„Polüphémosz (küklópsz)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 94.21.202.40 (vita) szerkesztéséről Nl szerkesztésére
6. sor: 6. sor:


== Története ==
== Története ==
Fiatalon beleszeretett a [[Néreiszek]] egyikébe, [[Galateia|Galateiába]]. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, [[Akisz]]t. Később a [[Trója|Trójából]] hazatérő [[Odüsszeusz|Odüsszeusszal]] gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négyet. Odüsszeusz a [[Marón]]tól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét, és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra –, sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza [[Ithaka|Ithakába]].anyád
Fiatalon beleszeretett a [[Néreiszek]] egyikébe, [[Galateia|Galateiába]]. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, [[Akisz]]t. Később a [[Trója|Trójából]] hazatérő [[Odüsszeusz|Odüsszeusszal]] gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négyet. Odüsszeusz a [[Marón]]tól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét, és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra –, sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza [[Ithaka|Ithakába]].


== Irodalmi feldolgozás ==
== Irodalmi feldolgozás ==
12. sor: 12. sor:
Megvakításának történetét [[Homérosz]] írja le az [[Odüsszeia]] című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események [[Publius Ovidius Naso|Ovidius]] [[Átváltozások]] című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét [[Theokritosz (költő)|Theokritosz]] adja elő, némi komikus színezetességgel.
Megvakításának történetét [[Homérosz]] írja le az [[Odüsszeia]] című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események [[Publius Ovidius Naso|Ovidius]] [[Átváltozások]] című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét [[Theokritosz (költő)|Theokritosz]] adja elő, némi komikus színezetességgel.


== Művészeti ábrázolásai==
== Művészeti ábrázolásai ==

== Az ókorban ==
== Az ókorban ==
Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel.
Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel.

A lap 2016. június 1., 17:55-kori változata

Polüphémosz
Jakob Jordaens festménye: Odüsszeus Polüphémosz barlangjában
Jakob Jordaens festménye: Odüsszeus Polüphémosz barlangjában
ÉlettársaGalateia
Gyermekei
SzüleiThoósza
Poszeidón
A Wikimédia Commons tartalmaz Polüphémosz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Polüphémosz (görögül: Πολύφημος, Polyphēmos) küklópsz a görög mitológiában. Poszeidón és egy nimfa, név szerint Thoósza fia.

Története

Fiatalon beleszeretett a Néreiszek egyikébe, Galateiába. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, Akiszt. Később a Trójából hazatérő Odüsszeusszal gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négyet. Odüsszeusz a Maróntól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét, és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra –, sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza Ithakába.

Irodalmi feldolgozás

Megvakításának történetét Homérosz írja le az Odüsszeia című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események Ovidius Átváltozások című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét Theokritosz adja elő, némi komikus színezetességgel.

Művészeti ábrázolásai

Az ókorban

Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel.

Az újkorban

Több festő (Carracci, Rubens, Tiepolo, Fuseli) is megfestette alakját. Változatosan szerepel a festményeken a megvakított, vagy a féltékenykedő óriás.

Források

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap