„Közeg” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a robot Adding: ja:流体 |
a Robot: következő hozzáadása: sr:Флуид |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
[[Kategória:Áramlástan]] |
[[Kategória:Áramlástan]] |
||
[[en:Fluid]] |
|||
[[en:Fluid]] [[ar:مائع]] [[ca:Fluid]] [[cs:Tekutina]] [[de:Fluid]] [[es:Fluido]] [[fa:شاره]] [[fi:Fluidi]] [[fr:Fluide]] [[gl:Fluído]] [[id:Fluida]] [[io:Fluido]] [[it:Fluido]] [[ja:流体]] [[ko:유체]] [[ku:Şileme]] [[mk:Флуид]] [[nds:Fluid]] [[nl:Fluïdum]] [[no:Fluid]] [[pl:Płyn]] [[pt:Fluido]] [[ro:Fluid]] [[simple:Fluid]] [[sk:Tekutina]] [[sl:Tekočina]] [[sv:Fluid]] [[zh:流體]] |
|||
[[ar:مائع]] |
|||
[[ca:Fluid]] |
|||
[[cs:Tekutina]] |
|||
[[de:Fluid]] |
|||
[[es:Fluido]] |
|||
[[fa:شاره]] |
|||
[[fi:Fluidi]] |
|||
[[fr:Fluide]] |
|||
[[gl:Fluído]] |
|||
[[id:Fluida]] |
|||
[[io:Fluido]] |
|||
[[it:Fluido]] |
|||
[[ja:流体]] |
|||
[[ko:유체]] |
|||
[[ku:Şileme]] |
|||
[[mk:Флуид]] |
|||
[[nds:Fluid]] |
|||
[[nl:Fluïdum]] |
|||
[[no:Fluid]] |
|||
[[pl:Płyn]] |
|||
[[pt:Fluido]] |
|||
[[ro:Fluid]] |
|||
[[simple:Fluid]] |
|||
[[sk:Tekutina]] |
|||
[[sl:Tekočina]] |
|||
[[sr:Флуид]] |
|||
[[sv:Fluid]] |
|||
[[zh:流體]] |
A lap 2007. június 10., 10:05-kori változata
Egy közeg olyan halmazállapotú anyag, mely folyamatos alakváltozást szenved nyírófeszültség alatt a feszültség nagyságától függetlenül. A közeg fogalma az anyag fázisainak egy csoportja, mely magába foglalja a folyadékokat, gázokat, plazmákat és némi kiterjesztéssel a képlékeny szilárdtesteket is.
A közegeket folyadékokra és gázokra szokás osztani. A folyadékoknak szabad felszínük van (vagyis olyan felszínük, melyet nem az edény alakja szab meg), míg a gázoknak nincs. A képlékeny szilárdtestek és a folyadékok közötti különbség nem ilyen nyilvánvaló. A különbséget a viszkozitás alapján lehet megtenni: a viszkózusabb anyagok a képlékenyek, de nincs hivatalosan elfogadott határ.
A folyadékok tulajdonsága egyrészt, hogy nem állnak ellen az alakváltozásnak, másrészt, hogy felveszik az edényük alakját. Ezek a tulajdonságok tipikusan annak következményei, hogy nyugvó, egyensúlyi állapotban képtelenek nyírófeszültséget felvenni. Ennek a viselkedésnek következménye Pascal törvénye, mely kihangsúlyozza a nyomás szerepét a nyugvó folyadékokban.
Attól függően, hogy a feszültség hogyan változik a sebesség változásával, kétféle folyadékot különböztetnek meg:
- a newtoni folyadéknál a nyírófeszültség a sebességváltozással egyenesen arányos
- a nem-newtoni folyadéknál az összefüggés bonyolultabb, ide tartozik minden folyadék a newtoniakon kívül.
A folyadékok viselkedését egy parciális differenciálegyenlet rendszerrel lehet leírni, mely a folytonosságból (a tömeg megmaradásból), a Navier-Stokes egyenletekből és az energia megmaradás elvéből vezethető le.
Az összenyomhatatlan közegek tulajdonságaival foglalkozó tudomány a folyadékok mechanikája, mely tovább bomlik folyadékok dinamikájára és folyadékok statikájára, attól függően, hogy a folyadék mozog vagy áll. A mozgó gázok fizikájával a gázdinamika foglalkozik.