„Tumen (folyó)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „{{Pinjin, RR és magyaros}} {{Folyó infobox | név = <!-- Wikidatából --> | helyi név = | kép = <!-- Wikidatából --…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 69. sor: | 69. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''Tumen''' egy folyó [[Ázsia|Ázsiában]], [[Észak-Korea]] határfolyója, ami a [[Pektu-hegy|{{koreai|Baekdu|Pektu}}-hegy]]nél ered és a [[Japán-tenger]]be ömlik. Hosszúsága |
A '''Tumen''' egy folyó [[Ázsia|Ázsiában]], [[Észak-Korea]] határfolyója, ami a [[Pektu-hegy|{{koreai|Baekdu|Pektu}}-hegy]]nél ered és a [[Japán-tenger]]be ömlik. Hosszúsága 549 km<ref name=":1">[https://www.britannica.com/place/Tumen-River Encyclop]æ[https://www.britannica.com/place/Tumen-River dia Britannica] (Hozzáférés: 2016. július 13.)</ref> és [[Kína|Kínát]], Észak-Koreát és [[Oroszország]]ot érinti.<ref name=":0" /> |
||
A Tumen folyót, mint határfolyót erősen őrzi az észak-koreai fél, különösen az oroszokkal közös határon.<ref>[http://www.nytimes.com/2006/10/22/weekinreview/22marsh.html New York Times] (Hozzáférés: 2016. július 13.)</ref> A turisták által gyakran látogatott hely, mégis a folyómenti gyárak miatt nagyon szennyezett.<ref>{{CitLib|tit=Tourism, Biodiversity and Sustainable Development: Assessing tourism : impacts in Asia and Pacific|ann=2004-01-01|isbn=9788182050365|url=https://books.google.com/books?id=RjV870HpSw4C|accd=2016-07-13}}</ref> |
A Tumen folyót, mint határfolyót erősen őrzi az észak-koreai fél, különösen az oroszokkal közös határon.<ref>[http://www.nytimes.com/2006/10/22/weekinreview/22marsh.html New York Times] (Hozzáférés: 2016. július 13.)</ref> A turisták által gyakran látogatott hely, mégis a folyómenti gyárak miatt nagyon szennyezett.<ref>{{CitLib|tit=Tourism, Biodiversity and Sustainable Development: Assessing tourism : impacts in Asia and Pacific|ann=2004-01-01|isbn=9788182050365|url=https://books.google.com/books?id=RjV870HpSw4C|accd=2016-07-13}}</ref> |
||
A lap 2016. július 13., 15:43-kori változata
| Tumen | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Észak-Korea, Kína, Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 549 km |
| Vízgyűjtő terület |
|
 é. sz. 41° 58′ 10″, k. h. 128° 10′ 56″ | |
| Torkolat | Japán-tenger |
| é. sz. 42° 17′ 40″, k. h. 130° 41′ 47″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tumen témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Tumen | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 圖們江 |
| Egyszerűsített kínai | 图们江 |
| Mandarin pinjin | Túmen Jiāng |
| Wade–Giles | T'u-man-chiang |
| Magyaros | Tumen csiang |
| Koreai átírás | |
| Hangul | 두만강 |
| Handzsa | 豆滿江 |
| McCune–Reischauer | Tuman'gang |
| Átdolgozott | Dumangang |
| Magyaros | Tumangang |
A Tumen egy folyó Ázsiában, Észak-Korea határfolyója, ami a Pektu ()-hegynél ered és a Japán-tengerbe ömlik. Hosszúsága 549 km[1] és Kínát, Észak-Koreát és Oroszországot érinti.[2]
A Tumen folyót, mint határfolyót erősen őrzi az észak-koreai fél, különösen az oroszokkal közös határon.[3] A turisták által gyakran látogatott hely, mégis a folyómenti gyárak miatt nagyon szennyezett.[4]
Folyása
A folyó a Pektu ()-hegynél ered, mint az Amnok folyó, ami szintén Észak-Korea egyik határfolyója. A folyó a kínai Csilin () tartomány déli végénél és az észak-koreai Rjanggang () és Észak-Hamjong () tartomány északi határánál folyik, majd 17 km-en át Oroszország és Észak-Korea határfolyója. A Japán-tengerbe (más néven: Keleti-tenger) ömlik.[2] Hosszúsága 521 km, vízgyűjtő területe 10 513 km2.[1]
Nevének eredete
A folyó neve mongolul tümen, vagyis a tízezer szóból származik.[5] A folyó orosz neve Tumannaja vagyis szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy ködös.
Történelem
1938-ban a japánok egy hidat építettek Korea és Mandzsukuo összeköttetése céljából.
1990-ben Észak-Korea és Oroszország megállapodott, hogy a közös határuk a folyó közepén húzódik, emiatt Észak-Korea elvesztett egy szigetet, melynek Noktundo () volt a neve. Dél-Korea ezt nem volt hajlandó elismerni és követelte, hogy adják vissza a szigetet.[6]
1995-ben a Kína, Mongólia, Oroszország és Dél-Korea három egyezményt kötött a Tumen Gazdaság Fejlesztési Terület létrehozása céljából, melynek keretében fejlesztik a turizmust is.[7]
Illegális átkelések
Az észak-koreai nagy éhínség során sokan menekültek a folyón át Kínába, mivel a Jalu ()-folyó szigorúbban volt őrizve és mélyebb is volt, ugyanakkor télen befagyott, de voltak olyan helyek, ahol szárazon is át lehetett gyalogolni. Voltak olyan esetek is, mikor határőrök is elmenekültek.[8] A disszidensek gyakran évekig készülődnek a tökéletes alkalomra várva, mivel számolni kell az időjárással, határőrséggel, az élelemmel és a kínai rendőrökkel.[9]
Az észak-koreai határőrök Kínába járnak át élelmet és egyéb hiánycikkeket lopni.[10]
Jegyzetek
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (Hozzáférés: 2016. július 13.)
- ↑ a b Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, 103. o., Cartographia Kiadó, 2012.
- ↑ New York Times (Hozzáférés: 2016. július 13.)
- ↑ Tourism, Biodiversity and Sustainable Development: Assessing tourism : impacts in Asia and Pacific. 2004–01–01. ISBN 9788182050365 Hozzáférés: 2016. július 13.
- ↑ SABAH - Türkiye'nin en iyi gazetesi. arsiv.sabah.com.tr. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
- ↑ Иванов А.Ю. — «Проблема острова Ноктундо в средствах массовой информации Южной Кореи» | Центр изучения международных отношений в Азиатско-Тихоокеанском регионе. ru.apircenter.org. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
- ↑ Administrator: Tumen River Area Development Program. www.neat.org.ph. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
- ↑ Barbara Demick (2009): Nincs mit irigyelnünk a világtól 272. o.
- ↑ Barbara Demick (2009): Nincs mit irigyelnünk a világtól 271. o.
- ↑ News, Bloomberg: North Koreans Walk Across Frozen Border River to Murder Chinese. Bloomberg.com. (Hozzáférés: 2016. július 13.)