Szopláki-ördöglyuk

Szopjálki-ördöglyuk
A barlang korláttal elkerített bejárata
Hossz	430 m
Mélység	111 m
Tengerszint feletti magasság	486 m
Ország	Magyarország
Település	Pilisszentkereszt
Földrajzi táj	Pilis
Elhelyezkedése
Szopjálki-ördöglyuk Pozíció a Pilis térképén
é. sz. 47° 42′ 29″, k. h. 18° 52′ 30″47.708055555556, 18.875
A Wikimédia Commons tartalmaz Szopjálki-ördöglyuk témájú médiaállományokat.

A Szopláki-ördöglyuk a Pilisben található barlang. Pilisszentkereszt közigazgatási területén van. Fokozottan védett 1982 óta. Bejárata 486 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A feljegyzések szerint első látogatása 1883-ban történt. Jelenleg az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület kutatja.

Megközelítése

Legkönnyebben a Pilisszentkeresztről a Két-bükkfa-nyereg felé tartó zöld sáv jelzésű turistaúton közelíthető meg. Pilisszentkereszttől körülbelül 3 kilométer távolságra található. Ha a település felől haladunk akkor a bal oldalon, közvetlenül az út mellett van a vaskorláttal – amit 1997-ben építettek – védett bejárata. Az úttal párhuzamos sziklafal aljában nyílik. Függőleges bejáratát a turistatérképek is jelölik Ördög-lyuk néven.

Jellemzői

A Kis-Szoplák délkeleti oldalán, a Hármas-forrás völgyében van. A barlangot a triász időszaki mészkőben meleg vizek alakították ki, majd később víznyelővé vált (jelenleg inaktív). Hossza mintegy 430 m, mélysége 111 m. A barlang elágazó, aknákkal tagolt, egyes részeken cseppkövek is találhatók. Számos denevér telel át benne, a Belső-terem nevű kiöblösödés alját vastag guanóréteg borítja. A Budai- és a Pilis hegység egyik legfontosabb denevértanyahelye.

A barlang biológiai értékei miatt fokozottan védett, ezért csak engedéllyel, a denevérek telelési időszakának kivételével látogatható. Le van zárva, bejárásához technikai eszközök használata kell. Jelenlegi neve először Kordos László könyvében szerepel.

További nevei:

• Ördög-barlang (Pápa 1943)
• Ördög-lyuk (Cartographia 2011)
• Ördöglyuk (Thirring 1900)
• Ördöglyuk-barlang (Papp-Váry 1959)
• Pilisi Ördöglyuk (Kordos 1984)
• Szoplaki-ördöglyuk (Kárpát 1987)
• Szoplaki Ördöglyuk (Dudich 1932)
• Trisztoki Ördöglyuk (Kordos 1984)

Kutatástörténet

Schafarzik Ferenc 1883-ban még csak az Óriás-teremig jutott. Thirring Gusztáv 1900-ban írja le. Tasnádi Kubacska András egy pisze denevért határozott meg az üregből 1924-ben. 1932-ben Dudich Endre ismerteti röviden. 1935-ben Földváry állítólagos enyészetnek indult miseruhákról és régi pénzekről is ír a barlang kapcsán. Schőnviszky László már az egész teremsorról megemlékezett 1937-es munkájában. Láng Sándor is vizsgálta az üreget és próbálta megfejteni keletkezését. Az 1950-es években Papp-Váry Árpád kutatta és készítette el vázlatos térképét, amely a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató mellékleteként is megjelent. 1959-ben a Szentendrei Idegenforgalmi Hivatal bejelentése alapján a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat arról értesítette a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatot, hogy Pilisszentkereszt határában egy érdekes patakos barlangot fedeztek fel, amely mint kiderült nem egy új barlang, hanem a Szopláki-ördöglyuk volt (Magyari Gábor és Palánkai János mentek ki a helyszínre megvizsgálni az „új” barlangot). 1984-ben Kordos László említi meg könyvében két névváltozatával és térképen jelöli be helyét. Második térképét (alaprajz, kiterített hossz-szelvény) Kárpát József (Acheron Barlangkutató Szakosztály) készítette el 1987-ben, ami alapján hossza 145,8 méter, mélysége 37,6 méter, legnagyobb horizontális kiterjedése 46 méter volt. 2013-ban fél éves bontás után az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagjai jutottak le 111 méter mélyre egy tágas víznyelőjáratban és ugyanebben az évben fosszilis orrszarvú és vadló csontokat találtak benne, valamint néhány középkori kerámia is előkerült innen.

Irodalom

• Balázs Dénes: Térképmellékletek. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1959. dec. 56. old.
• Balázs Dénes: Újból felfedezték – a Szoplaki Ördöglyukat. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1960. ápr. 165–166. old.
• Bekey Imre Gábor: A piliscsabai Klotild-barlang. Barlangkutatás, 1915. (3. köt.) 3–4. füz. 163–164. old.
• Bekey Imre Gábor: A pilisi hegyvidék barlangjai. Turisták Lapja, 1931. (43. évf.) 258. old.
• Dudich Endre: Az Aggteleki cseppkőbarlang és környéke. (Függelék: Kisebb barlangjaink áttekintése.) Bp. 1932. 167. old.
• Földváry Miksa: Felsődunántúli természeti emlékek. Erdészeti Lapok, 1935. (74. évf.) 3. sz. 275. old.
• Hazslinszky Tamás: Megindult a Szoplaki Ördöglyuk kiépítése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1960. május. 250–251. oldal
• Kessler Hubert: A Barlangkutató Osztály működése. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület III. Évkönyve, 1914–1931. 77. old. (térképezés említve)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Kiadó, Budapest. 1984. 277, 295. old.
• Kovács Richárd: 100 méter mélyen a Szopláki-ördöglyukban. MKBT Tájékoztató, 2014. 2. szám (március–április), 8–9. old.
• Kraus Sándor: Szoplaki-ördöglyuk. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 309–310. old. ISBN 963-9358-96-7
• Láng Sándor: Karszttanulmányok a Dunántúli Középhegységben. Hidrológiai Közlöny, 1948. (28. köt.) 1–4. füz.
• Láng Sándor: A Pilis morfológiája. Földrajzi Értesítő, 1953. 2. köt. 3. füz. 356. old. (térkép és helyzetrajz a 366. és 367. oldalak között)
• Nyerges Miklós: MKBT – XL. Barlangnap, Pilisszentkereszt. Túrakalauz. 1996. 21–25. old. (HTML)
• Pápa Miklós: A barlangok romantikája. Barlangvilág, 1943. (13. kötet) 1–2. füz. 14. oldal
• Papp-Váry Árpád: A szoplaki Ördöglyuk-barlang morfológiája és genezise. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1959. nov. 7–13, 46. old. (a barlang térképe az 1959. évi novemberi szám térképmellékleteként jelent volna meg, de expediálási okok miatt kimaradt belőle és csak az 1959. évi decemberi számhoz csatolva kapták meg az olvasók)
• Schafarzik Ferenc: Jelentés az 1883. év nyarán a Pilis-hegységben eszközölt földtani részletes felvételről. Földtani Közlöny, 1884. (14. köt.) 258. old.
• Schőnviszky László: A Pilis-hegység barlangjai. Turisták Lapja, 1937. (49. köt.) 4. sz. 150. old.
• Tasnádi Kubacska András. Újabb adatok a hazai denevérlelőhelyekhez. Barlangkutatás, 1926–1927. (14–15. köt.) 1–4. füz. 26. old.
• Thirring Gusztáv: Budapest környéke. Bp. 1900. 138–139. old.
• Topál György: A barlangi denevérek magyarországi kutatásának áttekintése. Karszt és Barlang, 1989. 1–2. füz. 85, 86. old.
• –: Lapzártakor... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1959. december. 43. oldal

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás