„Foky Ottó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nemzetközi katalógusok
28. sor: 28. sor:


== Életpályája ==
== Életpályája ==
Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere Varga Mátyás, [[Miháltz Pál]], Jiří Trnka, Hermina Trilova és pályatársa, [[Dargay Attila]] voltak.
Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere [[Varga Mátyás (grafikus)|Varga Mátyás]], [[Miháltz Pál]], [[Jiří Trnka]], [[Hermina Trilova]] és pályatársa, [[Dargay Attila]] voltak.


A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt Imre István filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a St. Gallen-i kaland című alkotás.
A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt Imre István filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a St. Gallen-i kaland című alkotás.

A lap 2016. június 8., 14:06-kori változata

Foky Ottó
Született1927. június 15.
Sárhida
Elhunyt2012. szeptember 3. (85 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFoky Emmi
Foglalkozásabábfilmrendező
IskoláiMagyar Ipar­művészeti Főiskola (–1956)
Kitüntetései

SablonWikidataSegítség

Foky Ottó (Sárhida, 1927. június 15.Budapest, 2012. szeptember 3.) Munkácsy-díjas magyar animációsfilm-rendező.

Életpályája

Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere Varga Mátyás, Miháltz Pál, Jiří Trnka, Hermina Trilova és pályatársa, Dargay Attila voltak.

A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt Imre István filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a St. Gallen-i kaland című alkotás.

1961-ben részt vett a prágai, a belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt.

A hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig reneszánszukat élték a televíziós sorozatai. Ebben az időben először a Mirr-Murr, a kandúr epizódjai készültek. 1976-77-ben A legkisebb ugrifüles, 1978-79-ben a Varjúdombi mesék, a Makk Marci, és folyamatosan a Tévémaci epizódjai, 1981-től a Misi Mókus kalandjai Tersánszky Józsi Jenő meséi alapján, majd a egész estés Éljen Szervác.

A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője.

1962-ben rendezőként is bemutatkozott a Siker című filmmel, a szatirikus Így lövünk mi 1966-ban készült. Több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Főbb művei még: Bizonyos jóslatok, Bohóciskola (1956), Ellopták a vitaminomat (1967), Én, az egér (1969), Gyilkosság nokedlival (1970), Ezüst majom (1972), A legkisebb Ugrifüles I-II sorozat (1976), Babfilm (1976), La De sodora (1982), illetve a Süsüke, a sárkánygyerek (2000) című sorozat.

A rendszerváltozással hagyták elsorvadni a magyar animációt, vele a bábfilmgyártást is. Foky hatvanévesen ment nyugdíjba, alkotói tudása teljében. A Magyar Televízió megrendelései azonban elmaradtak, az animációs film állami támogatása nagyrészt megszűnt. A Tévémaci száműzve lett 2007-ig, majd az Mtv 50 éves évfordulója alkalmából kezdték elővenni a régi dolgokat, Foky mellett Dargay és Richly-műveket is.

Feleségével, Foky Emmivel a 90-es években több mesekönyvet illusztrált. Nyugdíjas éveiben a Mamut II-ben tervezte a fordított világot.

Tevékenységét 1964-ben Munkácsy-díjjal, 1970-ben Balázs Béla-díjjal, 1977-ben érdemes művész, 1982-ben kiváló művész kitüntetéssel és mintegy 25 nemzetközi díjjal is elismerték.

Díjak, elismerések

Tévémaci

A tévémaci a Magyar Televízió esti mese műsorának szignálja volt. A kisfilm Foky Ottó alkotása, melyet 1964-ben készített.

Filmjei

Egyedi filmek

Sorozatok

Egész estés filmek

Bábtervező

  • A Didergő Király bánata (1957)
  • Vetélytársak (1958)
  • Mi lenne ha…? (1959)
  • A bölcsőtől az iskoláig (1960)
  • Szentgalleni kaland (1961)
  • Bábok és babák (1962)
  • Sosemvolt Király bánata (1962)
  • Szeretem az állatot (1963)
  • Harmadik (1963)
  • A tájékozódás története (1963)
  • Jóka ördöge (1963)
  • Csere-bere (1964)
  • Hobby (1966)
  • Százarcú Bill (1967)
  • Somogyi lakodalmas (1968)
  • Casanova kontra Kékszakáll (1971)

Más filmjei

  • Gyógykígyó (1968)
  • Kőnig, a strucc (1969)
  • Agyar-magyarázat (1969)
  • Puszit Oktopusznak (1970)
  • Ottó és az oroszlán (1970)
  • Keserű keselyű (1970)
  • Gorilla csemegéje (1970)
  • Velem mindig történik valami… (1975)
  • Makk hetes (1977)
  • Egészséges, mint a makk (1977)
  • Makk Marci közbelép (1978)
  • Ismeretlen ismerős Magyarország (1980)
  • Nyaralás vadász módra (1981)

Irodalom

  • Magyar Design 92 (első kötet). Magyar Design Kulturális Alapítvány, Budapest, szerkesztette és tervezte Kulinyi István, 1992.

Források

Sablon:Magyar rajzfilm