„Egyesült Arab Emírségek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Gaja (vitalap | szerkesztései) Visszavontam az utolsó változtatást (178.48.86.227), visszaállítva Jávori István szerkesztésére |
a linkek |
||
91. sor: | 91. sor: | ||
Az emirátusok sejkjei úgy döntöttek, hogy egy tanácsot állítanak fel, amely összehangolja közös érdekeiket. Megalapították a Szerződéses Államok Tanácsát. A Tanács az Egyesült Arab Emirátusok megalakulásakor befejezte működését. |
Az emirátusok sejkjei úgy döntöttek, hogy egy tanácsot állítanak fel, amely összehangolja közös érdekeiket. Megalapították a Szerződéses Államok Tanácsát. A Tanács az Egyesült Arab Emirátusok megalakulásakor befejezte működését. |
||
1968-ban az [[Egyesült Királyság]] úgy döntött, hogy felszámolja szerződéses együttműködését a hét sejkséggel, valamint |
1968-ban az [[Egyesült Királyság]] úgy döntött, hogy felszámolja szerződéses együttműködését a hét sejkséggel, valamint [[Bahrein]]nel és [[Katar]]ral, továbbá megszünteti felettük védnökségét. Ez a kilenc állam alapította az Arab Emirátusok Unióját, de 1971 közepén képtelenek voltak megállapodni az unió alapszabályaiban. Közben a brit szerződéses kapcsolat lejárt azon év decemberében. [[Bahrein]] 1971 augusztusában lett független, [[Katar]] pedig szeptemberben. A védnökségi szerződés lejártakor, 1971. december 1-jén a többi állam is függetlenné vált. |
||
[[Fájl:Khalifa bin Zayed.jpg|thumb|170px|Halífa bin Zájed Ál Nahján, az Egyesült Arab Emírségek államfője]] |
[[Fájl:Khalifa bin Zayed.jpg|thumb|170px|Halífa bin Zájed Ál Nahján, az Egyesült Arab Emírségek államfője]] |
||
[[Abu-Dzabi]] és [[Dubaj]] uralkodói úgy döntöttek, hogy unióra lépnek. Alkotmányt dolgoztak ki. A többi öt emírség uralkodóit is meghívták egy találkozóra, és felszólították őket a csatlakozásra. A két alapító uralkodó megállapodása alapján [[Adi al-Bítár]] írta az alkotmányt 1971. december 2-án. Aznap a Dubajban, a sejk vendégházában négy másik emirátus is beleegyezett, hogy megalapítsák az Egyesült Arab Emirátusokat. [[Rász el-Haima]] később csatlakozott, 1972 elején. |
[[Abu-Dzabi]] és [[Dubaj]] uralkodói úgy döntöttek, hogy unióra lépnek. Alkotmányt dolgoztak ki. A többi öt emírség uralkodóit is meghívták egy találkozóra, és felszólították őket a csatlakozásra. A két alapító uralkodó megállapodása alapján [[Adi al-Bítár]] írta az alkotmányt 1971. december 2-án. Aznap a Dubajban, a sejk vendégházában négy másik emirátus is beleegyezett, hogy megalapítsák az Egyesült Arab Emirátusokat. [[Rász el-Haima]] később csatlakozott, 1972 elején. |
A lap 2016. május 19., 15:32-kori változata
Egyesült Arab Emírségek | |||
الإمارات العربيّة المتّحدة (Al-Imārāt al-‘Arabīyya al-Muttahida) United Arab Emirates امارات متحده عربی संयुक्त अरब अमीरात دولة الإمارات العربية المتحدة | |||
| |||
Fővárosa | Abu-Dzabi | ||
é. sz. 22° 47′, k. h. 54° 37′Koordináták: é. sz. 22° 47′, k. h. 54° 37′ | |||
Államforma | abszolút monarchia | ||
Vezetők | |||
Államfő | Halífa bin Zájed Ál Nahján sejk | ||
Miniszterelnök | Mohammed bin Rásid Ál Maktúm sejk | ||
Hivatalos nyelv | arab | ||
Beszélt nyelvek | angol, perzsa, hindi, urdu | ||
független | 1971. december 2. | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 9 890 400 fő (2020)[1] | ||
Rangsorban | 92 | ||
Becsült | 9 446 000 fő (2014. július) | ||
Rangsorban | 92 | ||
Népsűrűség | 125,7 fő/km² | ||
GDP | |||
Összes | 223,8 milliárd USD (37.) | ||
Egy főre jutó | 45 614 USD (10) | ||
HDI (2007) | 0.868 (39) – | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 75 150 km² | ||
Rangsorban | 112 | ||
Időzóna | GST (UTC+4) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Emirátusi dirham (AED ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | UAE | ||
Hívószám | 971 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .ae | ||
Villamos hálózat | 220 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyesült Arab Emírségek témájú médiaállományokat. | |||
|
Az Egyesült Arab Emírségek (EAE, rövid alakban Arab Emírségek) az egyik olajban gazdag állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délkeleti részén.
Szomszédai Omán, Szaúd-Arábia és Katar. Az ország a Közel-Kelet része.
Földrajz
Domborzat
Területének legnagyobb része a szaúdi sivatag folytatása. Két jelentősebb oázis található benne: Líva és az el-Buraimi. Az Ománi-öböl partján magasodó hegység - magassága miatt - valamivel hűvösebb és csapadékosabb, mint az alföld. Legmagasabb pont: Dzsabal Jibir, 1527 m.
Vízrajz
Az ország partjait a Perzsa-öböl mossa. A partvidéken kiterjedt sós mocsarak nyúlnak mélyen a szárazföldbe. A természetes kikötők partján alakultak ki a városok.
A Perzsa-öbölben sok apró sziget található. Ezek hovatartozása vitatott az Emirátusok, Katar és Irán között. A szigetek, korallzátonyok és a tengeráramlatok által épített vándorló zátonyok erősen nehezítik a part menti hajózást.
Állandó vízfolyás nincs az országban. Vádik vannak, amelyekben csak a nyaranta előforduló felhőszakadások után van víz.
Éghajlat
Sivatagi éghajlat. Májustól szeptemberig rendkívül magas páratartalmú levegő és 40 °C körüli hőmérséklet uralkodik az ország nagy részén; csak a keleti parton és a hegyekben hűvösebb az idő. Az év többi részén 25 °C körüli a hőmérséklet, ilyenkor azonban megerősödik a szél.
Élővilág, természetvédelem
A sivatag növényzete gyér, fűfélékből és tüskés bozótból áll. Az őshonos élővilágot a kipusztulás szélére sodorta az intenzív vadászat. A függetlenség elnyerése óta szerveztek néhány vadrezervátumot, így akadályozva meg az arab bejza és a leopárd kihalását.
Történelem
A Perzsa-öböl délkeleti partvidékének emírségei a 19. század végén kerültek brit fennhatóság alá. 1971-ben a terület hét emírsége közül hat létrehozta az Arab Emírségek nevű föderatív berendezkedésű államot, amihez 1972-ben csatlakozott a hetedik emírség. A mai napig a térség egyik legstabilabb állama.
Portugálok
A 16. század elején, Vasco da Gama felfedező útja után kezdődött a portugál expanzió az Indiai-óceánon. A Perzsa-öbölben a törökökkel harcoltak. 150 évig ellenőrizték a portugálok a térséget, közben támaszpontokat létesítettek az Arab-félszigeten. Említésre méltó körülmény, hogy Vasco da Gamát a fűszerek után kutató útján ibn Madzsid segítette, egy Julpharba való arab. Julphar mai neve Rász el-Haima, és az Egyesült Arab Emirátusokban fekszik.
Törökök és britek
A 16. században a mai ország egy része a Török Birodalom közvetlen befolyása alá került. A britek ezt a régiót "Kalózpart" néven ismerték, mert itt volt azoknak a tengeri portyázóknak bázisa, akik veszélyeztették a térség hajózását a 17. századtól a 19. századig. 1819-ben a britek az indiai kereskedelem védelmében hadjáratot indítottak Rász el-Haima kalózai ellen. Megszállták a kalózok főhadiszállását és más parti városokat is. A következő évben békeszerződést írtak alá a parti sejkekkel. A kalózportyák mégis folytatódtak 1835-ig, amikor a sejkek beleegyeztek, hogy nem veszélyeztetik tovább a tenger nyugalmát. 1853-ban szerződést kötöttek az Egyesült Királysággal, amelyben a sejkek beleegyeztek az örökös tengeri békébe. Ezt a britek ki is kényszerítették. A sejkek egymás közötti vitáikban a britekhez fordultak közvetítésért.
Hogy gátat vessenek más európai országok térségbeli törekvéseinek, az Egyesült Királyság és a Szerződéses Sejkségek 1892-es szerződésükben szorosabbra fonták kötelékeiket. A sejkek beleegyeztek, hogy nem törekszenek megszerezni olyan területet, amely az Egyesült Királyság birtokában van és nem lépnek kapcsolatba külföldi kormánnyal az Egyesült Királyság hozzájárulása nélkül. Viszonzásképpen az Egyesült Királyság ígéretet tett, hogy megvédi őket minden tenger felől jövő támadással szemben és segítséget nyújt, ha a szárazföld felől érné őket támadás.
Olajszövetség
Az 1960-as évek elején olajat fedeztek fel Abu-Dzabiban. Ezután gyors egymásutánban követték egymást azok az események, amelyek a sejkségek szövetségére, a mai ország megalapítására vezettek. 1967-ben Zájed bin Szultán Ál Nahján lett Abu-Dzabi uralkodója. Ugyanekkor a britek kezdték elveszíteni olajipari beruházásaikat az amerikai olajvállalatok javára szerződések révén.
Az emirátusok sejkjei úgy döntöttek, hogy egy tanácsot állítanak fel, amely összehangolja közös érdekeiket. Megalapították a Szerződéses Államok Tanácsát. A Tanács az Egyesült Arab Emirátusok megalakulásakor befejezte működését.
1968-ban az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy felszámolja szerződéses együttműködését a hét sejkséggel, valamint Bahreinnel és Katarral, továbbá megszünteti felettük védnökségét. Ez a kilenc állam alapította az Arab Emirátusok Unióját, de 1971 közepén képtelenek voltak megállapodni az unió alapszabályaiban. Közben a brit szerződéses kapcsolat lejárt azon év decemberében. Bahrein 1971 augusztusában lett független, Katar pedig szeptemberben. A védnökségi szerződés lejártakor, 1971. december 1-jén a többi állam is függetlenné vált.
Abu-Dzabi és Dubaj uralkodói úgy döntöttek, hogy unióra lépnek. Alkotmányt dolgoztak ki. A többi öt emírség uralkodóit is meghívták egy találkozóra, és felszólították őket a csatlakozásra. A két alapító uralkodó megállapodása alapján Adi al-Bítár írta az alkotmányt 1971. december 2-án. Aznap a Dubajban, a sejk vendégházában négy másik emirátus is beleegyezett, hogy megalapítsák az Egyesült Arab Emirátusokat. Rász el-Haima később csatlakozott, 1972 elején.
Az Egyesült Arab Emirátusok támogatta az Amerikai Egyesült Államokat és a koalíciós csapatokat az afganisztáni és iraki invázió (2003) és az afganisztáni invázió (2001) idején. Erre a célra rendelkezésre bocsátotta az-Zafra (ed-Dafra) légi támaszpontot Abu-Dzabiban.
2004. november 2-án meghalt az Egyesült Arab Emírségek első elnöke, Zájed bin Szultán Ál Nahján sejk. Legidősebb fia, Halífa bin Zájed Ál Nahján lett utódja Abu-Dzabi trónján. Az alkotmánynak megfelelően az Egyesült Arab Emírségek Legfelsőbb Uralkodói Tanácsa Halífát választotta elnökké.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Az Egyesült Arab Emírségek államformája szövetségi (föderatív) abszolút választói monarchia. Az államszövetség hét emírségből áll, melyeknek vezetői az EAE egyes tagállamainak abszolút uralkodói.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Az ország államfője az Elnök, akit a hét tagállam emírjei választanak meg saját maguk közül. Az Elnök helyettesét, az Alelnököt - aki egyúttal a kormány feje is - szintén maguk közül választják meg az emírek. A kormány tagjait az Elnök nevezi ki az Alelnök jelöltjei alapján.
Politikai pártok
Közigazgatási felosztás
Hét emírséget foglal magában: Abu-Dzabit, Adzsmánt, Dubajt, el-Fudzsejrát, Rász el-Haima, Sardzsát és Umm-el-Kaiveint. 1971 előtt úgy ismerték őket, hogy „fegyverszüneti államok”, utalva a britek és néhány arab sejk közötti 19. századi fegyverszünetre.
Emirátus neve | Fővárosa | Népesség (2008) | Népesség aránya az össznépességhez képest (%) | Terület négyzetkilométerben | Terület aránya az összterülethez képest |
---|---|---|---|---|---|
Dubaj | Dubaj | 1 770 053 | 35,6% | 3 885 | 5,0% |
Abu-Dzabi | Abu-Dzabi | 1 548 655 | 31,2% | 67 340 | 86,7% |
Sardzsa | Sardzsa | 895 252 | 18,0% | 2 590 | 3,3% |
Rász el-Haima | Rász el-Haima | 171 903 | 3,4% | 1 684 | 2,2% |
el-Fudzsejira | Fudzsejra | 137 940 | 2,9% | 1 165 | 1,5% |
Umm-el-Kaivein | Umm-el-Kaivien | 69 963 | 1,4% | 777 | 0,9% |
Adzsmán | Adzsmán | 372 923 | 7,5% | 259 | 0,3% |
Egyesült Arab Emírségek | Abu-Dzabi | 9 346 129 | 100% | 75 150 | 100% |
Védelmi rendszer
Népesség
Képek
|
Általános adatok
A népességnövekedés igen gyors. Az ország 2000-es, 3 millió fős népessége 2013-ra több mint háromszorosára, 9,3 millió főre nőtt.
Legnépesebb települések
Etnikai, nyelvi megoszlás
A lakosság megoszlása 2010-ben :
Csoport | Népességszám | Százalék |
---|---|---|
Emirátusi | 947 997 | 11,5 % |
Külföldi | 7 316 073 | 88,5 % |
Összesen | 8 264 070 | 100,0 % |
Népcsoportok: arab és iráni (40%), dél-ázsiai (47% - pakisztáni, indiai, bangladesi, srí lankai), afrikai (1%), egyéb (12%) (a lakosság egyötöde az ország állampolgára, a többi lakos vendégmunkás). Az őshonos lakosok aránya 2011-es becslések szerint 10% alá esett (a bevándorlók legtöbbje dél-ázsiai), így az arab szerepe is lassan háttérbe szorul a közvetítő nyelvként használt angollal szemben.[2]
Vallási megoszlás
Vallási megoszlás 2010-ben:[3] iszlám (77% - melynek legnagyobb része szunnita), keresztény (12,5%), hindu (6,5%), buddhista (2%), egyéb (2%).
Szociális rendszer
Gazdaság
Általános adatok
Képek
|
Gazdaság: olajipari ország
A hatalmas kőolajtartalékoknak köszönhetően magas színvonalú az élet az országban. A GDP 33%-a közvetlenül a kőolajtermeléshez kapcsolódik. A jelenlegi felmérések szerint a kőolaj még legalább száz évre elegendő. Az országot off-shore területként tartják számon. Abu-Dzabi és Dubaj pénzügyi központ. A GNP becsült értéke 51 milliárd USD. Az 1 főre jutó GDP becsült értéke 21 100 USD körül van. A kivitel 45%-át kizárólag a kőolajtermékek teszik ki. Ezek nagy részét Japánnak, Szingapúrnak adja el. Gépipari termékeket és élelmiszereket importál, főleg az USA-ból. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.
Gazdasági ágazatok
Mezőgazdaság
Az 1970-es évektől kezdve a sivatag egy részét rendszeres öntözéssel megművelik. Ezt azok az öntözőrendszerek tették lehetővé, amelyek a hatalmas tengervíz-sótalanító üzemek által előállított édesvizet használják fel. A homokdűnék között így búza-, dohány- és lucernaföldek húzódnak meg.
Dohány, zöldségfélék, citrusfélék és datolya termesztése elsősorban Al-Ain és az Al-Hádzsár hegység körzetében összpontosul.
Ipar
Fő ágazatok: kőolaj- és petrolkémiai ipar; alumínium-, cement-, műtrágyagyártás, építőipar, a kereskedelmi hajók javítása, kézműves ipar, textilipar[4]
A fő ipari központok Abu-Dzabi és Dubaj. Az ország legfőbb kikötője Jebel Ali, Dubaj közelében.
A virágzó építőiparnak köszönhetően az apró halászkikötők modern olajterminálokká, nagy hajók fogadására alkalmas kikötőkké váltak.
Kereskedelem
- Exporttermékek: nyersolaj (45%), földgáz, szárított hal, datolya
- Importtermékek: műszaki és közlekedési berendezések, járművek és alkatrészek, vegyszerek, élelmiszerek.
- Főbb kereskedelmi partnerek 2013-ban:[4]
- Export: Japán 14,6%, India 11,4%, Irán 10,5%, Dél-Korea 6,2%, Thaiföld 5,9%, Szingapúr 5,7%, Kína 4.4%
- Import: Kína 14,7%, India 14%, USA 10,8%, Egyesült Királyság 6%, Németország 5,2%
Az országra jellemző egyéb ágazatok
Jelentős a halászat és a turizmus.
Közlekedés
- Közutak hossza: 4 835 km
- Repülőterek száma: 38
- Kikötők száma: 10
Kultúra
Képek
|
Az országot egy sokszínű társadalom jellemzi. Az őslakos arab lakosság helyett a 19. században az iráni, majd az 1960-as évektől a dél-ázsiai (indiai, pakisztán, bangladesi) lakosság került túlsúlyba. A mai emirátusok-beli kultúra kialakulására leginkább az iszlám, az arab és a perzsa kultúra hatott. Egyes néptáncok , mint például az "al-habban", vagy az építészetben a szélfogó tornyok (bâdgir) perzsa eredetű.
A mecsetek minaretjéből naponta ötször hívják imára a hívőket. A muzulmánok számára a péntek szent nap.
A valamikori kalózkodás helyébe ma teveversenyek, a solymászat és a birkózás izgalmai léptek, és népszerű sporttá vált a korcsolyázás a műjégpályákon. A teveversenyeket általában a sivatagi reggel hűvös óráiban tartják, részben kijelölt pályákon vagy rögtönzött találkozóhelyeken a sivatagban. A közönség terepjárókon követi az állatokat, míg a győztesek elő nem bukkannak a homok- és porfelhőből. A sólymokat vadászatra idomítják, bár a túzok, a fő zsákmány egyre ritkább.[5]
Világörökség
Oktatási rendszer
Kulturális intézmények
Tudomány
Művészetek
Hagyományok, néprajz
Gasztronómia
Turizmus
Sport
2009 óta az FIA döntése alapján ad otthont az ország Formula–1-es futamnak, amely novemberben kerül megrendezésre. Az első Abu-Dzabiban rendezett F1-es nagydíj volt a 2009-es F1-szezon zárófutama.
- Bővebben: Abu-dzabi nagydíj
Az olimpiai játékokon eddig csak egyszer csendült fel az Egyesült Arab Emírségek himnusza. A 2004-es athéni olimpián férfi sportlövészetben Ahmed Al Maktoum aranyérmes lett. Ez az egyetlen érem amit az ország a játékok során nyert.
Az ország labdarúgó válogatottjának eddigi egyetlen jelentős eredménye az 1996-os Ázsia-kupa 2. helye volt.
Forrás
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
További információk
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2021. augusztus 29.)
- ↑ Az Emírségek már csak nevükben arabok (Nyest, 2011. május 16.)
- ↑ http://www.globalreligiousfutures.org/countries/united-arab-emirates/religious_demography#/?affiliations_religion_id=0&affiliations_year=2010
- ↑ a b https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ae.html
- ↑ Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.