„Bábizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
átfogalmaz |
||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
|főbb események = |
|főbb események = |
||
}} |
}} |
||
A '''bábizmus''' [[Báb (vallási vezető)|Szejed Ali Mohamed Sirázi]] (1819 –1850) kereskedő követőinek ('''bábik''') |
A '''bábizmus''' [[Báb (vallási vezető)|Szejed Ali Mohamed Sirázi]] (1819 –1850) kereskedő követőinek ('''bábik''') vallási mozgalma, amely az [[iszlám]] megújítását tűzte ki célul. 1844-ben még kijelentette, hogy ő az ''Iszna Asarijjá''nak, a [[Síita iszlám|síizmus]] tizenkettes irányzatában a rejtőzködő tizenkettedik [[imám]]jához vezető ''Kapu'' ( ''Báb''), valamint később, hogy ő az iszlám által várt [[al-Mahdí]] azaz a ''Megígért''. Még később ő lett az isteni kinyilatkoztatás Nuktája (''pont''ja). Tanításai a társadalom minden rétegében gyorsan terjedtek Perzsiában. |
||
Működése során egyfajta messianisztikus, ezoterikus bölcseletet tanított, amivel számtalan mérsékelt síita [[szúfizmus|szúfit]] megnyert magának. Az ortodoxia üldöztetésére militáns lépésekkel válaszolt, 1850 –1851-ben fegyveres összecsapásokra is sor került. A kormány 1850-ben kivégeztette. Hívei egy része az úgynevezett ''Örökkévalóság reggelé''nek (''Szubh-i Azal azaz „azali bábik”'') követője lett, akiket 1852-ben egy sikertelen sah elleni merénylet miatt kegyetlenül felszámoltak. Másik csoportjuk a [[Baháalláh|Baháullá]]t (''Isten szépséges ragyogása'') vagyis Mirza Huszajn Ali Núrit, a [[bahái hit|bahái vallás]] próféta megalapítóját követte. |
Működése során egyfajta messianisztikus, ezoterikus bölcseletet tanított, amivel számtalan mérsékelt síita [[szúfizmus|szúfit]] megnyert magának. Az ortodoxia üldöztetésére militáns lépésekkel válaszolt, 1850 –1851-ben fegyveres összecsapásokra is sor került. A kormány 1850-ben kivégeztette. Hívei egy része az úgynevezett ''Örökkévalóság reggelé''nek (''Szubh-i Azal azaz „azali bábik”'') követője lett, akiket 1852-ben egy sikertelen sah elleni merénylet miatt kegyetlenül felszámoltak. Másik csoportjuk a [[Baháalláh|Baháullá]]t (''Isten szépséges ragyogása'') vagyis Mirza Huszajn Ali Núrit, a [[bahái hit|bahái vallás]] próféta megalapítóját követte. |
||
A lap 2016. május 24., 20:46-kori változata
| Bábizmus | |
 | |
| Kialakult | 1844 – 1852 |
| Alapító | Szejed Ali Mohamed Sirázi |
| Fő próféta | Szejed Ali Mohamed Sirázi (Báb) |
| Követők száma | ~10 000 |
A bábizmus Szejed Ali Mohamed Sirázi (1819 –1850) kereskedő követőinek (bábik) vallási mozgalma, amely az iszlám megújítását tűzte ki célul. 1844-ben még kijelentette, hogy ő az Iszna Asarijjának, a síizmus tizenkettes irányzatában a rejtőzködő tizenkettedik imámjához vezető Kapu ( Báb), valamint később, hogy ő az iszlám által várt al-Mahdí azaz a Megígért. Még később ő lett az isteni kinyilatkoztatás Nuktája (pontja). Tanításai a társadalom minden rétegében gyorsan terjedtek Perzsiában. Működése során egyfajta messianisztikus, ezoterikus bölcseletet tanított, amivel számtalan mérsékelt síita szúfit megnyert magának. Az ortodoxia üldöztetésére militáns lépésekkel válaszolt, 1850 –1851-ben fegyveres összecsapásokra is sor került. A kormány 1850-ben kivégeztette. Hívei egy része az úgynevezett Örökkévalóság reggelének (Szubh-i Azal azaz „azali bábik”) követője lett, akiket 1852-ben egy sikertelen sah elleni merénylet miatt kegyetlenül felszámoltak. Másik csoportjuk a Baháullát (Isten szépséges ragyogása) vagyis Mirza Huszajn Ali Núrit, a bahái vallás próféta megalapítóját követte.
Források
- Görföl Tibor: Világvallások. Budapest: Akadémiai. 2009. 132. o. ISBN 9789630587082
- A Báb (1819 - 1850). Magyarországi Bahá’í Közösség. (Hozzáférés: 2016. május 24.)