„Szepsi Csombor Márton” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. június 13., 11:57-kori változata

Szepsi Csombor Márton (Czombor Márton) (Szepsi, 1594 – 1623 előtt) református lelkész, az első magyar nyelvű útleírás alkotója.

Élete

1607-től Késmárkon tanult, 1611-től beutazta Erdélyt, és két évig Nagybányán tanult. Miután egy évet még a gönci iskolában töltött, egy ideig telkibányai tanító volt. 1616. május 15-én, 22 évesen külföldre indult, és többnyire gyalog vándorolt „sárga csizmában, verőfényes gránát posztóból csinált palástban," és bejárta Lengyelországot, Csehországot, Sziléziát. Danckában a gimnáziumi alumnusok (tanulók) közé iratkozott be. 1617. január 21-én hagyta el Danzigot és Poroszországba ment, onnan Dánia felé vitorlázott, majd május elején Svájcba indult, de Angliában kötött ki. Londonban meglátogatta az iskolákat és Canterburyben is volt. 1618-ban Provance-ban Franciaországban és Párizsban is megfordult. Onnan Németországba ment és 1618. június 19-én a strassburgi egyetem tagja lett, ahonnan Heidelbergen, Nürnbergen és Krakkón át visszatért Magyarországra, és 1620-ban kassai iskolaigazgató, majd 1620-ban Varannón lett lelkész és bedegi Nyáry István Zemplén megyei főúr szolgálatába állt. Két évre rá, egy pestisjárvány során hunyt el.

Művei

Evropica Varietas, avagy Szepsi Czombor Mártonnak Lengyel, Mazur, Pruz, Dania, Frísia… Britanniai, Tengeren való bujdosásában látott, hallot külömb külömb fele dolgoknak rövid le irása… Kassa, 1620
Vdvari Schola… Bártfa, 1623 (Bedegi Nyáry Ferenc, Nyáry István fia számára írta; Nyári Ferenc és a szerző halála után nyomtatták ki)

Kéziratban maradt műve: Utazása 1620. 4-rét 167 lap és ezt kiegészítő másolatok. Egy helyen írja: „Provansban” találkozott egy kobzossal, aki énekelt a hun harcosok keserves állapotjáról, tudniillik a helybeliek mutogatják idegeneknek a környékbeli (Hun)halmokat (temetkezési helyeket).

Források

A magyar irodalom története II. Főszerk. Sőtér István. Budapest: Akadémiai. 1964–1966. 81–82. o. ISBN 963 05 1639 X
Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.

További információk

Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 ==Élete==
--től [[Késmárk]]on tanult, 1611-től beutazta [[Erdély]]t, és két évig [[Nagybánya|Nagybányán]] tanult. Miután egy évet még a gönci iskolában töltött, egy ideig telkibányai tanító volt. 1616. május 15-én, 22 évesen külföldre indult, és többnyire gyalog vándorolt „sárga csizmában, verőfényes gránát posztóból csinált palástban," és bejárta [[Lengyelország]]ot, [[Csehország]]ot, [[Szilézia|Sziléziát]]. [[Gdańsk|Danckában]] a gimnáziumi alumnusok (tanulók) közé iratkozott be. 1617. január 21-én hagyta el Danzigot és [[Királyi Poroszország|Poroszország]]ba ment, onnan [[Dánia]] felé vitorlázott, majd május elején [[Svájc]]ba indult, de [[Anglia|Angliában]] kötött ki. [[London]]ban meglátogatta az iskolákat és [[Canterbury]]ben is volt. 1618-ban Provance-ban [[Franciaország]]ban és [[Párizs]]ban is megfordult. Onnan [[Németország]]ba ment és 1618. június 19-én a [[Strasbourg|strassburgi]] egyetem tagja lett, ahonnan [[Heidelberg]]en, [[Nürnberg]]en és [[Krakkó]]n át visszatért [[Magyarország]]ra, és 1620-ban [[kassa]]i iskolaigazgató, majd 1620-ban [[Varannó]]n lett lelkész és bedegi Nyáry István Zemplén megyei főúr szolgálatába állt. Két évre rá, egy pestisjárvány során hunyt el.
+-től [[Késmárk]]on tanult, 1611-től beutazta [[Erdély]]t, és két évig [[Nagybánya|Nagybányán]] tanult. Miután egy évet még a gönci iskolában töltött, egy ideig telkibányai tanító volt. 1616. május 15-én, 22 évesen külföldre indult, és többnyire gyalog vándorolt „sárga csizmában, verőfényes gránát posztóból csinált palástban," és bejárta [[Lengyelország]]ot, [[Csehország]]ot, [[Szilézia|Sziléziát]]. [[Gdańsk|Danckában]] a gimnáziumi alumnusok (tanulók) közé iratkozott be. 1617. január 21-én hagyta el [[Gdańsk|Danzigot]] és [[Királyi Poroszország|Poroszország]]ba ment, onnan [[Dánia]] felé vitorlázott, majd május elején [[Svájc]]ba indult, de [[Anglia|Angliában]] kötött ki. [[London]]ban meglátogatta az iskolákat és [[Canterbury]]ben is volt. 1618-ban Provance-ban [[Franciaország]]ban és [[Párizs]]ban is megfordult. Onnan [[Németország]]ba ment és 1618. június 19-én a [[Strasbourg|strassburgi]] egyetem tagja lett, ahonnan [[Heidelberg]]en, [[Nürnberg]]en és [[Krakkó]]n át visszatért [[Magyarország]]ra, és 1620-ban [[kassa]]i iskolaigazgató, majd 1620-ban [[Varannó]]n lett lelkész és bedegi Nyáry István Zemplén megyei főúr szolgálatába állt. Két évre rá, egy pestisjárvány során hunyt el.
 ==Művei==