„Takei Hirojuki” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎top: Infoboxok kiegészítése kommentelt megjegyzéssel (WP:BÜ)
2. sor: 2. sor:
{{Életrajz infobox
{{Életrajz infobox
| név = Takei Hirojuki
| név = Takei Hirojuki
| kép = <!--A WP:NEMSZABAD szerint nem helyezhető el jogvédett kép (filmkocka, poszter, stb) élő személy esetén -->
| kép =
| képméret =
| képméret =
| képaláírás =
| képaláírás =

A lap 2016. május 20., 20:56-kori változata

Takei Hirojuki
Született1972május 15. (51 éves)
Jomogita, Aomori prefektúra,  Japán
Állampolgársága Japán
Nemzetiségejapán
Foglalkozásamangaka
KitüntetéseiTezuka Award

Takei Hirojuki aláírása
Takei Hirojuki aláírása

SablonWikidataSegítség

Takei Hirojuki (武井 宏之; Hepburn: Hiroyuki Takei?; Jomogita, Aomori prefektúra, 1972. május 15. –) japán mangaművész (mangaka), legismertebb műve a Sámán király.

Pályafutása

Takei Hirojuki mangaművészi karrierjét az SD Hjakkaten Series illusztrálásával kezte, írója EXIAD volt és egy fanzine keretében készült. Pályafutása elején, 1992-ben, Szakura Tamakicsi asszisztenseként dolgozott annak Siavasze no katacsi (しあわせのかたち; Hepburn: Shiawase no katachi?) és Kame-szan (カメさん; Hepburn: Kame-san?) című művein, illetve Kirijama Kódzsi Ninkuján. Ekkoriban első one-shotját, a Dragdoll dant felterjesztette a Tezuka-díjra, de elutasították a jelölést. 1994-ben Itako no Anna one-shotja dicséretben részesült a 48. Tezuka-díj átadóján. Később bemutatkozott Vacuki Nobuhirónak és Oda Eiicsiróval együtt Vacuki asszisztensei lettek Ruróni Kensin sorozatán.[1][2]

Takei a Súkan Sónen Jump 1996 téli különszámában publikálta Death Zero, az 1996 nyári különszámában pedig Bucu Zone one-shotját. A Bucu Zone átdolgozott változata lett Takei első mangasorozata, amely a Súkan Sónen Jumpban futott 1997-ben. 1998-ban kezdte publikálni – szintén a Súkan Sónen Jumpban – a Sámán királyt, amely a leghosszabb ideig futó sorozata lett, 2004-ben fejeződött be. 2007-ben jelent meg újabb sorozata, a Dzsúki ningen Jumbor, amely tíz számot ért meg a Súkan Sónen Jumpban és egy kötetben is megjelent.[2]

A 2008-as Jump Festán jelentette be a Shueisha a Sámán király kanzenban újrakiadását. A kanzenban-kiadás a rajongók által elfogadott új végkifejletet kapott. 2008. március 4-én közölte a Shueisha, hogy Takei a Karakuri dódzsi Ultimo sorozatot Stan Lee neves amerikai képregényalkotóval közösen fogja készíteni. A manga a Jump Square mangamagazinban fut.[3]

2010 óta a Karakuri dódzsi Ultimo mellett Jumbor című sorozatán dolgozik, amelynek írója Mikami Hiromasza.[4]

Inspirációk

Egy Shonen Jump-interjúban Takei elmondta, hogy más szerzők képregényei közül a kedvencei a Taijó koszoku Barutól, a Blade of the Immortal Szamura Hiroakitól és a Hellboy Mike Mignola tollából. Elmondása szerint hatottak rá az amerikai képregények, a mecha animék, a Tank Girl Jamie Hewletttől, Araki Hirohiko, a JoJo no kimjó na bóken szerzője és Tezuka Oszamu is.[1][5]

Művei

Mangák

  • Itako no Anna (1994) (one-shot, a Bucu Zone 3. kötete is tartalmazza)
  • Death Zero (1996) (one-shot, a Bucu Zone 2. kötete is tartalmazza)
  • Bucu Zone (1996) (one-shot, a Bucu Zone 1. kötete is tartalmazza)
  • Bucu Zone (1997)
  • Sámán király (1998–2004)
    • Funbari no Uta (1999–2004)
    • Mappa dódzsi (2004)
    • Shaman King Zero (2011–2012)
    • Shaman King Flowers (2012–2014)
  • Exotica (2003) (one-shot, a Sámán király 27. kötete is tartalmazza)
  • Dzsúki ningen Jumbor (2007)
  • Karakuri dódzsi Ultimo (2009–)
  • Karakuri dódzsi Ultimo: 0 (2009) (one-shot)
  • Jumbor (2009) (one-shot, a Jumbor 1. kanzenban kötete is tartalmazza)
  • Jumbor – Areno no jukadanbó (2010) (one-shot, a Jumbor 2. kanzenban kötete is tartalmazza)
  • Jumbor (2010–)
  • Danball senki – Kaidó Dzsin gaiden (2011) (one-shot)
  • Danball senki – Boost gaiden (2011) (one-shot)
  • Jahabe (2012) (one-shot)

Fanzine-ek

  • SD Hjakkaten Series (SD百貨店シリーズ; Hepburn: SD Hyakkaten Series?; SD Departement Store Series)
  • Jumbor Japon (a szerző saját kiadása, a Comiket 73-on értékesítették)

Kiadatlan művek

  • Szabaki no ikazucsi (裁きの雷; Hepburn: Sabaki no ikazuchi?; Thunder of Judgement) (alapelgondolás/szöveg: EXIAD)
  • Dragdoll dan (ドラグドール団; Hepburn: Doragudōru dan?; Dragdoll Group) (elutasították a Tezuka-díjra jelölését)

Egyéb közreműködések

  • Anna Kyoyama, a Sámán király egyik főszereplője az aomori prefektúrai rendőrség kabalája.[6]
  • Takara Tomy Smash Bomber (スマッシュボマー?) című sorozatához művészi felügyelőnek kérték fel Takeit Kató Daigo (加藤 大悟; Hepburn: Daigo Katō?) asszisztens mellé. A sorozat a V-Jump magazinban futott a 2006 8–10. számig, s 3 fejezet után törölték, így terjedelme nem érte el az első fejezetben bejelentett 197 oldalt.
  • Takei készítette el a szereplők dizájnját a Hanhel Tsunagin (ハンヘル・ツナーギン; Hepburn: Hanheru Tsunāgin?) és a Phantasy Star Portable 2 videojátékokhoz.[7]
  • Takei készítette el a szereplők dizájnját a Garo: Honó no kokuin animesorozathoz.

Források

  1. a b (2003. augusztus) „Hiroyuki Takei: The Spirit of Manga”. Shonen Jump 1 (8), 3, 24. o, Kiadó: Viz Media.  
  2. a b Kana: Takei, Hiroyuki (francia nyelven). bedetheque.com. (Hozzáférés: 2015. július 9.)
  3. Marvel's Stan Lee, Shaman King's Takei to Join Forces (Updated) (angol nyelven). Anime News Network, 2008. március 3. (Hozzáférés: 2015. július 9.)
  4. Tenjho Tenge, Shigurui Manga Ending in Japan (angol nyelven). Anime News Network, 2010. július 17. (Hozzáférés: 2015. július 9.)
  5. Interview with Hiroyuki Takei (angol nyelven). Tripod. (Hozzáférés: 2015. május 18.)
  6. Police station, Aomori Prefecture (japán nyelven). police.pref.aomori.jp, 2008. március 3. (Hozzáférés: 2015. július 7.)
  7. Phantasy Star Portable 2 (japán nyelven). Sega, 2008. március 3. (Hozzáférés: 2015. július 7.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hiroyuki Takei című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk