„Hidzsra (iszlám)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
== A medinai kivándorlás == |
== A medinai kivándorlás == |
||
A harmadik hidzsra a muszlimok [[Mekka|Mekkából]] [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medinába]] való vándorlása. A mekkai zarándoklat során Mohamed |
A harmadik hidzsra a muszlimok [[Mekka|Mekkából]] [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medinába]] való vándorlása. A mekkai zarándoklat során Mohamed próféta az [[Aqabai-szoros]]ban megállapodást kötött néhány jaszribi (ma Medina) férfival, hogy azok felveszik az iszlám vallást, megteszik Allah küldöttét hazájuk vezetőjének, aki cserébe kibékíti az ottani marakodó arab törzseket. Ezen paktum után a muszlimok apránként szivárogtak át Medinába. Az utolsó kivándorló maga Mohamed próféta és legjobb barátja, az első [[kalifa]], azaz [[Abu Bakr kalifa|Abu Bakr]] volt. A kivándorlásuk három hónapig tartott i. sz. 622-ben. Ez idő alatt három napot töltöttek a híres [[Szaur barlang]]ban, ahol Abu Bakr megkapta a legmagasabb szintű spirituális beavatást. Medina népe az iszlám világ legnevesebb dalával, a "Talaal bedru alajná"-val fogadta őket. Mohamed prófétát [[Abu Ajjúb al-Anszári]] (törökül Eyüp Sultan) fogadta be. |
||
[[Mohamed próféta]] halála után, Ali ibn Abi Tálib, (röviden) [[Ali kalifa]] javaslatára, a hidzsra lett a holdhónapokban számoló [[muszlim naptár]] kiindulópontja. |
[[Mohamed próféta]] halála után, Ali ibn Abi Tálib, (röviden) [[Ali kalifa]] javaslatára, a hidzsra lett a holdhónapokban számoló [[muszlim naptár]] kiindulópontja. |
||
A lap 2016. augusztus 5., 14:51-kori változata
amelyet Mohamed próféta alapított,
Mekkából Medinába vándorlásakor
.jpg)
a síiták egyik legszentebb helye
A hidzsra arab szó kivonulást jelent. Az iszlám történetében több kivonulás is ismert, mely során a muszlimok az üldöztetés elől békésebb helyen kerestek menedéket.
A korai hidzsrák
Az első jelentős hidzsra az etiópiai kivándorlás volt, mely során közel száz mekkai muszlim hajózott át Dzsiddából Abesszíniába, ahol akkor egy igazságos keresztény uralkodó volt hatalmon, s aki nem csupán befogadta és védelmezte a Dzsaafar ibn Abi Tálib vezette muszlimokat, de később maga is iszlám hitre tért.
A második hidzsrának Mohamed próféta táifi kivándorlási kísérletét nevezzük, mely kudarcba fulladt, hiszen kénytelen volt elmenekülni ebből a hegyi városból.
A medinai kivándorlás
A harmadik hidzsra a muszlimok Mekkából Medinába való vándorlása. A mekkai zarándoklat során Mohamed próféta az Aqabai-szorosban megállapodást kötött néhány jaszribi (ma Medina) férfival, hogy azok felveszik az iszlám vallást, megteszik Allah küldöttét hazájuk vezetőjének, aki cserébe kibékíti az ottani marakodó arab törzseket. Ezen paktum után a muszlimok apránként szivárogtak át Medinába. Az utolsó kivándorló maga Mohamed próféta és legjobb barátja, az első kalifa, azaz Abu Bakr volt. A kivándorlásuk három hónapig tartott i. sz. 622-ben. Ez idő alatt három napot töltöttek a híres Szaur barlangban, ahol Abu Bakr megkapta a legmagasabb szintű spirituális beavatást. Medina népe az iszlám világ legnevesebb dalával, a "Talaal bedru alajná"-val fogadta őket. Mohamed prófétát Abu Ajjúb al-Anszári (törökül Eyüp Sultan) fogadta be.
Mohamed próféta halála után, Ali ibn Abi Tálib, (röviden) Ali kalifa javaslatára, a hidzsra lett a holdhónapokban számoló muszlim naptár kiindulópontja.
A hidzsra emlékezete a mai Magyarországon
Erre a jelentős eseményre emlékezik minden évben hidzsra elnevezésű teljesítménytúrájával[1] a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány.[2]
Jegyzetek
Források
- A hidzsra - Terebess Ázsia Lexikon
- A hidzsra (lexikon.katolikus.hu)
- A hidzsra (kivándorlás) Medinába (iszlam.com) (magyarul)
- Simon Róbert: A Korán világa (Helikon Kiadó, Budapest, 1987, 449. oldal) ISBN 963-207-854-3