„Mennybemenetel” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Ünnepek júniusban kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Mennybemenetel''', '''áldozócsütörtök''', '''áldozónap''', '''Urunk mennybemenetelének ünnepe''' ''(Ascensio Domini)'' [[húsvét]] után a 40. nap, ekkor ünnepli a [[kereszténység]] [[Jézus|Jézus Krisztus]] mennybemenetelét. Az ünnepet általában a következő vasárnap tartják. A |
'''Mennybemenetel''', '''áldozócsütörtök''', '''áldozónap''', '''Urunk mennybemenetelének ünnepe''' ''(Ascensio Domini)'' [[húsvét]] után a 40. nap, ekkor ünnepli a [[kereszténység]] [[Jézus|Jézus Krisztus]] mennybemenetelét. Az ünnepet általában a következő vasárnap tartják. A magyar [[Római katolikus egyház|katolikus]]ok inkább az első két kifejezés valamelyikét, míg a [[Protestantizmus|protestáns]]ok a harmadik megnevezést használják. |
||
Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az [[Újszövetség]]ben három helyen szerepel: [[Márk evangéliuma]] 16. fejezetében, [[Lukács evangéliuma]] 24. fejezetében és az [[Az apostolok cselekedetei|Apostolok cselekedetei]]ről írt könyv 1. fejezetében. |
Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az [[Újszövetség]]ben három helyen szerepel: [[Márk evangéliuma]] 16. fejezetében, [[Lukács evangéliuma]] 24. fejezetében és az [[Az apostolok cselekedetei|Apostolok cselekedetei]]ről írt könyv 1. fejezetében. |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
Az [[ősegyház]] a 4. századig a [[Szentlélek]] eljövetelével együtt, [[pünkösd]]kor ünnepelte. De ekkortól a [[Biblia|Szentírásból]] ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: [[április 30.]], a legkésőbbi pedig [[június 3.]] |
Az [[ősegyház]] a 4. századig a [[Szentlélek]] eljövetelével együtt, [[pünkösd]]kor ünnepelte. De ekkortól a [[Biblia|Szentírásból]] ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: [[április 30.]], a legkésőbbi pedig [[június 3.]] |
||
A 12. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/A/%C3%A1ldoz%C3%B3cs%C3%BCt%C3%B6rt%C3%B6k.html Magyar katolikus lexikon]</ref> Liturgikus színe: a [[fehér]]. Az ünnep témáját az [[evangélikus]] liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”<ref>Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv. Luther Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-9571-69-3</ref> |
A 12. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/A/%C3%A1ldoz%C3%B3cs%C3%BCt%C3%B6rt%C3%B6k.html Magyar katolikus lexikon]</ref> Liturgikus színe: a [[fehér]]. Az ünnep témáját az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”<ref>Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv. Luther Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-9571-69-3</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2016. május 17., 02:29-kori változata
| Áldozócsütörtök | |
 | |
| Andrea Mantegna festménye Krisztus mennybemeneteléről | |
| Alternatív neve | Mennybemenetel ünnepe, Urunk mennybemenetelének ünnepe, áldozónap |
| Ünneplik | a legtöbb keresztény felekezet |
| Vallás | kereszténység |
| Típusa | keresztény |
| Tartalma, jelentése | Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepe |
| Ideje | húsvét után 40. nap (csütörtök)[1] |
| 2013. | május 9. |
| 2014. | május 29. |
| 2015. | május 14. |
| Kapcsolódó ünnep | húsvét, pünkösd |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Áldozócsütörtök témájú médiaállományokat. | |
Mennybemenetel, áldozócsütörtök, áldozónap, Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) húsvét után a 40. nap, ekkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét. Az ünnepet általában a következő vasárnap tartják. A magyar katolikusok inkább az első két kifejezés valamelyikét, míg a protestánsok a harmadik megnevezést használják.
Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az Újszövetségben három helyen szerepel: Márk evangéliuma 16. fejezetében, Lukács evangéliuma 24. fejezetében és az Apostolok cselekedeteiről írt könyv 1. fejezetében.
Az ősegyház a 4. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. De ekkortól a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: április 30., a legkésőbbi pedig június 3.
A 12. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.[2] Liturgikus színe: a fehér. Az ünnep témáját az evangélikus liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”[3]
Jegyzetek
- ↑ Mozgó ünnepek 2021-ig
- ↑ Magyar katolikus lexikon
- ↑ Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv. Luther Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-9571-69-3
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
