„Szárnyas oltár” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
talán így értelmesebb |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Maria Laach Kirche Flügelaltar 01.JPG|jobbra|bélyegkép|280px|A Maria Laach-i kegytemplom szárnyas oltára (Maria Laach am Jauerling, [[Alsó-Ausztria]])]] |
[[Kép:Maria Laach Kirche Flügelaltar 01.JPG|jobbra|bélyegkép|280px|A Maria Laach-i kegytemplom szárnyas oltára (Maria Laach am Jauerling, [[Alsó-Ausztria]])]] |
||
A '''szárnyas oltár''' olyan templomi [[oltár]], amelynek felépítménye a [[retabló]], behajtható oldalszárnyakkal van ellátva. |
A '''szárnyas oltár''' olyan templomi [[oltár]], amelynek felépítménye, a [[retabló]], behajtható oldalszárnyakkal van ellátva. |
||
== Részei, kialakítása == |
== Részei, kialakítása == |
A lap 2016. július 9., 12:36-kori változata
A szárnyas oltár olyan templomi oltár, amelynek felépítménye, a retabló, behajtható oldalszárnyakkal van ellátva.
Részei, kialakítása
Középső része az oltárszekrény, amit gyakran szobrok díszítenek. Alatta általában fölfelé szélesedő predella kapcsolja össze az oltár menzáját és a szekrényt; a predellán gyakran faragott vagy festett figurákat is láthatunk. A kétoldalt nyitható szárnyak (1-1, kivételesen 2-2 pár) külső oldalán általában festett képek vannak, a belső oldalán többnyire képek, vagy domborművek, esetleg kisméretű szobrok. A szekrényt miniatűr építészeti tagokból, főleg tornyocskákból álló oromzat koronázza. Ezen gyakran még szobrok is állnak. Az oltár egyes részeit előszeretettel aranyozzák és gondosan, de nem naturalisztikusan festik.
Fajtái
- A szárnyasoltár (csonka, szárnyatlan) archetipusa: a monoptichon
- A mindössze két, behajtható táblából álló (szekrény nélküli) oltár a diptichon.
- A leggyakoribb típusú szárnyas oltár a triptichon a szekrény mindkét oldalán egy-egy behajtható táblával.
- A poliptichonnak a szekrény mindkét oldalán több (2–4) táblája van.
- Az oltárok szárnyai általában egyszintes elrendezésűek, de előfordulnak többszintesek is.
Története
Kialakulása a 14. század környékére tehető. Gyorsan népszerűvé vált és elterjedt; főleg a Német-római Birodalomban és a vele határos területeken. Virágkorát a 15. században és a 16. század elején élte; a gótika kedvenc oltártípusa volt.
Szimbolikája
Advent és nagyböjt idején a bezárt szárnyak az isteni titkokat jelenítik meg, az ünnepi időszakokban kinyitott szárnyak pedig a kinyilatkoztatást.
Feltételezhető, hogy a szárnyas oltárokat felváltó (vagy azzal egykorú) stabil építésű és tartalmú retabló tette szükségessé a német nyelvterületen elterjedt Fastentuch (böjti lepel) használatát.
Szárnyas oltárok a történelmi Magyarországon
„.....A mozgatható szárnyakkal ellátott, szobrokkal, domborművekkel vagy festményekkel díszített retabulumok a gótikus művészetben alakultak ki, Magyarországon a 15. század elején kezdtek elterjedni. Legszebb korai példájuk Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki oltára. A fából készült szárnyas oltárok mérete a 15. században egyre nagyobb lett, a tisztán festészeti vagy szobrászati díszek összekapcsolódtak, és egyetlen nagy egészbe olvadtak, melyet hatalmas architektonikus szerkezet tartott össze. A szárnyas oltárnak alapvetően két nézete van: nyitott állapotában a középső, fülkékre osztott, ún. oltárszekrényben általában a templom patrónusszentjeinek szobrai állnak. Őket veszik körül két oldalról a festett vagy domborműves díszítésű szárnyak, melyek a szentek legendáit beszélik el. Ezek hátoldalán, a csukott állapotban látható szárnyakon a középső rész témájához lazábban kapcsolódó jelenetek láthatók. A szárnyas oltár alsó, talapzati része a predella, felső, díszes, áttört faragású koronázó része pedig az oromzat....”[1]
Galéria
-
A krakkói Szent Mária templom szárnyas oltára
-
A berethalmi erődtemplom szárnyas oltára
-
János dán király családtagjait ábrázoló szárnyasoltár az odensei székesegyházban
-
Ossiach, plébániatemplom szárnyas oltára (F.: KT)
-
A Heiligenblut: Briccius-kápolna monoptikonja
-
A „verduni oltár” Klosterneuburgban
-
Az isenheimi szárnyas oltár (Musée d'Unterlinden, Colmar)
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007.
További információk
- ↑ részlet a Művészettörténeti szabadegyetem honlapjáról. Hozzáférés: 2016.01.24.13.10