„Őry Károly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Élete |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
Édesapja, Őri László uradalmi [[bognár]]mester volt, anyja Horváth Anna, vallása római katolikus, később felekezet nélküli.<ref>[http://archives.hungaricana.hu/hu/lear/view/963179/?query=%C5%90ri%20K%C3%A1roly&image=0&bbox=112%2C-3958%2C7792%2C-427 HU BFL - VII.101.c - fegyenc.I - 8606], illetve [http://archives.hungaricana.hu/hu/lear/view/963178/?query=%C5%90ri%20K%C3%A1roly&image=0&bbox=192%2C-4233%2C6649%2C-1264 HU BFL - VII.101.c - fegyenc.I - 8543]</ref> Az elemi iskola osztályait [[Csapi]]ban, [[Pölöskefő]]n, Gyótapusztán, [[Bocska|Bocská]]n, illetve [[Magyarszerdahely]]en járta ki, majd [[Szepetnek]]en kitanulta az asztalosmesterséget. 1915-ben a famunkások szakszervezetébe, illetve a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]ba lépett be, a világháború idején a déli fronton harcolt, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején a cseh fronton, továbbá a murai [[demarkációs vonal]]on szolgált. A kommün összeomlása után Bécsbe menekült, 1923-ban tért vissza hazájába, s a [[Kommunisták Magyarországi Pártja]] újjászervezésén dolgozott. A famunkások szakszervezete vezetőségi tagja lett, s 1925 nyarán részt vett a KMP első kongresszusán Bécsben, itt a KB tagja lett, továbbá a magyarországi pártügyek irányítására létrehozott háromtagú titkárságnak is. 1925. szeptember 22-én azonban Magyarországon lefogták, s az [[Rákosi-perek|első Rákosi-perben]] négy év fegyházbüntetésre ítélték. 1929 karácsonyán engedték el, ekkor már súlyos beteg volt, így a [[Szovjetunió]]ba ment gyógykezelésre, végül Moszkvában letelepedett. 1937-ben az illegális KMP kizárta soraiból, 1941-ben |
Édesapja, Őri László uradalmi [[bognár]]mester volt, anyja Horváth Anna, vallása római katolikus, később felekezet nélküli.<ref>[http://archives.hungaricana.hu/hu/lear/view/963179/?query=%C5%90ri%20K%C3%A1roly&image=0&bbox=112%2C-3958%2C7792%2C-427 HU BFL - VII.101.c - fegyenc.I - 8606], illetve [http://archives.hungaricana.hu/hu/lear/view/963178/?query=%C5%90ri%20K%C3%A1roly&image=0&bbox=192%2C-4233%2C6649%2C-1264 HU BFL - VII.101.c - fegyenc.I - 8543]</ref> Az elemi iskola osztályait [[Csapi]]ban, [[Pölöskefő]]n, Gyótapusztán, [[Bocska|Bocská]]n, illetve [[Magyarszerdahely]]en járta ki, majd [[Szepetnek]]en kitanulta az asztalosmesterséget. 1915-ben a famunkások szakszervezetébe, illetve a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]ba lépett be, a világháború idején a déli fronton harcolt, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején a cseh fronton, továbbá a murai [[demarkációs vonal]]on szolgált. A kommün összeomlása után Bécsbe menekült, 1923-ban tért vissza hazájába, s a [[Kommunisták Magyarországi Pártja]] újjászervezésén dolgozott. A famunkások szakszervezete vezetőségi tagja lett, s 1925 nyarán részt vett a KMP első kongresszusán Bécsben, itt a KB tagja lett, továbbá a magyarországi pártügyek irányítására létrehozott háromtagú titkárságnak is. 1925. szeptember 22-én azonban Magyarországon lefogták, s az [[Rákosi-perek|első Rákosi-perben]] négy év fegyházbüntetésre ítélték. 1929 karácsonyán engedték el, ekkor már súlyos beteg volt, így a [[Szovjetunió]]ba ment gyógykezelésre, végül Moszkvában letelepedett. 1937-ben az illegális KMP kizárta soraiból, 1941-ben [[Tyumeny]]be, majd [[Tobolszk]]ba száműzték, ahol a börtönben szerzett betegségébe belehalt. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2016. május 16., 07:21-kori változata
Őry Károly, néhol Őri (Újnéppuszta, 1898. március 3. – Tobolszk, 1946. február 2.) asztalos, pártmunkás.
Élete
Édesapja, Őri László uradalmi bognármester volt, anyja Horváth Anna, vallása római katolikus, később felekezet nélküli.[1] Az elemi iskola osztályait Csapiban, Pölöskefőn, Gyótapusztán, Bocskán, illetve Magyarszerdahelyen járta ki, majd Szepetneken kitanulta az asztalosmesterséget. 1915-ben a famunkások szakszervezetébe, illetve a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba lépett be, a világháború idején a déli fronton harcolt, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején a cseh fronton, továbbá a murai demarkációs vonalon szolgált. A kommün összeomlása után Bécsbe menekült, 1923-ban tért vissza hazájába, s a Kommunisták Magyarországi Pártja újjászervezésén dolgozott. A famunkások szakszervezete vezetőségi tagja lett, s 1925 nyarán részt vett a KMP első kongresszusán Bécsben, itt a KB tagja lett, továbbá a magyarországi pártügyek irányítására létrehozott háromtagú titkárságnak is. 1925. szeptember 22-én azonban Magyarországon lefogták, s az első Rákosi-perben négy év fegyházbüntetésre ítélték. 1929 karácsonyán engedték el, ekkor már súlyos beteg volt, így a Szovjetunióba ment gyógykezelésre, végül Moszkvában letelepedett. 1937-ben az illegális KMP kizárta soraiból, 1941-ben Tyumenybe, majd Tobolszkba száműzték, ahol a börtönben szerzett betegségébe belehalt.
Jegyzetek
Források
- Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.
- Őry Károly. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. május 15.
További információk
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
Levéltári anyagok
- HU BFL - VII.101.c - fegyenc.I - 8606
- HU BFL - VII.101.c - fegyenc.I - 8543
- HU BFL - VII.18.d - 03/0275 - 1925
- HU BFL - VII.5.c - 8771 - 1925