„Jógi” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
8. sor: | 8. sor: | ||
== Etikai kötelességek == |
== Etikai kötelességek == |
||
A jógi (vagy jógini) a következő etikai alapelvek alapján él: |
A jógi (vagy jógini) a következő etikai alapelvek alapján él: |
||
* |
* ahimszā (अहिंसा): erőszakmentesség minden élőlény iránt |
||
* |
* szatjā (सत्य): igazság, amely magába foglalja az őszinteséget és a becsületességet is |
||
* asztéja (अस्तेय): a tulajdon tisztelete (a lopás tilalma) |
* asztéja (अस्तेय): a tulajdon tisztelete (a lopás tilalma) |
||
* aparigraha (अपरिग्रह): birtoklásmentesség (csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása) |
* aparigraha (अपरिग्रह): birtoklásmentesség (csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása) |
||
* |
* dajā (दया): együttérzés, mások iránti könyörületesség, szeretet |
||
* árjava (आर्जव): képmutatásmentesség |
* árjava (आर्जव): képmutatásmentesség |
||
* kṣzamā (क्षमा): megbocsátás |
* kṣzamā (क्षमा): megbocsátás |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
* szantóṣa (संतोष): megelégedettség a külső körülményekkel |
* szantóṣa (संतोष): megelégedettség a külső körülményekkel |
||
* dāna (दान): adakozás, nagylelkűség másokkal szemben |
* dāna (दान): adakozás, nagylelkűség másokkal szemben |
||
* |
* brahmacsarjā (ब्रह्मचर्य): szexuális önkontroll, önmegtartóztatás |
||
* szvádhjája (स्वाध्याय): öntanulmányozás, önelemzés és a szent iratok tanulmányozása |
* szvádhjája (स्वाध्याय): öntanulmányozás, önelemzés és a szent iratok tanulmányozása |
||
* |
* szamādhi-sziddhir ísvara-pranidhānāt: [[Ísvara]] (Isten) iránti teljes odaadás |
||
== Upanisádok == |
== Upanisádok == |
A lap 2016. június 12., 07:46-kori változata
A jógi (szanszkrit: योगी) a jóga gyakorlója, aki elérte az egységet a Legfelsőbb Úrral, vagy aki erre törekszik. Női változata a jógini.
A jógi esetében jógának azt a folyamatot nevezzük amely összeköti a Legfelsőbb Úrral (Ísvara). A tökéletes jógi úgy fegyelmezi az elméjét, hogy semmilyen anyagi, érzéki vágy ne zavarja meg többé. A tökéletesség szintjén, melyet transznak, vagyis szamádhinak nevezünk a jógi tiszta elméje által látja meg önvalóját (valódi énjét) úgy, hogy örömet, élvezetet merít abból. [1] Érzékeitől elszakadva már könnyen és tetszése szerint egyesíti tudatát a magasabb rendű világokkal. [2]
A jógán kívül a jógik életrendjét még számos feltétel szabályozza, ezek az Upanisadok tanítása alapján Jáma és Nijáma néven ismertek.
Etikai kötelességek
A jógi (vagy jógini) a következő etikai alapelvek alapján él:
- ahimszā (अहिंसा): erőszakmentesség minden élőlény iránt
- szatjā (सत्य): igazság, amely magába foglalja az őszinteséget és a becsületességet is
- asztéja (अस्तेय): a tulajdon tisztelete (a lopás tilalma)
- aparigraha (अपरिग्रह): birtoklásmentesség (csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása)
- dajā (दया): együttérzés, mások iránti könyörületesség, szeretet
- árjava (आर्जव): képmutatásmentesség
- kṣzamā (क्षमा): megbocsátás
- dhṛti (धृति): elkötelezettség
- mitāhāra (मितहार): mértékletesség a táplálkozásban
- śaucsa (शौच): tisztaság a gondolkodásban, a beszédben, a testben
- tapasz (तप): kitartás, állhatatosság a célok elérésében, önfegyelmezés
- szantóṣa (संतोष): megelégedettség a külső körülményekkel
- dāna (दान): adakozás, nagylelkűség másokkal szemben
- brahmacsarjā (ब्रह्मचर्य): szexuális önkontroll, önmegtartóztatás
- szvádhjája (स्वाध्याय): öntanulmányozás, önelemzés és a szent iratok tanulmányozása
- szamādhi-sziddhir ísvara-pranidhānāt: Ísvara (Isten) iránti teljes odaadás
Upanisádok
Az Upanisadok tanítása alapján aki jógiként él, az él igazán. Ahhoz, hogy az élet örömeit élvezhessük, jógikká kell változnunk. Élvezni az örömöket jógiként - aki ura az élvezeteknek - teljesen mást jelent, mint ezen élvezetek rabszolgáinak lenni. Az első esetben a világban élünk, de felette maradunk, akár a lótusz a víz felett, a második esetben pedig lesüllyedünk, mint egy agyaggolyó. Aki teljesen átadja magát az élvezetek hajszolásának (bhógi), az sohasem lesz képes jógiként élni, egy jógi azonban győzedelmeskedhet - megtapasztalja a világ élvezeteit, ugyanakkor nem ragaszkodik hozzájuk. Míg a "bhógi" az élvezetek rabszolgája, a jógi uralomra tesz szert felettük. A "bhógi" (vagy hedonista) romlott ember, aki teljesen elmerül az érzéki örömökben, s számára az élvezet lesz az élet egyedüli célja. A jógi minden élvezetet a magasabbra jutás eszközeként használ fel. Spirituális gyakorlással megváltoztatja az élvezetek formáját és így isteni királyságot teremt a Földön. A jógit nem érintik meg életének küzdelmei és körülményei, és győztesként éli életét, a "bhógi" viszont elvész az élvezetekben. [3]
Kapcsolódó cikkek
Jegyzetek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Yogi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.