„Bábizmus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
link |
források |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''bábizmus''' [[Báb (vallási vezető)|Szejed Ali Mohamed Sirázi]] (1819 –1850) kereskedő követőinek ('''bábik''') vallása. Mozgalma az [[iszlám]] megújítását tűzte ki célul. 1844-ben még kijelentette, hogy ő az ''Iszna Asarijjá''nak, a [[Síita iszlám|síizmus]] tizenkettes irányzatának a rejtőzködő tizenkettedik [[imám]]jához vezető ''Kapu'' ( ''Báb''), valamint később, hogy ő az iszlám által várt [[al-Mahdí]] azaz a ''Megígért''. Még később ő lett az isteni kinyilatkoztatás Nuktája (''pont''ja). Tanításai a társadalom minden rétegében gyorsan terjedtek Perzsiában. |
A '''bábizmus''' [[Báb (vallási vezető)|Szejed Ali Mohamed Sirázi]] (1819 –1850) kereskedő követőinek ('''bábik''') vallása. Mozgalma az [[iszlám]] megújítását tűzte ki célul. 1844-ben még kijelentette, hogy ő az ''Iszna Asarijjá''nak, a [[Síita iszlám|síizmus]] tizenkettes irányzatának a rejtőzködő tizenkettedik [[imám]]jához vezető ''Kapu'' ( ''Báb''), valamint később, hogy ő az iszlám által várt [[al-Mahdí]] azaz a ''Megígért''. Még később ő lett az isteni kinyilatkoztatás Nuktája (''pont''ja). Tanításai a társadalom minden rétegében gyorsan terjedtek Perzsiában. |
||
Működése során egyfajta messianisztikus, ezoterikus bölcseletet tanított, amivel számtalan mérsékelt síita [[szúfizmus|szúfit]] megnyert magának. Az ortodoxia üldöztetésére militáns lépésekkel válaszolt, 1850 –1851-ben fegyveres összecsapásokra is sor került. A kormány 1850-ben kivégeztette. Hívei egy része az úgynevezett ''Örökkévalóság reggelé''nek (''Szubh-i Azal azaz „azali bábik”'') követője lett, akiket 1852-ben egy sikertelen sah elleni merénylet miatt kegyetlenül felszámoltak. Másik csoportjuk a [[Baháalláh]]t (''Isten szépséges ragyogása'') vagyis |
Működése során egyfajta messianisztikus, ezoterikus bölcseletet tanított, amivel számtalan mérsékelt síita [[szúfizmus|szúfit]] megnyert magának. Az ortodoxia üldöztetésére militáns lépésekkel válaszolt, 1850 –1851-ben fegyveres összecsapásokra is sor került. A kormány 1850-ben kivégeztette. Hívei egy része az úgynevezett ''Örökkévalóság reggelé''nek (''Szubh-i Azal azaz „azali bábik”'') követője lett, akiket 1852-ben egy sikertelen sah elleni merénylet miatt kegyetlenül felszámoltak. Másik csoportjuk a [[Baháalláh|Baháullá]]t (''Isten szépséges ragyogása'') vagyis Mirza Huszajn Ali Núrit, a [[bahái hit|bahái vallás]] próféta megalapítóját követte. |
||
==Források== |
|||
*{{Citlib|szerző=Görföl Tibor|szerző2=|cím=Világvallások|alcím=|hely=Budapest|kiadó=Akadémiai|kötet=|év=2009|oldal=132|isbn=9789630587082}} |
|||
A lap 2016. május 24., 19:32-kori változata
A bábizmus Szejed Ali Mohamed Sirázi (1819 –1850) kereskedő követőinek (bábik) vallása. Mozgalma az iszlám megújítását tűzte ki célul. 1844-ben még kijelentette, hogy ő az Iszna Asarijjának, a síizmus tizenkettes irányzatának a rejtőzködő tizenkettedik imámjához vezető Kapu ( Báb), valamint később, hogy ő az iszlám által várt al-Mahdí azaz a Megígért. Még később ő lett az isteni kinyilatkoztatás Nuktája (pontja). Tanításai a társadalom minden rétegében gyorsan terjedtek Perzsiában.
Működése során egyfajta messianisztikus, ezoterikus bölcseletet tanított, amivel számtalan mérsékelt síita szúfit megnyert magának. Az ortodoxia üldöztetésére militáns lépésekkel válaszolt, 1850 –1851-ben fegyveres összecsapásokra is sor került. A kormány 1850-ben kivégeztette. Hívei egy része az úgynevezett Örökkévalóság reggelének (Szubh-i Azal azaz „azali bábik”) követője lett, akiket 1852-ben egy sikertelen sah elleni merénylet miatt kegyetlenül felszámoltak. Másik csoportjuk a Baháullát (Isten szépséges ragyogása) vagyis Mirza Huszajn Ali Núrit, a bahái vallás próféta megalapítóját követte.
Források
- Görföl Tibor: Világvallások. Budapest: Akadémiai. 2009. 132. o. ISBN 9789630587082