„Polüphémosz (küklópsz)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Nl (vitalap | szerkesztései) a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 94.21.202.40 (vita) szerkesztéséről Nl szerkesztésére |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
Fiatalon beleszeretett a [[Néreiszek]] egyikébe, [[Galateia|Galateiába]]. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, [[Akisz]]t. Később a [[Trója|Trójából]] hazatérő [[Odüsszeusz|Odüsszeusszal]] gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négyet. Odüsszeusz a [[Marón]]tól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét, és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra –, sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza [[Ithaka|Ithakába]]. |
Fiatalon beleszeretett a [[Néreiszek]] egyikébe, [[Galateia|Galateiába]]. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, [[Akisz]]t. Később a [[Trója|Trójából]] hazatérő [[Odüsszeusz|Odüsszeusszal]] gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négyet. Odüsszeusz a [[Marón]]tól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét, és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra –, sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza [[Ithaka|Ithakába]]. |
||
== Irodalmi feldolgozás == |
== Irodalmi feldolgozás == |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
Megvakításának történetét [[Homérosz]] írja le az [[Odüsszeia]] című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események [[Publius Ovidius Naso|Ovidius]] [[Átváltozások]] című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét [[Theokritosz (költő)|Theokritosz]] adja elő, némi komikus színezetességgel. |
Megvakításának történetét [[Homérosz]] írja le az [[Odüsszeia]] című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események [[Publius Ovidius Naso|Ovidius]] [[Átváltozások]] című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét [[Theokritosz (költő)|Theokritosz]] adja elő, némi komikus színezetességgel. |
||
== Művészeti ábrázolásai== |
== Művészeti ábrázolásai == |
||
== Az ókorban == |
== Az ókorban == |
||
Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel. |
Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel. |
A lap 2016. június 1., 17:55-kori változata
Polüphémosz | |
Jakob Jordaens festménye: Odüsszeus Polüphémosz barlangjában | |
Élettársa | Galateia |
Gyermekei |
|
Szülei | Thoósza Poszeidón |
A Wikimédia Commons tartalmaz Polüphémosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Polüphémosz (görögül: Πολύφημος, Polyphēmos) küklópsz a görög mitológiában. Poszeidón és egy nimfa, név szerint Thoósza fia.
Története
Fiatalon beleszeretett a Néreiszek egyikébe, Galateiába. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, Akiszt. Később a Trójából hazatérő Odüsszeusszal gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négyet. Odüsszeusz a Maróntól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét, és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra –, sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza Ithakába.
Irodalmi feldolgozás
Megvakításának történetét Homérosz írja le az Odüsszeia című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események Ovidius Átváltozások című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét Theokritosz adja elő, némi komikus színezetességgel.
Művészeti ábrázolásai
Az ókorban
Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel.
Az újkorban
Több festő (Carracci, Rubens, Tiepolo, Fuseli) is megfestette alakját. Változatosan szerepel a festményeken a megvakított, vagy a féltékenykedő óriás.
Források
- Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban? 2. bőv. kiadás. Budapest: Anno. 1998. 242. o. ISBN 963-9066-68-0