„Szorbok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Elterjedés: lehet így jobban hangzik? |
|||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
== Szorb zászló == |
== Szorb zászló == |
||
A szorb lobogót 1842-ben alkották meg. Az első [[Prága|prágai]] [[Pánszlávizmus|pánszláv]] konferencián 1848-ban elfogadták a zászló ma érvényes színeit. A színek ugyanazok mint a többi szláv országoké, [[Csehország]], [[Szlovákia]], [[Szlovénia]], [[Szerbia]], [[Horvátország]] és [[Oroszország]], piros, kék és fehér. A nácik 1935-ben betiltották a zászló használatát. 1945-től a Domowina szorb kultúrszervezet saját szimbólumaként használja a zászlót. |
A szorb lobogót 1842-ben alkották meg. Az első [[Prága|prágai]] [[Pánszlávizmus|pánszláv]] konferencián 1848-ban elfogadták a zászló ma érvényes színeit. A színek ugyanazok mint a többi szláv országoké, [[Csehország]], [[Szlovákia]], [[Szlovénia]], [[Szerbia]], [[Horvátország]] és [[Oroszország]], piros, kék és fehér. A nácik 1935-ben betiltották a zászló használatát. 1945-től a Domowina szorb kultúrszervezet saját szimbólumaként használja a zászlót. |
||
== Szorb nyelv == |
|||
Nincs egységes szorb nyelv. A szorbok két különálló német állam területén helyezkedtek el, ami némiképp eltolta a két nyelv alakulását. Bár az alsó- és felső-szorb nyelv kölcsönösen jól érthető, ennek ellenére a különbségek könnyen tetten érhetőek. Mindkét nyelvre erősen hat a német nyelv, leginkább a szókincsben és a kiejtésben. A felső-szorbra a felső-szász német nyelvjárás is hatást gyakorol. Az alsó-szorbra a Brandenburgban használt alsó-szász nyelvjárásoknak hatnak. |
|||
Irodalmának kialakulásakor az első szorb íróknak támaszkodniuk kellett egy szláv nyelvre, hogy megértsék és rögzíthessék saját nyelvük szabályait. Szászország és Csehország között a szomszédság okán szoros kapcsolatok voltak, az alsó-szorb értelmiség részben tanult csehországi intézményekben, ezért rájuk a [[cseh nyelv]] hatott. Brandenburghoz legközelebb [[Lengyelország]] fekszik, ezért az alsó-szorbok a lengyel nyelvet használták. Az elkülönülést vallási motiváció is segítette. Brandenburgban [[Nikolaus Jakubitza]] [[laubnitz]]i lelkész lefordítja az Újtestamentumot alsó-szorbra [[1548]]-ban, de nyomtatásban csak [[Johann Gottlieb Fabricius]] fordítása jelenik meg [[1709]]-ben. Ezzel párhuzamosan készül el [[Michael Frentzel]] fordítása is [[1706]]-ban. Mindkét Biblia két különböző szorb irodalmi nyelvnek veti meg az alapját és ezek külön úton fejlődnek tovább. |
|||
==Fordítás== |
==Fordítás== |
||
A lap 2016. június 23., 20:14-kori változata
| Szorbok | |
 | |
| Szorb zászló | |
| |
| Teljes lélekszám | |
| 60000 | |
| Vallások | |
| kereszténység | |
| Rokon népcsoportok | |
| szlávok | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szorbok témájú médiaállományokat.
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szorbok témájú médiaállományokat. |
Szorbok (felsőszorbul: Serbja, alsószorbul: Serby) egy keleti szláv nép amelyik Oberlausitz-ban (Felső- vagy Szász-Lausitz) och Niederlausitz-ban (Alsó- vagy Porosz-Lausitz), Németország keleti részén él. A számuk jelenleg körülbelül 60 000-re tehető és egy elismert kisebbség Németországban. A középkorban a szorbokat, a szomszédágukban élő népek vendeknek hívták. Az általuk beszélt nyelv a szorb, egy nyugat szláv nyelv, amit fel lehet osztani felsőszorbra (hornjoserbšćina) és alsószorbra (dolnoserbšćina). A felsőszorb fonetikusan a cseh nyelvhez, míg az alsószorb a lengyel nyelvhez áll közel.
Elterjedésük
A szorbok kétharmad része a szászországi Oberlausitz-ban él, főleg Bautzen (Budyšin), Kamenz (Kamjenc) och Hoyerswerda (Wojerecy) közelében él, a többi pedig a brandenburgi Niederlausitz-ban, Senftenberg (Zły Komorow) és Lübben (Lubin) között. Szászország és Brandenburg szövetségi tartományok elkötelezték magukat a szorb kultúra fennmaradása mellett.
Bautzen (Budyšin) és Cottbus (Chóśebuz) városokat a szorb kultúra központjainak lehet tekinteni. Itt található szorb nyelvű óvóda és iskola valamint két gimnázium, az egyik felsőszorb és a másik alsószorb oktatási nyelvvel.
Bautzen (Budyšin) ad helyet egy kutatóintézetnek a szorb nyelv és kultúra terén, (Serbski institut), amelyik már az NDK idején működő kutatóintézetből (Institut za serbski ludospyt), alakult. Ugyancsak itt található egy állami támogatást élvező könyvkiadó. Az NDK időkben jött létre a szorbisztikai intézet a Lipcsei Egyetem keretén belül, ami ma is működik.
Domowina (mekynek a jelentése haza vagy szülőföld) a szorb egyesületek csúcsszervezete 1912-ben alakult meg. Ez a szervezet kezdeményezte 2001-ben a WITAJ-projektet melynek a célja a szorb nyelv megőrzése és használatának terjesztése. Egy központi témája a szorb nyelv aktív használata óvódákban és iskolákban.
Szorb zászló
A szorb lobogót 1842-ben alkották meg. Az első prágai pánszláv konferencián 1848-ban elfogadták a zászló ma érvényes színeit. A színek ugyanazok mint a többi szláv országoké, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Horvátország és Oroszország, piros, kék és fehér. A nácik 1935-ben betiltották a zászló használatát. 1945-től a Domowina szorb kultúrszervezet saját szimbólumaként használja a zászlót.
Szorb nyelv
Nincs egységes szorb nyelv. A szorbok két különálló német állam területén helyezkedtek el, ami némiképp eltolta a két nyelv alakulását. Bár az alsó- és felső-szorb nyelv kölcsönösen jól érthető, ennek ellenére a különbségek könnyen tetten érhetőek. Mindkét nyelvre erősen hat a német nyelv, leginkább a szókincsben és a kiejtésben. A felső-szorbra a felső-szász német nyelvjárás is hatást gyakorol. Az alsó-szorbra a Brandenburgban használt alsó-szász nyelvjárásoknak hatnak.
Irodalmának kialakulásakor az első szorb íróknak támaszkodniuk kellett egy szláv nyelvre, hogy megértsék és rögzíthessék saját nyelvük szabályait. Szászország és Csehország között a szomszédság okán szoros kapcsolatok voltak, az alsó-szorb értelmiség részben tanult csehországi intézményekben, ezért rájuk a cseh nyelv hatott. Brandenburghoz legközelebb Lengyelország fekszik, ezért az alsó-szorbok a lengyel nyelvet használták. Az elkülönülést vallási motiváció is segítette. Brandenburgban Nikolaus Jakubitza laubnitzi lelkész lefordítja az Újtestamentumot alsó-szorbra 1548-ban, de nyomtatásban csak Johann Gottlieb Fabricius fordítása jelenik meg 1709-ben. Ezzel párhuzamosan készül el Michael Frentzel fordítása is 1706-ban. Mindkét Biblia két különböző szorb irodalmi nyelvnek veti meg az alapját és ezek külön úton fejlődnek tovább.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sorber című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.