„Jógi” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
31. sor: | 31. sor: | ||
== Kapcsolódó cikkek == |
== Kapcsolódó cikkek == |
||
* [[Jama]] és [[Nijama]] |
* [[Jama]] és [[Nijama]] |
||
* [[Sziddhi]] |
|||
* [[Egyszerűség (vallás)]] |
* [[Egyszerűség (vallás)]] |
||
* [[Erőszakmentesség]] |
* [[Erőszakmentesség]] |
A lap 2016. június 26., 08:55-kori változata
A jógi (szanszkrit: योगी) a jóga gyakorlója, aki elérte az egységet a Legfelsőbb Úrral, vagy aki erre törekszik. Női változata a jógini.
A jógi esetében jógának azt a folyamatot nevezzük amely összeköti a Legfelsőbb Úrral (Ísvara). A tökéletes jógi úgy fegyelmezi az elméjét, hogy semmilyen anyagi, érzéki vágy ne zavarja meg többé. A tökéletesség szintjén, melyet transznak, vagyis szamádhinak nevezünk a jógi tiszta elméje által látja meg önvalóját (valódi énjét) úgy, hogy örömet, élvezetet merít abból. [1] Érzékeitől elszakadva már könnyen és tetszése szerint egyesíti tudatát a magasabb rendű világokkal. [2]
A jógán kívül a jógik életrendjét még számos feltétel szabályozza, ezek az Upanisadok és Patandzsali tanítása alapján Jama és Nijama néven ismertek.
Etikai kötelességek
A jógi (vagy jógini) a következő etikai alapelvek alapján él:
- ahimszā (अहिंसा): erőszakmentesség minden élőlény iránt
- szatjā (सत्य): igazság, amely magába foglalja az őszinteséget és a becsületességet is
- asztéja (अस्तेय): a tulajdon tisztelete (a lopás tilalma)
- aparigraha (अपरिग्रह): birtoklásmentesség (csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása)
- dajā (दया): együttérzés, mások iránti könyörületesség, szeretet
- árjava (आर्जव): képmutatásmentesség
- kṣzamā (क्षमा): megbocsátás
- dhṛti (धृति): elkötelezettség
- mitāhāra (मितहार): mértékletesség a táplálkozásban
- saucsa (शौच): tisztaság a gondolkodásban, a beszédben, a testben
- tapasz (तप): önmegtagadás, önfegyelmezés
- szantóṣa (संतोष): megelégedettség a külső körülményekkel
- dāna (दान): adakozás, nagylelkűség másokkal szemben
- brahmacsarjā (ब्रह्मचर्य): szexuális önkontroll, önmegtartóztatás
- szvádhjája (स्वाध्याय): öntanulmányozás, önelemzés és a szent iratok tanulmányozása és az azok általi fejlődés
- szamādhi-sziddhir ísvara-pranidhānāt: Ísvara (Isten) iránti teljes odaadás
Upanisádok
Az Upanisadok tanítása alapján aki jógiként él, az él igazán. Ahhoz, hogy az élet örömeit élvezhessük, jógikká kell változnunk. Élvezni az örömöket jógiként - aki ura az élvezeteknek - teljesen mást jelent, mint ezen élvezetek rabszolgáinak lenni. Az első esetben a világban élünk, de felette maradunk, akár a lótusz a víz felett, a második esetben pedig lesüllyedünk, mint egy agyaggolyó. Aki teljesen átadja magát az élvezetek hajszolásának (bhógi), az sohasem lesz képes jógiként élni, egy jógi azonban győzedelmeskedhet - megtapasztalja a világ élvezeteit, ugyanakkor nem ragaszkodik hozzájuk. Míg a "bhógi" az élvezetek rabszolgája, a jógi uralomra tesz szert felettük. A "bhógi" (vagy hedonista) romlott ember, aki teljesen elmerül az érzéki örömökben, s számára az élvezet lesz az élet egyedüli célja. A jógi minden élvezetet a magasabbra jutás eszközeként használ fel. Spirituális gyakorlással megváltoztatja az élvezetek formáját és így isteni királyságot teremt a Földön. A jógit nem érintik meg életének küzdelmei és körülményei, és győztesként éli életét, a "bhógi" viszont elvész az élvezetekben. [3]
Kapcsolódó cikkek
- Jama és Nijama
- Sziddhi
- Egyszerűség (vallás)
- Erőszakmentesség
- Felebaráti szeretet
- Móksa
- Szádhu
- Védák
- Szanszkrit szójegyzék
Jegyzetek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Yogi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.