„Báthori András (országbíró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a egyértelműsítés - Török Bálint |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Ecsedi [[Báthori András (tárnokmester)|Báthori András]] (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, [[Báthori Miklós (országbíró)|Miklós]] ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.<ref name="Markó 2000 256"/> |
Ecsedi [[Báthori András (tárnokmester)|Báthori András]] (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, [[Báthori Miklós (országbíró)|Miklós]] ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.<ref name="Markó 2000 256"/> |
||
A Mohács utáni polgárháborús években [[Török Bálint]]tal együtt valóságos hadjáratokat vezet [[Bakics Pál]] Győr megyei birtokai ellen.<ref name="epa.niif.hu">http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf</ref> |
A Mohács utáni polgárháborús években [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]]tal együtt valóságos hadjáratokat vezet [[Bakics Pál]] Győr megyei birtokai ellen.<ref name="epa.niif.hu">http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf</ref> |
||
Apjához hasonlóan ő is [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így [[1532]]-től Somogy, [[1534]]-tő haláláig Liptó, [[1540]]-[[1550]]-ig Szepes, [[1548]]-[[1563]]-ig Szatmár, [[1551]]-[[1556]]-ig Szabolcs vármegyéét. [[1542]]. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, [[1544]]-[[1554]]-ig [[tárnokmester]] volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, [[1546]]-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.<ref name="Markó 2000 256"/> |
Apjához hasonlóan ő is [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így [[1532]]-től Somogy, [[1534]]-tő haláláig Liptó, [[1540]]-[[1550]]-ig Szepes, [[1548]]-[[1563]]-ig Szatmár, [[1551]]-[[1556]]-ig Szabolcs vármegyéét. [[1542]]. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, [[1544]]-[[1554]]-ig [[tárnokmester]] volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, [[1546]]-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.<ref name="Markó 2000 256"/> |
||
[[1549]]-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] is.<ref name="epa.niif.hu"/> |
[[1549]]-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] is.<ref name="epa.niif.hu"/> |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Bathory Andras}} |
{{DEFAULTSORT:Bathory Andras}} |
||
[[Kategória:Országbírók]] |
[[Kategória:Országbírók]] |
||
[[Kategória:Tárnokmesterek]] |
[[Kategória:Tárnokmesterek]] |
||
A lap 2016. május 20., 22:20-kori változata
Ecsedi Báthori András (?–Kanizsa, 1566) (Bonaventura) országbíró, tárnokmester.[1]
Élete
Ecsedi Báthori András (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, Miklós ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.[1]
A Mohács utáni polgárháborús években Török Bálinttal együtt valóságos hadjáratokat vezet Bakics Pál Győr megyei birtokai ellen.[2] Apjához hasonlóan ő is I. Ferdinánd híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így 1532-től Somogy, 1534-tő haláláig Liptó, 1540-1550-ig Szepes, 1548-1563-ig Szatmár, 1551-1556-ig Szabolcs vármegyéét. 1542. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, 1544-1554-ig tárnokmester volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, 1546-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.[1] 1549-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, Tinódi Lantos Sebestyén is.[2] 1551-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult Kolozsvárra Giovanni Battista Castaldo generálissal és Nádasdy Tamással együtt, hogy Izabella magyar királynéval annak lemondásáról tárgyaljanak. 1552. áprilisában Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdának, amiről ő viszont 1553 tavaszán lemondott. 1554-ben Ferdinánd nádornak jelölte, az országgyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. 1554 júniusától Országbíró lett és az is maradt haláláig.[1]
Családja
Első felesége – Thurzó Anna, Thurzó Elek lánya – halála után szobalányát, Mindszenti Katalint vette feleségül. Gyermekei nem születtek.[1]
Források
- ↑ a b c d e Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963-14-0582-6 (2000)
- ↑ a b http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf
.svg){kind=small}