„Józsefvárosi pályaudvar (Budapest)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Budapest vasútállomásai kategória eltávolítva (a HotCattel)
→‎Története: Túlhaladott mondat: ki
5. sor: 5. sor:
A [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, [[1867]]-ben adtak át a forgalomnak. [[1867]]–[[1885]] között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a [[Budapest VIII. kerülete|VIII. kerületben]] épült, nagyobb, korszerűbb [[Keleti pályaudvar]]nak.
A [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, [[1867]]-ben adtak át a forgalomnak. [[1867]]–[[1885]] között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a [[Budapest VIII. kerülete|VIII. kerületben]] épült, nagyobb, korszerűbb [[Keleti pályaudvar]]nak.


Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. [[Tisza Lajos (miniszter)|Tisza Lajos]] miniszter már [[1872|1872-ben]] előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar „árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) [[1884|1884-es]] megnyitását követően [[1885]]–[[1936]] között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az [[1990-es évek]]ben a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom ma már [[Budapesti Intermodális Logisztikai Központ|Soroksár-Terminál]] állomásra érkezik, a személyvonatok pedig [[2005]]. [[december 11.]] óta a Keleti pályaudvarra és [[Kőbánya]]–[[Kispest]] állomásra futnak be. Az utolsó [[személyvonat]] 10-én este 19:40-kor<ref>[http://jozsefvarosanno.ucoz.com/index/jozsefvarosi_palyaudvar/0-30 Józsefváros Anno]</ref> gördült ki a pályaudvarról [[Kunszentmiklós]]–[[Tass]] felé. Az épület állapota a bezárás óta folyamatosan romlik.
Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. [[Tisza Lajos (miniszter)|Tisza Lajos]] miniszter már [[1872|1872-ben]] előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar „árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) [[1884|1884-es]] megnyitását követően [[1885]]–[[1936]] között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az [[1990-es évek]]ben a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom ma már [[Budapesti Intermodális Logisztikai Központ|Soroksár-Terminál]] állomásra érkezik, a személyvonatok pedig [[2005]]. [[december 11.]] óta a Keleti pályaudvarra és [[Kőbánya]]–[[Kispest]] állomásra futnak be. Az utolsó [[személyvonat]] 10-én este 19:40-kor<ref>[http://jozsefvarosanno.ucoz.com/index/jozsefvarosi_palyaudvar/0-30 Józsefváros Anno]</ref> gördült ki a pályaudvarról [[Kunszentmiklós]]–[[Tass]] felé.


A pályaudvaron [[2014]] tavaszára egy [[holokauszt]] oktatási és emlékközpont, a [[Sorsok Háza]] megnyitását tervezte a kormány{{refhely|HVG, 2013-09.12.}}, ám a projekt határidőre nem készült el.{{refhely|NOL, 2015.03.04.}}
A pályaudvaron [[2014]] tavaszára egy [[holokauszt]] oktatási és emlékközpont, a [[Sorsok Háza]] megnyitását tervezte a kormány{{refhely|HVG, 2013-09.12.}}, ám a projekt határidőre nem készült el.{{refhely|NOL, 2015.03.04.}}

A lap 2016. július 16., 09:55-kori változata

Józsefvárosi pályaudvar
A pályaudvar 2006-ban
A pályaudvar 2006-ban
OrszágMagyarország
HelyBudapest VIII. kerülete
Névadó
(kisváros és szlovákiai község)
ÁllomáskódPF
UIC állomáskód5510041
Megnyitás1867
Bezárás ideje2005. december 10.
Felhasználási terület
Része ennekMagyarország vasúti közlekedése
Időzónaközép-európai idő
Elhelyezkedése
Józsefvárosi pályaudvar (Budapest VIII. kerülete)
Józsefvárosi pályaudvar
Józsefvárosi pályaudvar
Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Józsefvárosi pályaudvar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Józsefvárosi pályaudvar Budapest egyik történelmi fejpályaudvara volt. Az állomás Budapest VIII. kerületében, az Orczy térnél található.

Története

A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. 18671885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.

Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. Tisza Lajos miniszter már 1872-ben előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar „árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) 1884-es megnyitását követően 18851936 között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az 1990-es években a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom ma már Soroksár-Terminál állomásra érkezik, a személyvonatok pedig 2005. december 11. óta a Keleti pályaudvarra és KőbányaKispest állomásra futnak be. Az utolsó személyvonat 10-én este 19:40-kor[1] gördült ki a pályaudvarról KunszentmiklósTass felé.

A pályaudvaron 2014 tavaszára egy holokauszt oktatási és emlékközpont, a Sorsok Háza megnyitását tervezte a kormány[2], ám a projekt határidőre nem készült el.[3]

Tömegközlekedés

Autóbusz

Trolibusz

Villamos

Jegyzetek

Források

További információk