„Jógi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
31. sor: 31. sor:
== Kapcsolódó cikkek ==
== Kapcsolódó cikkek ==
* [[Jama]] és [[Nijama]]
* [[Jama]] és [[Nijama]]
* [[Sziddhi]]
* [[Egyszerűség (vallás)]]
* [[Egyszerűség (vallás)]]
* [[Erőszakmentesség]]
* [[Erőszakmentesség]]

A lap 2016. június 26., 08:55-kori változata

Egy jógi meditatív ászanában

A jógi (szanszkrit: योगी) a jóga gyakorlója, aki elérte az egységet a Legfelsőbb Úrral, vagy aki erre törekszik. Női változata a jógini.

A jógi esetében jógának azt a folyamatot nevezzük amely összeköti a Legfelsőbb Úrral (Ísvara). A tökéletes jógi úgy fegyelmezi az elméjét, hogy semmilyen anyagi, érzéki vágy ne zavarja meg többé. A tökéletesség szintjén, melyet transznak, vagyis szamádhinak nevezünk a jógi tiszta elméje által látja meg önvalóját (valódi énjét) úgy, hogy örömet, élvezetet merít abból. [1] Érzékeitől elszakadva már könnyen és tetszése szerint egyesíti tudatát a magasabb rendű világokkal. [2]

A jógán kívül a jógik életrendjét még számos feltétel szabályozza, ezek az Upanisadok és Patandzsali tanítása alapján Jama és Nijama néven ismertek.

Etikai kötelességek

A jógi (vagy jógini) a következő etikai alapelvek alapján él:

  • ahimszā (अहिंसा): erőszakmentesség minden élőlény iránt
  • szatjā (सत्य): igazság, amely magába foglalja az őszinteséget és a becsületességet is
  • asztéja (अस्तेय): a tulajdon tisztelete (a lopás tilalma)
  • aparigraha (अपरिग्रह): birtoklásmentesség (csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása)
  • dajā (दया): együttérzés, mások iránti könyörületesség, szeretet
  • árjava (आर्जव): képmutatásmentesség
  • kṣzamā (क्षमा): megbocsátás
  • dhṛti (धृति): elkötelezettség
  • mitāhāra (मितहार): mértékletesség a táplálkozásban
  • saucsa (शौच): tisztaság a gondolkodásban, a beszédben, a testben
  • tapasz (तप): önmegtagadás, önfegyelmezés
  • szantóṣa (संतोष): megelégedettség a külső körülményekkel
  • dāna (दान): adakozás, nagylelkűség másokkal szemben
  • brahmacsarjā (ब्रह्मचर्य): szexuális önkontroll, önmegtartóztatás
  • szvádhjája (स्वाध्याय): öntanulmányozás, önelemzés és a szent iratok tanulmányozása és az azok általi fejlődés
  • szamādhi-sziddhir ísvara-pranidhānāt: Ísvara (Isten) iránti teljes odaadás

Upanisádok

Az Upanisadok tanítása alapján aki jógiként él, az él igazán. Ahhoz, hogy az élet örömeit élvezhessük, jógikká kell változnunk. Élvezni az örömöket jógiként - aki ura az élvezeteknek - teljesen mást jelent, mint ezen élvezetek rabszolgáinak lenni. Az első esetben a világban élünk, de felette maradunk, akár a lótusz a víz felett, a második esetben pedig lesüllyedünk, mint egy agyaggolyó. Aki teljesen átadja magát az élvezetek hajszolásának (bhógi), az sohasem lesz képes jógiként élni, egy jógi azonban győzedelmeskedhet - megtapasztalja a világ élvezeteit, ugyanakkor nem ragaszkodik hozzájuk. Míg a "bhógi" az élvezetek rabszolgája, a jógi uralomra tesz szert felettük. A "bhógi" (vagy hedonista) romlott ember, aki teljesen elmerül az érzéki örömökben, s számára az élvezet lesz az élet egyedüli célja. A jógi minden élvezetet a magasabbra jutás eszközeként használ fel. Spirituális gyakorlással megváltoztatja az élvezetek formáját és így isteni királyságot teremt a Földön. A jógit nem érintik meg életének küzdelmei és körülményei, és győztesként éli életét, a "bhógi" viszont elvész az élvezetekben. [3]

Kapcsolódó cikkek

Jegyzetek

  1. Bhagavad-gítá - úgy ahogy van
  2. Paramahansa Yogananda: Egy jógi önéletrajza
  3. Szvámí Ráma: A bölcsesség könyve, 2013

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Yogi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozás