„Szerkesztővita:Zgyorfi” változatai közötti eltérés

Az oldal más nyelven nem érhető el.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt KovacsUr 16 évvel ezelőtt a(z) Petike Malacka és az angyal témában
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KovacsUr (vitalap | szerkesztései)
→‎Petike Malacka és az angyal: kétszer is fenn van (laikusként én malacra szavaznék)
Zgyorfi (vitalap | szerkesztései)
78. sor: 78. sor:
==Petike Malacka és az angyal==
==Petike Malacka és az angyal==
Szia! Ugyanaz a kép két címen is fenn van ([[:Kép:PetikeMalacka.jpg]] és [[:Kép:Angyal.jpg]]). Ez véletlen vagy szándékos? – [[User:KovacsUr|KovacsUr]] 2007. június 15., 14:09 (CEST)
Szia! Ugyanaz a kép két címen is fenn van ([[:Kép:PetikeMalacka.jpg]] és [[:Kép:Angyal.jpg]]). Ez véletlen vagy szándékos? – [[User:KovacsUr|KovacsUr]] 2007. június 15., 14:09 (CEST)
Véletlen. Az egyik kitorolhető. [[User:zgyorfi|zgyorfi]]

A lap 2007. június 15., 15:10-kori változata

Üdvözlet!

Üdvözletképp a Közvagyonból
A többi szerkesztő nevében is üdvözöllek a Wikipédia projektben!

Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod a Wikipédia-szövegek formai lehetőségeiről a Wikipédia:Hogyan szerkessz egy lapot oldalon. A szerkesztést a Homokozóban gyakorolhatod. A Wikipédia:Irányelvek és útmutatók és Kategória:Wikipédia lapon gyűjtöttük össze az ismertetőket, a Segítség:Szójegyzék segít a kifejezések értelmezésében. Kérdéseid a Portán vagy a tematikus Kocsmafalon, vagy bármely érintett szerkesztőnek teheted fel. A Vitalapokon az aláírás auto-kódja: --~~~~. Ha van kedved, írj rövid bemutatkozót a felhasználói lapodon (pl. érdeklődési körödről, nyelvtudásodról); a személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ez az üdvözlet is példa rá.

Sok sikert és jó szerkesztést! --Rodrigó 2005. december 4., 13:06 (CET)Válasz


Wikipédia:Hogyan írj jó szócikket

A "falábú Jack" kalózjelmezt viselő klub futballistáinak ajánlásával (by Monty Python).
--Rodrigó 2005. december 4., 15:43 (CET)Válasz

Rendezettpár

"Kedves Gubbubu, minthogy engem semmivel sem lehetne rávanni arra hogy visszairjam egy szócikkbe, amit valaki kivett itt be kell fejeznem az wikipediabeli tevékenységemet. Felfogásunk, arról, hogy mi a matematika, hogy mi a lexikon és, hogy mi a tanítás oly mértékben különbözik, hogy az együttműködésnek nincs lehetősége. Köszönöm."
Kedves Zgyorfi, szerintem a matematikáról, a lexikonról és a tanításról vallott felfogások különbözősége nem jelenti automatikusan az együttműködés lehetetlenségét. Jeleztem a kifogásaimat, válaszolj rájuk, ha nem értesz egyet velük. Én is ezt szoktam tenni, ha valaki nem ért egyet az én változtatásaimmal és törli őket (legalább azt kifejthetnéd, hogy egyáltalán mi a felfogásod a lexikonról és a tanítsáról, mert lévén nem ismerlek, nekem fogalmam sincs róluk különben ...). : Gubb   2005. december 8., 10:09 (CET)Válasz

Józan érvelő

Smullyan leglátványosabb eredményeit a nemteljességi tételkörnek a mindennapi gondolkodás szintjén való teljesértékű megjelenítése területén érte el. Megközelítésének lényege, hogy "formális rendszer helyett" "józan érvelőről" a rendszeren belül bizonyított állítás helyett pedig arról beszél, hogy "a józan érvelő elhiszi" az adott állítást. Felteszi, hogy egy józan érvelő nem képes hamis állításban hinni és azt is, hogy egy állítás vagy igaz vagy hamis. Bemutatja, hogy ebből a két természetes feltevésből olyan igaz állítások létezése következik, melyekben DE ellenkezőjükben SEM képes a józan érvelő hinni.

Ez a "józan érvelő" nem igazán nagy és nem is biztosan igazán jó újítás, és nem is feltétlen smullyan találmánya. Russell könyvei is tele vannak "a józan ész számára elfogadható" és hasonló kitételekkel, de lényegében ma sem sikerült tisztázni a "józan ész" fogalmát. mindenki a saját gondolatait tartja józannak, és az ellenfeleiét őrültségnek (ez egyébként különösen igaz volt épp a militáns ateista russellre, de pl. én a deskripcióelméletét is mindennek tartom, csak hétköznapinak, józannak és elfogadhatónak nem). : Gubb   2006. január 3., 08:51 (CET)Válasz

Ezt nem azért mondtam, mintha bajom lenne a Smullyan szócikkel (hacsak nem magával Smullyannal :-)), de nem, valójában őt is csípem ...), nagyon örülök, hogy írod. : Gubb   2006. január 3., 13:03 (CET)Válasz

Mindennapi gondolkodás

Zgyorfi írta:

Éjjeli program: Hozzáfogtam, hogy a mindennapi gondolkodás kérdését a lehető legmesszebbmenőkig tisztázzam. Kiindulópontom, hogy a mindennapi gondolkodásnál nincsen mélyebb gondolkodás csak lusta mindennapi gondolkodók és a másik oldalon (tudományos) sznobok - vannak.
Nagy művemet a mindennapi gondolkodásról három (3)példával kezdem:
1. Minek nevezzük Einstein hozzáállását a tár és az idő problémájához. A lehető leghétköznapibb!! DE (csaképpen) következetes. 2. Egy Popper idázetet csatoltam a Tarskiról szóló cikkhez. Valami csoda folytán Popper is (aki Einsteint példaképének tartja)elismeri a hétköznapi gondolkodás elsőbbségét. Megengedve, hogy a hétköznapi gondolkodás egyik legfontosabb feladata saját hibáinak felderítése. 3. Én (még ha én nem is számítok) soha egyetlen matematikai tétel bizonyításáról nem mondtam (hittem, gondoltam), hogy értem, amíg nem mondhattam el, hogy a hétköznapi gondolkodás szintjén értem. Persze én változtam közben.
És most a kérdés: Vajon specifikuma-e a hétköznapi gondolkodásnak, hogy nem változik?

A mindennapi gondolkodás nagyon erős következtető rendszer. Sok mindent megenged, amitt a matematika nem. Ez nem hibája a mindennapi gondolkodásnak, hanem jellegzetessége. A funkcionalista azt mondaná, hogy ez azért van így, mert a mindennapi életben a mindennapi gondolkodás elég hatékony problémamegoldó. A matematika következtetései töredékét alkotják a mindennapi következtetési rendszernek. A matematikának nem a következtetései, hanem tárgya nem mindenapi. És ez nagyon fontos. Mérő László hívta fel arra a figyelmet, hogy az ember a "logikailag izomorf" feladatokat más kontextusban, más hatákonysággal oldja meg. Ugyanazon számokkal kapcsolatos döntést helyezett el egy postai, levélküldési szituációban és egy kártyajáték közbeni szituációba. A postai feladatot csaknem mindenki megoldotta, a kártyafeladványt viszont csak azok, akik rendszeresen kártyáznak (egyszerű feladat volt, aki ismeri a franciakártya lapjait, elvileg könnyen kiokoskodta volna). Nem a lustaságról volt szó, hanem az ismeretlen közegről, melyben bizonytalanul mozogtak.

Ráadásul a matematika nyelvét (a formális nyelvét és a szaknyelvét is)ugyanúgy meg kell tanulni, mint a többi nyelvet. Fordítás nem lehet tökéletes (ahogy Quine mondta brutálisan: "Fordítás nincs."). Nem a matematikáról beszélek, ha azt mondom, hogy a konvex négyszög az, amiben a nyuszika nem tud elbújni a farkas elől, ez csak egy interpretáció (és nem is céravezető, mert a matematikának nem az a célja, hogy nyulakat mentsen farkasok elől). Einstein, amikor egy riporter megkérte, hogy foglalja össze néhány szóban a relativitáselméletet azt mondta: "Meg tudná-é nekem magyarázni, hogy hogy kell spagettit készíteni, ha nem tudom mi az a tészta és a főzés?"

"amíg nem mondhattam el, hogy a hétköznapi gondolkodás szintjén értem"

Tehát mégis van hétköznapi gondolkodás? Itt inkább a megértésről, vagy a szubjektív "megértésélményről" van szó. Szerintem megérteni annyi, mint körüljárni, jól elhelyezni a kognitív sémáim között, helyesen használni a beszédben. Azért értetted meg később, mert megatanultál "matekul". (Én sajnos nem beszélem folyékonyan ezt a nyelvet, de szerencsére nem is kell, mert nem vagyok kutató.)Mozo 2006. január 3., 16:39 (CET)Válasz

Átirányítás

Ha egy cikkből át akarod irányítani az olvasót egy másikba, ezt írd bele:

#redirect [[másik_cikk_neve]]

--Tgr 2006. január 3., 21:21 (CET)Válasz

Stanley "Tookie" Williams képe

Szia!

Meg tudnád nekem mondani, hogy ez a kép honnan van (forrás), és mi alapján állítható, hogy GFDL licencű? (A másik képről látom, hogy azért szabad licencű, mert Kalifornia állam hivatalos szervei készítették, de ugyanez a kép az angol Wikipédiában "jogvédettnek", az amerikai Fair Use szt. felhasználhatónak van jelölve. --Ali # 2006. január 8., 18:30 (CET)Válasz

Az angol nyelvű Wikipediából van. Lehet, hogy elnéztem és nem szabadna áthozni??? Te mondd meg.

Hello!
Sajnos a magyar Wikipédia és az angol Wikipédia szabályai kicsit különböznek. Itt csak akkor használható fel egy kép, ha szabad licencű (néhány kivétel azért itt is van, pl. zászlók és címerek), az angol WP-ben az amerikai "fair use" (Mo-n eltérő tartalommal rendelkező jogintézmény) alapján felhasználható képeket errefele nem szeretik. Késhegyre menő viták folytak arról a jogi kocsmafalon, hogy mit csináljanak ezekkel az anyagokkal, de általában előbb utóbb törlik őket (lásd még ezt is: Wikipédia:Törlendő képek).
Mielőtt áthozol egy képet ide onnan, érdemes megvizsgálni, milyen a "licence" (a képre kattintva megjelenő adatlapon rajta van), és ha azt látod, hogy "fair use" képnek van minősítve, akkor inkább hagyd ott. És még valami: Ha onnan hozol át egy (szabad licencű) képet, egy ilyen sablont szoktak tenni a felküldésnél megadott leírásba: {{enwiki|Image:Eredeti_kepnev.kiterjesztes}}, így bárki, aki az információs lapot megnézi, egyből látja, hogy az angol WP-ből van a kép és így ellenőrizheti, hogy valóban szabadon használható-e.

--Ali # 2006. január 8., 21:24 (CET)Válasz

A keresztény Isten

Szia! Egyetértek a keresztény Istenről vallott nézeteddel. Az ótestamentumi Isten fejlődése az Újtestamentumi Istenbe, amit a Kereszténység szócikk vitalapján leírsz, azt hiszem valóban az általános keresztény felfogás. A protestáns egyházaknál, így a közéjük sorolható kisegyházaknál is ez az összekapcsolás talán még jellemzőbb, szemben például a katolikusokkal, akik ehhez képest talán egy kicsit külön kezelik az ószövetség és az újszövetség (Jézus) istenét. (De ezt lehet hogy egy katolikus teológus cáfolná.) Én személy szerint úgy látom, hogy a kettő nagyon más, és nem fejlődés, hanem ellentét van a két felfogás között. Szerintem Jézus forradalmat hozott abban is amit Istenről tanít, és úgy látom hogy erről a "Szeretetistenről" szóló korábbi tanítás az Ószövetségben elsősorban csak a - Jézus által is leggyakrabban idézett - prófétáknál találhatók meg (Ézsaiás prófétánál + egy-két más prófétánál és néhány zsoltárban), míg az Ószövetség 99%-ára énszerintem az ítélő, büntető, segítő Isten képe a jellemző, mint amit a más vallások Istenéről, főistenéről Te is írsz. Üdv, Adapa 2006. január 15., 09:30 (CET)Válasz

Köszönöm a válaszod. A szócikket valamilyen evangéliumi kis gyülekezet tagja írhatta legnagyobb részben, mert sok szó van az evangéliumi közösségekről, de az elfogult részeket már semlegesítettem, hogy mindenki számára elfogadható legyen, ami eddig van. A szócikk bővítésében szívesen részt veszek. - Adapa 2006. január 15., 10:49 (CET)Válasz

ide írok

Olvasd el ennek a lapnak a tetején lévő üdvözlőszöveget, pár praktikus dolog van benne, amit még figyelmen kívül hagysz. / Mire a tomográfot megnéztem, addigra már kész is lett.

További jó munkát: Aláírás: --~~~~ vagyis --Rodrigó 2006. január 30., 20:57 (CET)Válasz

Petike Malacka és az angyal

Szia! Ugyanaz a kép két címen is fenn van (Kép:PetikeMalacka.jpg és Kép:Angyal.jpg). Ez véletlen vagy szándékos? – KovacsUr 2007. június 15., 14:09 (CEST) Véletlen. Az egyik kitorolhető. zgyorfiVálasz