„Dániel könyve” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
16. sor: | 16. sor: | ||
* Görög 3,24 - 50,51; 51-90; 13,1-14,42 |
* Görög 3,24 - 50,51; 51-90; 13,1-14,42 |
||
A Dániel könyve jelenlegi kánoni formája [[Kr. e. |
A Dániel könyve jelenlegi kánoni formája vagy annak egy része (a kutatók többségének véleménye szerint) [[Kr. e. 2. század|Kr. e. 167-164]] között keletkezett, a hellenizációs kísérlet idejében. Elképzelhető az is, hogy a könyv első része korábban - más szerző által - íródott, mint a második. A keltezés idejének meghatározását két dolog nehezíti meg: az egyik a történelmi utalások kezelése, a másik pedig a három nyelv használata. |
||
A legsarkalatosabb kérdés az, hogy a részletgazdag, egyértelműen a Kr. e. 2. században élt [[IV. Antiokhosz szeleukida uralkodó|IV. Antiokhosz]]ra utaló 11. fejezetet 400 évvel korábbi keltezésű jövendölésnek kell-e tekintenünk. |
|||
⚫ | |||
A feltehetően [[Kr. e. 2. század]]i keletkezése ellenére [[Kr. e. 605]]-ben kezdi a történetet. Történelmi háttere teljesen elnagyolt, hibás, ami az ötödfél évszázados távlatból tulajdonképpen teljesen érthető is. Ezért azonban a könyv történelmi forrásértéke kérdőjeles. |
|||
⚫ | Mindez 10 teljes fejezetet igényel a könyvben, a 11. fejezettől kezdve hirtelen meglódulnak az események, és a görög-perzsa háborúktól [[IV. Antiokhosz szeleukida uralkodó|Antiokhosz Epiphánészig]] 20 vers alatt eljuthatunk. Eme Antiókhosz haláláig újabb 25 vers beszéli el az eseményeket (i. e. 175–164). És a végén újfent Babilon következik, [[Zsuzsanna (Dániel könyve)|Zsuzsanna]] története, és Dániel néhány tettének kivonata. |
||
⚫ | <!-- Mégis sok történelmi téveszme ered innen, így Baltazár lakomája a perzsa betöréskor, Nebukadnézár őrülete, stb. Baltazár ([[Bél-sar-uszur]]) nem Nebukadnézár ([[II. Nabú-kudurri-uszur]]), hanem Nabonidusz (héber Nabúnáj, [[Nabú-naid]]) fia és társuralkodója volt. Babilont nem a médek, hanem a perzsák foglalták el, akiknek akkorra a médek alattvalóivá váltak. A „méd Dárius” értelmezhetetlen jelző, Babilont a perzsa Cirrusz ([[II. Kurus perzsa király|Kurus]]) vette be, és ő rakta le a satrapia-szervezet alapjait is. A Dániel 9, 1. hasonlóképp: „Achasvéros”-t általában [[I. Khsajársá perzsa király|I. Xerxésszel]] azonosítják, de csak [[II. Khsajársá perzsa király|II. Xerxészt]] követte Dareiosz nevű uralkodó. Ekkor médekről már szó sem volt ([[i. e. 5. század]]), de ezidőben a zsidók is legalább engedéllyel rendelkeztek a hazatérésre, még ha nem indult is meg a nagyobb arányú áttelepülés. Dániel amúgy sem élhetett az [[i. e. 7. század]]tól az i. e. 5-ig. |
||
⚫ | Mindez 10 teljes fejezetet igényel a könyvben, a 11. fejezettől kezdve hirtelen meglódulnak az események, és a görög-perzsa háborúktól [[IV. Antiokhosz szeleukida uralkodó|Antiokhosz Epiphánészig]] 20 vers alatt eljuthatunk. Eme Antiókhosz haláláig újabb 25 vers beszéli el az eseményeket (i. e. 175–164). És a végén újfent Babilon következik, [[Zsuzsanna (Dániel könyve)|Zsuzsanna]] története, és Dániel néhány tettének kivonata. --> |
||
Dániel könyvének eseménytörténetét gyakorlatilag törésmentesen folytatja a [[Makkabeusok első könyve|Makkabeusok két könyve]], amely Kr. e. 100 körül keletkezett és ezek a legkésőbbi kanonizált könyvek. |
|||
Rendszertelen szerkezetű, de egy stílusú mű ez, még akkor is, ha a középső része eredetileg [[arámi nyelv|arameus nyelven]] íródott, míg a nagyobb része [[héber nyelv|héber]]. A több száz évnyi távlat miatt legfeljebb az i. e. 6. századi eseményekről élő [[i. e. 2. század]]i elképzeléseket láthatjuk. A vallás i. e. 2. századi állapotának i. e. 7–6. századba való visszavetítése mindenképp anakronisztikus. Dániel könyvének történelmi tévedéseihez érdekes adalékként szolgált a [[holt-tengeri tekercsek|kumráni]] „Nabúnáj imája” irat (töredékek - 4Q242, 4QOrNab, 4QprNab). Ezekben határozottan felismerhető – minden töredékesség ellenére –, hogy a Dánielnél teljes mértékben anakronisztikusan szerepeltetett Nebukadnécár helyett Nabúnáj volt a szenvedő alanya a történetnek. Azaz a zsidók éppenséggel ismerhették Dániel szerkesztésekor a valódi történést, a kanonizált szerző mégis szándékosan átalakította, mert így a gyűlölt Nebukadnécár alakjára tudta átvinni a hétéves őrületet. II. Nabú-kudurri-uszur esetében a történelem nem tud hétéves távollétről, míg Nabú-naid valóban hosszú időt töltött birodalma fővárosától távol, [[Thaima|Thaimában]] (Dél-Arábia), mely idő alatt fia, Bél-sar-uszur kormányzott társuralkodói minőségben. Ráadásul Thaima sivatagi oázis, így a „puszta” említése is hiteles, mindössze annyi a ferdítés, hogy Nabú-naid nem valamiféle őrület okán időzött ott. |
Rendszertelen szerkezetű, de egy stílusú mű ez, még akkor is, ha a középső része eredetileg [[arámi nyelv|arameus nyelven]] íródott, míg a nagyobb része [[héber nyelv|héber]]. A több száz évnyi távlat miatt legfeljebb az i. e. 6. századi eseményekről élő [[i. e. 2. század]]i elképzeléseket láthatjuk. A vallás i. e. 2. századi állapotának i. e. 7–6. századba való visszavetítése mindenképp anakronisztikus. Dániel könyvének történelmi tévedéseihez érdekes adalékként szolgált a [[holt-tengeri tekercsek|kumráni]] „Nabúnáj imája” irat (töredékek - 4Q242, 4QOrNab, 4QprNab). Ezekben határozottan felismerhető – minden töredékesség ellenére –, hogy a Dánielnél teljes mértékben anakronisztikusan szerepeltetett Nebukadnécár helyett Nabúnáj volt a szenvedő alanya a történetnek. Azaz a zsidók éppenséggel ismerhették Dániel szerkesztésekor a valódi történést, a kanonizált szerző mégis szándékosan átalakította, mert így a gyűlölt Nebukadnécár alakjára tudta átvinni a hétéves őrületet. II. Nabú-kudurri-uszur esetében a történelem nem tud hétéves távollétről, míg Nabú-naid valóban hosszú időt töltött birodalma fővárosától távol, [[Thaima|Thaimában]] (Dél-Arábia), mely idő alatt fia, Bél-sar-uszur kormányzott társuralkodói minőségben. Ráadásul Thaima sivatagi oázis, így a „puszta” említése is hiteles, mindössze annyi a ferdítés, hogy Nabú-naid nem valamiféle őrület okán időzött ott. |
A lap 2016. június 23., 11:36-kori változata
Az Ószövetség könyvei |
---|
Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.) |
1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás |
Katolikus deuterokanonikus könyvek |
Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.) |
A görög és szláv ortodox kánon többletei |
A grúz ortodox kánon többletei |
A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei |
Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk |
A szír Pesitta kánonjának többletei |
Dániel könyve a Biblia Ószövetség része, annak második legkésőbbi eredetű könyve.
Olyan kánoni irat, amelyet a keresztények a prófétai könyvek között tartanak számon, míg a zsidók nem sorolnak a prófétai könyvek közé. A 14 fejezetből álló könyv első 12 fejezete kezdettől fogva a kánonban szerepel, míg utolsó két része (a Bél sárkányról és Zsuzsannáról szóló rész) csak később került a kánonba.
Az első 12 fejezet héberül és arámul íródott, míg a 13-14. rész fellelhető legrégebbi szövege ógörög. Ez utóbbi 2 rész a deuterokanonikus könyvek közé tartozik.
A könyv első része Dánielnek és három társának a bábeli királyi udvarban játszott szerepét beszéli el, akik a pogány környezetben is megtartják a zsidó étkezési és vallási szokásokat és terjesztik JHVH, az egyedüli Isten vallását. Természetfeletti és rendkívüli dolgokat művelnek (megmenekülnek a tüzes kemencéből, Dánielnek nem esik bántódása az oroszlánok vermében), Dániel álmokat fejt és látomásokat magyaráz (a királyi mulatozás közben misztikus kéz jelenik meg és ír a falra).
A könyv második része apokaliptikus látomásokat tartalmaz. E látomások mondanivalója, hogy miként pusztulnak el az istentelen nagy világbirodalmak.
A könyv keletkezése
A könyv keletkezéstörténetére nincs kielégítő válasz. Három nyelven íródott, ezért arra lehet következtetni, hogy hosszabb irodalomtörténete van.
- Héber 1-2,4a; 8,1-12,3
- Arám 2,4b-7,28
- Görög 3,24 - 50,51; 51-90; 13,1-14,42
A Dániel könyve jelenlegi kánoni formája vagy annak egy része (a kutatók többségének véleménye szerint) Kr. e. 167-164 között keletkezett, a hellenizációs kísérlet idejében. Elképzelhető az is, hogy a könyv első része korábban - más szerző által - íródott, mint a második. A keltezés idejének meghatározását két dolog nehezíti meg: az egyik a történelmi utalások kezelése, a másik pedig a három nyelv használata.
A legsarkalatosabb kérdés az, hogy a részletgazdag, egyértelműen a Kr. e. 2. században élt IV. Antiokhoszra utaló 11. fejezetet 400 évvel korábbi keltezésű jövendölésnek kell-e tekintenünk.
A feltehetően Kr. e. 2. századi keletkezése ellenére Kr. e. 605-ben kezdi a történetet. Történelmi háttere teljesen elnagyolt, hibás, ami az ötödfél évszázados távlatból tulajdonképpen teljesen érthető is. Ezért azonban a könyv történelmi forrásértéke kérdőjeles.
Dániel könyvének eseménytörténetét gyakorlatilag törésmentesen folytatja a Makkabeusok két könyve, amely Kr. e. 100 körül keletkezett és ezek a legkésőbbi kanonizált könyvek.
Rendszertelen szerkezetű, de egy stílusú mű ez, még akkor is, ha a középső része eredetileg arameus nyelven íródott, míg a nagyobb része héber. A több száz évnyi távlat miatt legfeljebb az i. e. 6. századi eseményekről élő i. e. 2. századi elképzeléseket láthatjuk. A vallás i. e. 2. századi állapotának i. e. 7–6. századba való visszavetítése mindenképp anakronisztikus. Dániel könyvének történelmi tévedéseihez érdekes adalékként szolgált a kumráni „Nabúnáj imája” irat (töredékek - 4Q242, 4QOrNab, 4QprNab). Ezekben határozottan felismerhető – minden töredékesség ellenére –, hogy a Dánielnél teljes mértékben anakronisztikusan szerepeltetett Nebukadnécár helyett Nabúnáj volt a szenvedő alanya a történetnek. Azaz a zsidók éppenséggel ismerhették Dániel szerkesztésekor a valódi történést, a kanonizált szerző mégis szándékosan átalakította, mert így a gyűlölt Nebukadnécár alakjára tudta átvinni a hétéves őrületet. II. Nabú-kudurri-uszur esetében a történelem nem tud hétéves távollétről, míg Nabú-naid valóban hosszú időt töltött birodalma fővárosától távol, Thaimában (Dél-Arábia), mely idő alatt fia, Bél-sar-uszur kormányzott társuralkodói minőségben. Ráadásul Thaima sivatagi oázis, így a „puszta” említése is hiteles, mindössze annyi a ferdítés, hogy Nabú-naid nem valamiféle őrület okán időzött ott.
Értelmezése
Katolikus értelmezés
Pesszimizmussal szemléli a történelmet, abban megállapítja a bűn fokozatos növekedését, mely halad a tetőpont felé: Az egymást követő birodalmak gonoszságban túlszárnyalják az előzőt. A végkifejletben már Isten népét is megsemmisítéssel fenyegetik. Ez lesz a pillanat amikor maga az Isten avatkozik be és igazságot szolgáltat. Ezután megvalósul Isten országa (3,33; 4,31). Az égi valóság jelenik meg - nem a földi -, a holtak közül sokan életre kelnek, méltó jutalomban vagy büntetésben lesz részük (12,2-3).[1]
Forrás
- Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, 1983
Dániel könyvének szövege
- Dániel könyve (Biblia, Szent István Társulat) (katolikus)
- Dániel könyve (Biblia, Káldi-Neovulgáta) (katolikus)
- Dániel könyve (Biblia, magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája) (protestáns)
Jegyzetek
- ↑ Biblia, bevezetés Dániel könyvéhez, Szent István Társulat 2007