„Châtillon Anna magyar királyné” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
55. sor: | 55. sor: | ||
Anna királynét a [[székesfehérvár]]i [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Nagyboldogasszony-bazilikában]] temették el, majd [[1196]]-ban mellé temették Béla királyt is. Az [[1848]] decemberében [[Érdy János]] régész által a bazilika romterületén feltárt sírt akkor elhelyezkedése alapján III. Bélának és Anna királynénak tulajdonították. |
Anna királynét a [[székesfehérvár]]i [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Nagyboldogasszony-bazilikában]] temették el, majd [[1196]]-ban mellé temették Béla királyt is. Az [[1848]] decemberében [[Érdy János]] régész által a bazilika romterületén feltárt sírt akkor elhelyezkedése alapján III. Bélának és Anna királynénak tulajdonították. |
||
A királyi pár földi maradványait megtalálásuk után a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeumba]] vitték, majd 1898-ban a budai [[Mátyás-templom]]ban temették újra. A díszes sírt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József király]] saját pénzén készíttette. A királyi pár budapesti újratemetése egyesek szerint a maradványok megszentségtelenítése, ugyanis végakaratuk szerint Székesfehérvárott kellene nyugodniuk. A sírmellékletek ma is a Nemzeti Múzeumban láthatók, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban csak a másolatok tekinthetők meg. Az eredeti, piszkei vörös-mészkőből készült [[szarkofág]]ok a székesfehérvári [[Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)|Szent István-bazilika]] altemplomában láthatók. A kőkoporsók különlegessége, hogy a király és királyné testlenyomata jól kivehető a fenéklapokon. |
A királyi pár földi maradványait megtalálásuk után a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeumba]] vitték, majd 1898-ban a budai [[Mátyás-templom]]ban temették újra. A díszes sírt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József király]] saját pénzén készíttette. A királyi pár budapesti újratemetése egyesek szerint a maradványok megszentségtelenítése, ugyanis végakaratuk szerint Székesfehérvárott kellene nyugodniuk. A sírmellékletek ma is a Nemzeti Múzeumban láthatók, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban csak a másolatok tekinthetők meg. Az eredeti, piszkei vörös-mészkőből készült [[szarkofág]]ok a székesfehérvári [[Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)|Szent István-bazilika]] altemplomában láthatók. A kőkoporsók különlegessége, hogy a király és a királyné testlenyomata jól kivehető a fenéklapokon. |
||
Egyes feltételezések szerint azonban a sírban nem III. Béla és Anna királyné, hanem [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] és első felesége, [[Felícia magyar királyné|Felícia]] nyugszik. A feltételezés alapjául többek között az szolgál, hogy a királyi párral eltemetett sírmellékletek a 11. század végéről származhatnak, valamint a király kezébe helyezett körmeneti feszület arra utal, hogy a sírban eltemetett férfi főpap volt. Márpedig a magyar uralkodók közül Kálmán volt az egyetlen, aki trónra lépése előtt felszentelt [[püspök]] volt.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/3_bela_vagy_kalman_a_szekesfehervari_kiralysir/ Rubicon történelmi magazin: III. Béla vagy Kálmán? - A székesfehérvári királysír]</ref> |
Egyes feltételezések szerint azonban a sírban nem III. Béla és Anna királyné, hanem [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] és első felesége, [[Felícia magyar királyné|Felícia]] nyugszik. A feltételezés alapjául többek között az szolgál, hogy a királyi párral eltemetett sírmellékletek a 11. század végéről származhatnak, valamint a király kezébe helyezett körmeneti feszület arra utal, hogy a sírban eltemetett férfi főpap volt. Márpedig a magyar uralkodók közül Kálmán volt az egyetlen, aki trónra lépése előtt felszentelt [[püspök]] volt.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/3_bela_vagy_kalman_a_szekesfehervari_kiralysir/ Rubicon történelmi magazin: III. Béla vagy Kálmán? - A székesfehérvári királysír]</ref> |
A lap 2016. augusztus 15., 20:22-kori változata
Châtillon Anna | |
A királyné koponyája alapján készített arcrekonstrukció. Árpás Károly munkája | |
Magyarország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1172. március 4. – 1184 | |
Koronázása | Székesfehérvár 1173. január 13. |
Elődje | Babenbergi Ágnes |
Utódja | Capet Margit |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház |
|
Született | 1154 Antiókhia |
Elhunyt | 1184 (29-30 évesen) Székesfehérvár |
Nyughelye | Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár 1898-tól Mátyás-templom, Budapest |
Édesapja | Châtillon Rajnald |
Édesanyja | Antiókhiai Konstancia |
Testvére(i) |
|
Házastársa | III. Béla |
Châtillon Anna címere | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Châtillon Anna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Châtillon Anna, vagy Antiókhiai Anna, eredeti nevén Ágnes (Antiókhia, 1153 – Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között.
Élete
Antiókhiában és Bizáncban
Châtillon Anna királyné 1153-ban született a közel-keleti Antiókhiában Châtillon Rajnald fejedelem és Antiókhiai Konstancia hercegnő gyermekeként. A keresztségben valószínűleg az Ágnes nevet kapta. Apja kalandjairól és kegyetlenségéről híres keresztes hadvezér volt, aki 1160-ban egy fosztogató hadjárat során az arabok fogságába került, és csak 1176-ban szabadult, majd 1187-ben a Hattíni csata után Szaladin végezte ki. Anyja jóval korábban, 1163-ban halt meg.
A fiatal hercegnő 1170 körül Bizáncba került, ahol anyai féltestvére, I. Manuél császár felesége, Mária császárné maga mellé vette. Ott a császár feleségül adta az 1163 óta Bizáncban élő magyar herceghez, Bélához, aki korábban a birodalom trónjának várományosaként eljegyezte a császár lányát, de miután a császárnak fia született, felbontotta Béla jegyességét és megfosztotta örökösi tisztségétől. A frigyre egyes források szerint 1169 szeptemberében, más források alapján 1171 márciusában került sor. A császári udvarban vette fel az Anna nevet, melyet királynéként Magyarországon is megtartott, valószínűleg azért, mert az Ágnes név ritka volt akkoriban. A magyar dokumentumok is Anna néven emlegetik. Az esküvő után a pár elzarándokolt a Szentföldre, ahol gazdag adományokat adtak át a johannitáknak.
Magyarországon
Miután Béla herceg bátyja, III. István 1172. március 4-én utód nélkül halt meg, a korona Béla fejére került. Koronázásukra 1173. január 13-án került sor Székesfehérvárott.
Châtillon Anna nevéhez köthető egyes francia királyi hagyományok magyarországi meghonosítása, ez családja frank származásának tudható be. III. Béla a királyné hatására vált a burgundiai ciszterci rend fő támogatójává: ekkor alakultak jelentős ciszterci apátságok a Pilisben, Pásztón és Szentgotthárdon. A rend kiválasztása valószínűleg összefüggött azzal, hogy Anna egy Pontigny-i család leszármazottja volt. Azon a környéken a ciszterci rendnek három kolostora is működött, tehát a család szoros kapcsolatban állhatott a ciszterciekkel.
1184-ben, 31 évesen halt meg Székesfehérvárott. A királyi bazilikában temették el.
Gyermekei
Hat gyermeke született Béla királytól:
- Imre (1174-1204), magyar király 1196 és 1204 között;
- Margit (1175-1223), Angelosz Izsák bizánci császár felesége;
- András (1176-1235), magyar király 1205 és 1235 között;
- Salamon, fiatalon meghalt;
- István, fiatalon meghalt;
- Konstancia (1181-1240), I. Ottokár cseh király felesége.
Sírja körüli viták
Anna királynét a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában temették el, majd 1196-ban mellé temették Béla királyt is. Az 1848 decemberében Érdy János régész által a bazilika romterületén feltárt sírt akkor elhelyezkedése alapján III. Bélának és Anna királynénak tulajdonították.
A királyi pár földi maradványait megtalálásuk után a Nemzeti Múzeumba vitték, majd 1898-ban a budai Mátyás-templomban temették újra. A díszes sírt Ferenc József király saját pénzén készíttette. A királyi pár budapesti újratemetése egyesek szerint a maradványok megszentségtelenítése, ugyanis végakaratuk szerint Székesfehérvárott kellene nyugodniuk. A sírmellékletek ma is a Nemzeti Múzeumban láthatók, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban csak a másolatok tekinthetők meg. Az eredeti, piszkei vörös-mészkőből készült szarkofágok a székesfehérvári Szent István-bazilika altemplomában láthatók. A kőkoporsók különlegessége, hogy a király és a királyné testlenyomata jól kivehető a fenéklapokon.
Egyes feltételezések szerint azonban a sírban nem III. Béla és Anna királyné, hanem Könyves Kálmán és első felesége, Felícia nyugszik. A feltételezés alapjául többek között az szolgál, hogy a királyi párral eltemetett sírmellékletek a 11. század végéről származhatnak, valamint a király kezébe helyezett körmeneti feszület arra utal, hogy a sírban eltemetett férfi főpap volt. Márpedig a magyar uralkodók közül Kálmán volt az egyetlen, aki trónra lépése előtt felszentelt püspök volt.[1]
-
A királyi pár jelenlegi nyughelye. Mátyás-templom, Budapest
-
A királyné összerakott csontváza, Török Aurél 1900-as rajza
-
A királyné koponyája
-
III. Béla és Anna királyné feltételezett csontjai 1848-as megtalálásukkor
-
A sírban talált ékszerek, 1853-as rajz
Külső hivatkozások
Jegyzetek
Források
- Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század), főszerkesztő: Kristó Gyula, szerkesztők: Engel Pál és Makk Ferenc (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994)
Előző Babenbergi Ágnes |
Magyar királyné 1172 – 1184 |
Következő Capet Margit |