„Gołąbi csata” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2007. június 10., 19:59-kori változata

Sablon:Csata

Gołębiei csata: Az 1655-60 évi északi háború lengyel frontjának ütközete a lengyelek és a svédek között. A helyszíne Gołębie és Krasicznó községeknél volt, 1656. február 18-19-én.

II. János Kázmér lengyel király a czestochowai diadalt követően visszatért Sziléziából, s a korábban a svéd megszállók emmlé állt lengyelek tömegesen pártoltak át. Serege vezérletét a tehetséges Stefan Czarnieckire bízta, aki hozzáfogott az ország felszabadításába. Bevonta ebbe a parasztságot is, akik partizánszerű támadásokkal tizedelték a svéd és brandenburgi csapatokat.

X. Károly Gusztáv még a porosz herceggel tárgyalt, s Małbork kemény ellenállást fejtett ki a svédekkel szemben. A király végül seregével elindult délre Lwów felé.

A svéd királyi hadat útközben az erdőségekben megbúvó lengyel parasztok állandóan tizedelték, veszélyeztetve még utánpótlásukat is. A serege 6005 svéd katonát és 3000 ezer még tavaly átállt lengyel vitézt számolt. Mellettük harcolt számos német, valamint néhány angol zsoldos (ezeket bizonyos Wikilson vezette) és francia dragonyosok. Gołębiénél a svéd előhadak utolérték Czarniecki csapatát. A lengyel sereg 370 huszárt, 300 dragonyost és 1970 páncélos számolt, továbbá egy nagyszámú gyalogos csapatot, ezek azonban még frissen toborzott, részben kiképzés előtt álló katonákból álltak. Oldalaikon küzdöttek még tatár lovasok is.

Az ütközet a Visztula és a Wieprz összefolyásánál indult. A lengyelek nagy rohamával szemben a svédek nem tudtak ellenállni. Hanem amikor a király beérkezett a derékhad élén, a lengyeleket visszaverték. A sereg egy része átkellt a Wieprzen, őket a svédek lengyel csapatai üldözték tovább. A másik had Czarnieckivel az élen Końskowolába vonult vissza.

Károly Gusztáv pihenőt rendelt el és csak február 20-án folytatta útját a győzelem biztos tudatában. A francia Dubois és Freed Aschenberg vezetésével két dragonyos ezredet küldött előre, ezket azonban Krasicznónál a lengyelek megsemmisítették, maradványaikat a lengyel parasztok felkoncolták. Dubois elesett, Aschenberg alig bírt elmenekülni. Korábban Jan Sapieha elfoglalta Janówot a svédektől, akiket Boguslav litván herceg segített keotnái élén. A svédek folytatták útjukat, ám a lengyelek és a tatárok szüntelenül zaklatták őket, közben utánpótlási gondok keletkeztek, amitől éhezés ütött ki a táborban. A korábban áruló lengyelek kezdtek visszatérni régi királyukhoz, a parasztságot pedig annál jobban ösztönözte a svédek ellenük elkövetett kegyetlenkedései.

A csata így a svéd győzelem ellenére csak részleges siker volt Károly Gusztáv számára. A krasicznói támadás után a svédek bevonultak Lublinba, majd Zamość alá, de a várat nem merték megostromolni.

Forrás

Henryk Sienkiewicz: Özönvíz

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Csata|név=Gołębiei csata |konfliktus=[[Északi háború (1655–60)]]
-|időpont=[[1656]]. [[február 18]].|helyszín=[[Gołębiei]], [[Krasicznó]], [[Lengyelország]]|eredmény=[[Svédország|svéd]] győzelem |egyik fél=[[Lengyelország]]-[[Litvánia]] |másik fél=[[Svédország]] |parancsnokok1=[[Stefan Czarniecki]] |parancsnokok2=[[X. Károly Gusztáv svéd király]] |erők1=370 huszár, 300 dragonyos, 1970 páncélos, néhány ezer gyalogos, [[tatárok]] |erők2=6005 svéd, 3000 lengyel, francia, angol és német zsoldosok |veszteségek1= 150 fő |veszteségek2=100-200 fő}}
+|időpont=[[1656]]. [[február 18]].|helyszín=[[Gołębiei]], [[Krasicznó]], [[Lengyelország]]|eredmény=[[Svédország|svéd]] győzelem |egyik fél=[[Lengyelország]]-[[Litvánia]] |másik fél=[[Svédország]] |parancsnokok1=[[Stefan Czarniecki]] |parancsnokok2=[[X. Károly Gusztáv svéd király]] |erők1=370 huszár, 300 dragonyos, 1970 páncélos, néhány ezer gyalogos, [[tatárok]] |erők2=6005 [[Svédország|svéd]], 3000 [[Lengyelország|lengyel]], [[Franciaország|francia]], [[Anglia|angol]] és [[Német-római Birodalom|német]] zsoldosok |veszteségek1= 150 fő |veszteségek2=100-200 fő}}
-'''Gołębiei csata:''' Az [[északi háború (1655–60)|1655-60 évi északi háború]] lengyel frontjának ütközete a lengyelek és a svédek között. A helyszíne [[Gołębie]] és [[Krasicznó]] községeknél volt, [[1656]]. [[február 18]]-[[február 19|19]]-én.
+'''Gołębiei csata:''' Az [[északi háború (1655–60)|1655-60 évi északi háború]] [[Lengyelország|lengyel]] frontjának ütközete a lengyelek és a svédek között. A helyszíne [[Gołębie]] és [[Krasicznó]] községeknél volt, [[1656]]. [[február 18]]-[[február 19|19]]-én.
 [[II. János Kzámér lengyel király|II. János Kázmér lengyel király]] a [[czestochowa ostroma (1656)|czestochowai diadalt]] követően visszatért [[Szilézia|Sziléziából]], s a korábban a svéd megszállók emmlé állt lengyelek tömegesen pártoltak át.
-Seregeo vezérletét a tehetséges [[Stefan Czarniecki]]re bízta, aki hozzáfogott az ország felszabadításába. Bevonta ebbe a parasztságot is, akik partizánszerű támadásokkal tizedelték a svéd és brandenburgi csapatokat.
+Serege vezérletét a tehetséges [[Stefan Czarniecki]]re bízta, aki hozzáfogott az ország felszabadításába. Bevonta ebbe a parasztságot is, akik partizánszerű támadásokkal tizedelték a [[Svédország|svéd]] és [[Brandenburg|brandenburgi]] csapatokat.
-[[X. Károly Gusztáv sévd király|X: Károly Gusztáv]] még a [[Porosz Hercegség|porosz herceggel]] tárgyalt, s [[Małbork]] kemény ellenállást fejtett ki a svédekkel szemben. A király végül seregével elindult délre [[Lviv|Lwów]] felé.
+[[X. Károly Gusztáv sévd király|X. Károly Gusztáv]] még a [[Porosz Hercegség|porosz herceggel]] tárgyalt, s [[Małbork]] kemény ellenállást fejtett ki a svédekkel szemben. A király végül seregével elindult délre [[Lviv|Lwów]] felé.
 A svéd királyi hadat útközben az erdőségekben megbúvó lengyel parasztok állandóan tizedelték, veszélyeztetve még utánpótlásukat is. A serege 6005 svéd katonát és 3000 ezer még tavaly átállt lengyel vitézt számolt. Mellettük harcolt számos német, valamint néhány [[Anglia|angol]] zsoldos (ezeket bizonyos Wikilson vezette) és francia dragonyosok.
@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 Az ütközet a [[Visztula]] és a [[Wieprz]] összefolyásánál indult. A lengyelek nagy rohamával szemben a svédek nem tudtak ellenállni. Hanem amikor a király beérkezett a derékhad élén, a lengyeleket visszaverték. A sereg egy része átkellt a [[Wieprz]]en, őket a svédek lengyel csapatai üldözték tovább. A másik had [[Stefan Czarniecki|Czarnieckivel]] az élen [[Końskowola|Końskowolába]] vonult vissza.
-[[X. Károly Gusztáv sévd király|Károly Gusztáv]] pihenőt rendelt el és csak [[február 20]]-án folytatta útját a győzelem biztos tudatában. A francia Dubois és [[Freed Aschenberg]] vezetésével két dragonyos ezredet küldött előre, ezket azonban [[Krasicznó]]nál a lengyelek megsemmisítették, maradványaikat a lengyel parasztok felkoncolták.
+[[X. Károly Gusztáv sévd király|Károly Gusztáv]] pihenőt rendelt el és csak [[február 20]]-án folytatta útját a győzelem biztos tudatában. A francia Dubois és [[Freed Aschenberg]] vezetésével két dragonyos ezredet küldött előre, ezket azonban [[Krasicznó]]nál a lengyelek megsemmisítették, maradványaikat a lengyel parasztok felkoncolták. Dubois elesett, [[Freed Aschenberg|Aschenberg]] alig bírt elmenekülni.
 Korábban [[Jan Pawel Sapieha|Jan Sapieha]] elfoglalta [[Janów]]ot a svédektől, akiket [[Bogusław Radziwiłł|Boguslav litván herceg]] segített keotnái élén.
 A svédek folytatták útjukat, ám a lengyelek és a tatárok szüntelenül zaklatták őket, közben utánpótlási gondok keletkeztek, amitől éhezés ütött ki a táborban.
 A korábban áruló lengyelek kezdtek visszatérni régi királyukhoz, a parasztságot pedig annál jobban ösztönözte a svédek ellenük elkövetett kegyetlenkedései.
-A csata így a svéd győzelem ellenére csak részleges siker volt [[X. Károly Gusztáv svéd király|Károly Gusztáv]] számára.
+A csata így a svéd győzelem ellenére csak részleges siker volt [[X. Károly Gusztáv svéd király|Károly Gusztáv]] számára. A [[krasicznó]]i támadás után a svédek bevonultak [[Lublin]]ba, majd [[Zamość]] alá, de a várat nem merték megostromolni.
 ===Forrás===