Atlasz (hegység)

Atlasz
Magas-Atlasz
Magasság	4165 m
Hely	Marokkó, Algéria, Tunézia
Hegység	Eurázsiai-hegységrendszer
Legmagasabb pont	Dzsebel Túbkal (4167 m)
Típus	üledékes kőzetek
Hosszúság	2550 km
Szélesség	300 km
Elhelyezkedése
Atlasz Pozíció Afrika térképén
é. sz. 31° 03′ 43″, ny. h. 7° 54′ 58″31.061944444444, -7.9161111111111
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Atlasz témájú médiaállományokat.

Az Atlasz (arabul جبال الأطلس – Ǧibāl al-Aṭlas, magyarosan Dzsibál al-Atlasz) 2400 kilométer hosszúságban és 300–400 km szélesen elnyúló hegylánc Észak-Afrikában, Marokkó, Algéria és Tunézia területén. Az Alpi-himalájai-hegységrendszer legnyugatibb tagja, az afrikai kontinens egyetlen alpi típusú hegysége. Hozzátartoznak Gibraltár hegyei is. Zömében az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, de variszkuszi, sőt még ősibb kőzetek is előfordulnak területén. Fiatal lánchegység, amely több vonulatból áll.

Geológiája

Az Atlasz hegység Északnyugat-Afrikában, vörössel jelölve

Az Afrika és Európa között egykor húzódó Tethys-óceánban lerakódott üledékekből gyűrődött fel a krétában és a harmadidőszakban. Földtani felépítés szerint két Atlasz-hegység létezik:

• a Parti-Atlasz az északi, Földközi-tenger menti vonulatokból áll. A fiatalon (oligocén, miocén) takaróredőkbe gyűrődött mezozoós és harmadidőszaki üledékekből ősi (Nagy Kabilia) és fiatal gránitmagok, vulkáni takarók emelkednek ki. A vonulatok között medencék mélyülnek;
• déli vonulatait Szaharai-Atlasz néven foglalják össze. A prekambriumi és variszkuszi kristályos tömegekhez mezozoós üledékek gyűrődtek a krétában és főleg az eocénban. Vonulatainak mai helyzete és magassága a miocén utáni földkéregmozgások hatására alakult ki. A déli lábánál húzódó nagy-szerkezeti vonalat tekintik geológiailag Afrika határának.

Részei

A hegységet két fő részre: Nyugati- és Keleti-Atlaszra osztjuk. A két fő rész között a Mulujja (Moulouya) völgye, meg a Szaharában elvesző Guir-vádi a határ.

Marokkóban, az Atlasz nyugati részének négy fő vonulata (északról dél felé):

• Rif-hegység (Rif-Atlasz)
• Középső-Atlasz
• Magas-Atlasz
• Anti-Atlasz

A Ríf-Atlasz és a Magas-Atlasz, ami közel 800 km hosszan nyúlik el délnyugat-északkelet irányban, az Atlanti-óceán partjától (Agadir környéke). Legmagasabb csúcsa a 4167 méter magas Dzsebel Túbkal, a második legmagasabb csúcsa a 4071 méteres M'Goun. Mindkettő Marokkó délnyugati részén található. A Magas-Atlaszt a kevésbé magas Antiatlasztól a Sous, a Dadès és a Todra völgye választja el. Az északra fekvő Középső-Atlasztól pedig az El-Abid vádi és a Moulouya felső folyásának völgye különíti el. Az Atlasz választó vonalat képez a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partjai és a Szahara között.

Az Atlasz keleti része Algéria északi részén húzódik és két párhuzamos vonulatból áll:

• északon a Parti-Atlasz vagy másképp a Tell-Atlasz
• délen a Szahara-Atlasz vagy Szaharai-Atlasz
• a fenti két fő vonulat közé ékelődik a Sott- vagy más néven a Berber-fennsík

Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, Algírtól keletre, a vad, szakadékos Kabil-földön van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a Sott-fennsíkig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett sott van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a Massif d'Aurès (2328 m). A hegység lakói Marokkóban főleg berberek, Algériában pedig arabok.

Képek

• 
  A Dzsebel Túbkal, az Atlasz legmagasabb csúcsa
• 
  Berber falu Marokkóban, a Magas-Atlaszban, Imlil völgyben

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Atlasz (hegység) témájú médiaállományokat.

• Magyar Larousse : Enciklopédikus szótár I. (A–Gy). Főszerk. Bakos Ferenc, Szávai János. Budapest: Akadémiai. 1991. 182. o. ISBN 963-05-5857-2
• Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 489. o. ISBN 963-05-6612-5  
• Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 552. o. ISBN 963-05-6800-4  
• Ezerarcú világunk. Afrika 40.o. Duna Könyvkiadó 1994. ISBN 963-7961-34-8
• Futó József: Afrika, 1963

Kapcsolódó szócikkek

• Dadès-szurdok