15 évesek: 32 35 38 42 46 50 54 58 63 69 76 85 100 +100
• Diák I 12-13 évesek: 29 32 35 38 42 46 50 54 58 63 69 76 85 +85
• Diák II 10-11 évesek: 24 26 28 31 34 38 42 46 50 55 60 +60
• A veteránoknál 58 63 76 85 97 130 (női súlycsoportok jelenleg nincsenek)

A veterán korosztályok

• A 35-40 év
• B 41-45 év
• C 46-50 év
• D 51-55 év
• E 56 év felett

A mérkőzés idő is változó, jelenleg jellemzően 3×2 perces menetekből áll. Minden menet után eredményt hirdetnek és aki két menetben győz, már megnyerte a meccset. Döntetlen esetén a hosszabbításban elért első értékelhető fogást végrehajtó nyer.

Manapság érdekes fejlemény, hogy a menet egy perces eredménytelen állóharca után sorsolással (korong feldobással) döntik el, melyik versenyző menjen alárendelt helyzetbe, majd ha a felülre kerülő így sem tud akciót végrehajtani ő kerül alulra: kötött fogásban térdelő támaszba, szabadfogásban féltérdre. Kötöttfogásban ilyenkor a felüllevő az alul levő derekát támadhatja, míg szabadfogásban a lábán kereshet fogást. Ezen szabályok nem örök életűek, gyakran változnak, csak a birkózás lényege marad.

A jelenleg érvényes szabályokat lásd itt!

Strandbirkózás

Korcsoportok

• 10-15 év – Kadet
• 16-20 év – Junior
• Felnőtt

Súlycsoportok

A főszervezőnek kell két csoportra osztani a jelentkezőket:

• Könnyűsúly
• Nehézsúly

Mérlegelés nincs, a résztvevők elosztásánál a könnyebb táblakialakítást és a résztvevők testi adottságait kell figyelembe venni.

Verseny fajták:

• Open versenyek: mindenféle licenc vagy engedély nélkül.
• Versenynaptáras versenyek: A nemzeti szövetség égisze alatt lebonyolított versenyek

Öltözék

• Férfiak: rövidnadrág minden egyéb kiegészítő nélkül.
• Nők: egy vagy kétrészes fürdőruha.

Küzdőfelület

6 méteres átmérőjű kör a homokban rajzolva vagy egyéb módon jelezve.

Mérkőzések időtartama

1 menet maximum 3 perces időtartammal.

A versenyek lebonyolítási rendje

Hasonlóan a birkózásban használatos táblához direkt kieséses rendszerben ahol az elődöntők vesztesei a 3. helyet szerzik meg. Visszamérkőzések (repechage) nincsenek.

A versenyzők megkülönböztetése

A kategóriák elosztása és a tábla elkészítése után a bíró( szervező) mindenkinek kioszt egy bokaszalagot melyen 1-től … növekvő sorrendbe állítva kötelesek viselni a küzdő felek. Vereség után a vesztesnek vissza kell adnia a számot a bírónak.

A bírói kar

A főszervező egyben ellátja a bíró szerepét is, az ő döntése megkérdőjelezhetetlen.

A győzelmek fajtái

A strandbirkózás csak álló helyzetben történik. Győzelmet a következő módokon lehet szerezni.

• Tus: Ha az egyik versenyző mindkét vállával érinti a talajt
• Dobás: Ha az egyik versenyző kétszer földre viszi ellenfelét a mérkőzés során úgy, hogy az ellenfél felsőtestének egy része érintse a talajt. ennek során a támadó versenyző egy vagy két térde érintheti a talajt.
• Kitolás: ha az egyik versenyző kétszer kitolja az ellenfelét a mérkőzés során a küzdő felületről.
• Összeadás: A kitolás és a dobás összeadódhat azaz külön pontnak számít. Két pont elérése után is véget ér a küzdelem( például egy dobás- egy kitolás)
• Bírói döntés: Egyenlőség esetén a bíró dönt a győztes személyéről aktivitása alapján.

Tilos

• Ütni és rúgni
• Az arcot támadni, hajat húzni
• Olajjal vagy más csúszós anyaggal a testet bekenni
• Megszakítani a küzdelmet bármilyen okból
• Tiltott fogást alkalmazni

Magyar olimpiai aranyérmek a sportágban

• Weisz Richárd – 1908. London
• Keresztes Lajos – 1928. Amszterdam
• Lőrincz Márton – 1936. Berlin
• Zombori Ödön – XI. 1936. Berlin
• Kárpáti Károly – XI. 1936. Berlin
• Bóbis Gyula – XIV. 1948. London
• Hódos Imre – XV. 1952. Helsinki
• Szilvásy Miklós – XV. 1952. Helsinki
• Polyák Imre – XVIII. 1964. Tokió
• Kozma István – XVIII. 1964. Tokió és 1968. Mexikóváros
• Varga János – 1968. Mexikóváros
• dr. Hegedűs Csaba – X. 1972. München
• Kocsis Ferenc – XXII. 1980. Moszkva
• Növényi Norbert – XXII. 1980. Moszkva
• Sike András – XXIV. 1988. Szöul
• Farkas Péter – XXV. 1992. Barcelona
• Repka Attila – XXV. 1992. Barcelona
• Majoros István – XXVIII.olimpiai játékok, Athén 2004.

További információk

• A birkózás története
• A mongol birkózás
• birkozas.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Magyar birkózás
• Magyar Birkózó Szövetség