„Σ-algebra” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{kisbetűscím}}A '''σ-algebra''' (szigma-algebra) vagy '''Borel-féle halmaztest''', illetve '''mérhető tér''' a [[matematikai struktúra|matematikai struktúrák]] egy fajtája. Olyan egyszerű (nem-többszörös), egykomponensű [[topologikus struktúra]], amely amellett, hogy egyszerű [[ |
{{kisbetűscím}}A '''σ-algebra''' (szigma-algebra) vagy '''Borel-féle halmaztest''', illetve '''mérhető tér''' a [[matematikai struktúra|matematikai struktúrák]] egy fajtája. Olyan egyszerű (nem-többszörös), egykomponensű [[topologikus struktúra]], amely amellett, hogy egyszerű [[Halmazalgebra|halmaztestet]] (halmazalgebrát) képez, az elemei (az ún. „mérhető/nyílt halmazok”) [[Számosság|legfeljebb megszámlálhatóan végtelen]] sok tagú [[unió (halmazelmélet)|egyesítésére]] is zárt. |
||
== Formális definíció == |
== Formális definíció == |
A lap 2016. május 25., 16:10-kori változata
A σ-algebra (szigma-algebra) vagy Borel-féle halmaztest, illetve mérhető tér a matematikai struktúrák egy fajtája. Olyan egyszerű (nem-többszörös), egykomponensű topologikus struktúra, amely amellett, hogy egyszerű halmaztestet (halmazalgebrát) képez, az elemei (az ún. „mérhető/nyílt halmazok”) legfeljebb megszámlálhatóan végtelen sok tagú egyesítésére is zárt.
Formális definíció
Axiómák
Legyen tetszőleges halmaz, az részhalmazaiból álló hatványhalmaz, és legyen az részhalmazainak egy halmaza.
Az halmazt az halmaz feletti σ-algebrának nevezzük, ha teljesülnek a következő tulajdonságok:
1. nem üres, azaz .
2. tartalmazza bármely eleme (-ra vonatkozó) komplementerét, vagyis zárt a komplementerképzés műveletére, azaz .
3. tartalmazza bármely legfeljebb megszámlálható halmazcsaládja unióját, vagyis zárt a megszámlálható unióképzésre, azaz .
A 3. axiómából ered a fogalom elnevezése, mivel az -t régies jelöléssel -nak is szokás írni, vagyis az az egyik követelmény, hogy a halmazok szigma jellel jelölt végtelen szummája is a halmazalgebrába tartozzon. E tulajdonságot egyébként röviden σ-zártságnak szokás nevezni.
Amint a halmazalgebra cikkben olvasható, az 1. axióma helyettesíthető akár az " tartalmazza az üres halmazt (-t, avagy a valószínűségszámításban a lehetetlen eseményt)", akár az " tartalmazza az univerzális halmazt (-t, avagy a valószínűségszámításban a biztos eseményt)" tulajdonsággal, azaz az , vagy akár az axiómákkal, a 2. axióma pedig helyettesíthető az " zárt a különbségképzésre", azaz axiómával is.
Mérhető tér
Az rendezett pár-t mérhető térnek nevezzük, elemeit pedig mérhető halmazoknak.
Összefüggés más struktúratípusokkal
A szigma-algebrához legközelebbi struktúrafajta a λ-rendszer fogalma. Ezek fogalmához úgy jutunk, hogy a szigma-zártság követelményét meggyengítjük, és csak a páronként diszjunkt unióra zártságot követeljük meg. Egy halmazcsalád pontosan akkor szigma-algebra, ha λ-rendszer és π-rendszer (azaz megszámlálható metszet-zárt) is egyben.[1]
Ha a 3. axióma helyett az a gyengébb követelményt állítjuk fel, hogy A véges sok tagjának egyesítésére legyen mindig csak feltétlenül zárt; akkor az egyszerű halmaztest fogalmát kapjuk. Ha viszont megerősítjük a 3. axiómát úgy, hogy nemcsak megszámlálható, de megszámlálhatatlanul végtelen családok egyesítésére való zártságát is megköveteljük; s egyúttal a 2. axiómát úgy gyengítjük meg, hogy a különbségre zártság helyett csak a metszetre való zártságot követeljük meg, a topologikus tér fogalmát kapjuk. Belátható, hogy ez tényleg gyengébb követelmény [2]
Bár egy egykomponensű topologikus struktúra igazából egy halmazból és egy efeletti egyetlen halmazcsaládból képezett rendezett pár, a Borel-féle halmaztesten nem ezt, hanem e párnak csak a második tagját szokás érteni. Tehát az Ω feletti Borel-féle halmaztest vagy σ-algebra az Ω részhalmazainak egy megfelelő A halmaza. Magát az (Ω, A) párt mérhető térnek szokás nevezni (a Borel-féle halmaztest és a mérhető tér fogalma közti különbség általában kevéssé releváns).
Halmazelméleti-algebrai tulajdonságok
Halmazalgebra
Tetszőleges σ-algebra egyben halmazalgebra is, tehát zárt a véges metszetképzésre, illetve az összes tag uniója megegyezik az Ω tartóhalmazzal (l.o.).
Megszámlálható metszetképzésre való zártság
A halmazalgebrákhoz képest egy szigmaalgebra a legfeljebb megszámlálhatóan végtelen sok tényezős metszetképzésre is zárt. E kijelentés alapja a De Morgan-törvény általánosítása végtelen unióra/metszetre: ha I tetszőleges indexhalmaz, akkor
Képezve mindkét oldal komplementerét:
Ha mármost szigma-algebrában vagyunk, azaz A0, A1, …, An, … legfeljebb megszámlálható sok tagú A-beli halmazsorozat, akkor a fentieknek megfelelően
Ha A szigma-algebra, akkor Ai∈A-nak minden i∈N-re, és így utóbbi komplementerhalmazok diszjunkt uniója is eleme A-nak, ■ QED.
Leszűkítés
Legyen Ω tetszőleges halmaz, Λ⊆Ω és A szigma-algebra az Ω felett. Legyen továbbá A|Λ := {X∩Λ | X∈A}. Ekkor (Λ, A|Λ) mérhető tér az Ω felett, amit az (Ω A) tér Λ-ra vonatkozó leszűkítésének nevezünk és (Ω A)|Λ jelöl.
Generált algebra
Igen fontos eszköz a szigma-algebrák definiálásakor a következő tétel által leírt konstrukció:
Tétel: Legyen Ω tetszőleges halmaz, és G⊆P(Ω) az Ω részhalmazainak egy családja! Ekkor létezik olyan Ω feletti σ(G) szigma-algebra, amelynek A minden eleme a tagja; és amely a legszűkebb (legkisebb) a ⊆ relációra nézve; azaz bármely más, az R elemeit elemként tartalmazó szigma-algebrának a részhalmaza (további részletek a fő szócikkben).
Szorzattér
Ha (Φ, X) és (Ψ, Y) két mérhető tér, akkor a (Φ×Ψ, σ(X×Y)) is mérhető tér. Ezt a két mérhető étr által generált szorzattérnek vagy szorzat-σ-algebrának mondjuk.
Példák
- Tetszőleges nemüres Ω halmaz felett σ-algebrát alkot a csak az üres és az univerzális halmazból álló kételemű {∅, Ω} halmaz, ez az Ω feletti triviális σ-algebra.
- Tetszőleges nemüres Ω halmaz esetén a teljes Ω⊆P(Ω) halmaz is halmazalgebra, az Ω feletti teljes σ-algebra.
- Tetszőleges véges Ω halmaz feletti halmazalgebra mindig szigma-algebra is, hiszen bármely végtelen uniónak effektíve csak véges sok tagja van (értve ezen azt, hogy a tagok közül csak véges sok lehet különböző, hiszen véges halmaznak csak véges sok részhalmaza – így az efeletti szigma-algebráknak csak véges sok tagja – lehet). Így például az Ω := {1,2,3,4,5,6} feletti egy Borel-halmaztest a {∅, {1,3,5}, {2,4,6}, Ω} halmaz. Valószínűségszámítási szempontból ez azért tanulságos példa, mert jelzi, hogy egy eseményalgebrának nem szükséges minden kimenetelt mint elemi eseményt (az Ω egyelemű halmazait) tartalmaznia (ha mindegyiket tartalmazza, akkor véges Ω esetében épp a teljes eseményalgebráról van szó). Ld. még atomhalmaz.
- Fontosabb, de bonyolultabban definiálható példák a generált σ-algebra c. fejezetben.
Hivatkozások
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Ambar N. Sengupta: Sigma Algebras (pdf-jegyzet, v. 2007. augusztus 5. 23:51.).
- ↑ Pl. az Ψ = {1,2} halmazon az A = {∅, {1}, {1,2}} halmaz egy topológiát alkot, zárt az unióra és a metszetképzésre, de nem alkot σ-algebrát: az {1,2}\{1} = {2} halmaz nem tagja A-nak.