„Skála Metró” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Skála Metró''' egy nagyáruház, melyet [[1984]]. április 28-án avattak fel a [[Nyugati tér]]en (az akkori Marx téren). Ez volt a [[Skála]] cégcsoport második legnagyobb áruháza a korábban megnyitott [[Skála Budapest Nagyáruház]] után. A legkarakteresebb eleme - a tördelt, sokszöges alaprajzi elemekre építkező homlokzat és tér mellett - a barna füstüveg borítása. |
A '''Skála Metró''' egy nagyáruház, melyet [[1984]]. április 28-án avattak fel a [[Nyugati tér]]en (az akkori Marx téren). Ez volt a [[Demján Sándor]] által alapított [[Skála]] cégcsoport második legnagyobb áruháza a korábban megnyitott [[Skála Budapest Nagyáruház]] után. A legkarakteresebb eleme - a tördelt, sokszöges alaprajzi elemekre építkező homlokzat és tér mellett - a barna füstüveg borítása. |
||
== Története == |
== Története == |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Az áruház építésére az akkor még [[Karl Marx|Marx]] térnek nevezett Nyugati tér átrendezésének és modernizálásának részeként került sor, ekkor épült az aluljárórendszer, a [[M3-as metróvonal|metró]], és a közúti felüljáró is a [[Váci út]] és [[Bajcsy-Zsilinszky út (Budapest)|Bajcsy-Zsilinszky út]] közé. A tér és az áruház tervezése is [[Kővári György]] nevéhez fűződik, aki még az áruház átadása előtt elhunyt. Eredetileg egy kisebb élelmiszerboltot képzeltek el, mely egy másik, [[Dózsa György út]]i Skálával együtt üzemelt volna, de ez utóbbi végül nem épült meg, így bővült végül terjedelmes nagyáruházzá az épület, mely elárusító terek mellett a felsőbb szinteken a [[MÁV]] irodáinak is helyet adott, ezekhez külön bejárat tartozott. A supermarket-színt 1500 m³-es, mely az aluljárószinten található, efelett helyezkednek el a galériaszintek, melyeket mozgólépcsők kötnek össze. Az áruházban széles kínálat volt, számos kurrens, a [[1980-as évek|nyolcvanas években]] exkluzívnak számító terméket lehetett kapni, ruházati termékekből éppúgy, mint például híradástechnikai termékekből. Az áruház a maga idejében világszínvonalúnak számító technikával épült, a homlokzatrendszer kétrétegű: a belső vasbeton falazással és szalagablakokkal készült; ettől 60 centiméterre húzódik a külső héj hang- és fényszűrős, pontmegfogásos ragasztott üvegfala, amelyet acél vázszerkezet merevít. Másik sajátossága a teraszos kialakítás volt, felfelé egyre kisebb szabadtéri teraszok épültek, melyeket lépcsők kötöttek össze, itt vendéglátóipari egységek is üzemeltek, de ide érkezett a közúti felüljáró oldalán kiépült járda is, mely a [[Nyugati pályaudvar]] melletti [[autóbusz]]végállomással teremtett kapcsolatot. Az áruház pinceszintje zárt vasbeton szerkezetes, a felsőbb szinteken többnyire 7x7 méteres raszterrel kialakított pillérsor adja a szerkezeti vázat. Az aluljárószinten került kialakításra a gépészeti tér. Az épületben nem kevesebb, mint tizenegy lift van: három a földszint és a legfelső szint között, négy a pince és a második emelet között, három az utcaszint és a második emelet között, egy pedig az utca és a galériaszint között jár - a funkciók szintenkénti változásaihoz igazodva. A kazánház a legfelső szintre került. Az épület hiányosságai közé tartozik, hogy rakodáshoz van ugyan egy teherszállítási bejárat a Jókai utca felől, de áruraktár nem épült, ehelyett [[Óbuda (városrész)|Óbudán]] volt bérelt áruraktár. A helytakarékosság jegyében a [[mozdony]]fordítókhoz hasonló [[Tehergépkocsi|teherautó]]-fordító épült, a jó működéshez azonban a beszállítók pontos érkezése is kellett. Másik hiányosság volt, hogy nem épültek parkolóhelyek a vásárlók számára. Ezzel együtt is az áruház megközelítése és a tömegközlekedési kapcsolatai kiválóak, ezen kívül fénykorában a legjövedelmezőbbek közé tartozott: a napi harmincezres vásárlótömeg mellett az étterem is jó üzletre számíthatott, hisz nemcsak kilencszáz áruházi dolgozó, hanem nyolcszáz MÁV-alkalmazott is megfordult az épületben. |
Az áruház építésére az akkor még [[Karl Marx|Marx]] térnek nevezett Nyugati tér átrendezésének és modernizálásának részeként került sor, ekkor épült az aluljárórendszer, a [[M3-as metróvonal|metró]], és a közúti felüljáró is a [[Váci út]] és [[Bajcsy-Zsilinszky út (Budapest)|Bajcsy-Zsilinszky út]] közé. A tér és az áruház tervezése is [[Kővári György]] nevéhez fűződik, aki még az áruház átadása előtt elhunyt. Eredetileg egy kisebb élelmiszerboltot képzeltek el, mely egy másik, [[Dózsa György út]]i Skálával együtt üzemelt volna, de ez utóbbi végül nem épült meg, így bővült végül terjedelmes nagyáruházzá az épület, mely elárusító terek mellett a felsőbb szinteken a [[MÁV]] irodáinak is helyet adott, ezekhez külön bejárat tartozott. A supermarket-színt 1500 m³-es, mely az aluljárószinten található, efelett helyezkednek el a galériaszintek, melyeket mozgólépcsők kötnek össze. Az áruházban széles kínálat volt, számos kurrens, a [[1980-as évek|nyolcvanas években]] exkluzívnak számító terméket lehetett kapni, ruházati termékekből éppúgy, mint például híradástechnikai termékekből. Az áruház a maga idejében világszínvonalúnak számító technikával épült, a homlokzatrendszer kétrétegű: a belső vasbeton falazással és szalagablakokkal készült; ettől 60 centiméterre húzódik a külső héj hang- és fényszűrős, pontmegfogásos ragasztott üvegfala, amelyet acél vázszerkezet merevít. Másik sajátossága a teraszos kialakítás volt, felfelé egyre kisebb szabadtéri teraszok épültek, melyeket lépcsők kötöttek össze, itt vendéglátóipari egységek is üzemeltek, de ide érkezett a közúti felüljáró oldalán kiépült járda is, mely a [[Nyugati pályaudvar]] melletti [[autóbusz]]végállomással teremtett kapcsolatot. Az áruház pinceszintje zárt vasbeton szerkezetes, a felsőbb szinteken többnyire 7x7 méteres raszterrel kialakított pillérsor adja a szerkezeti vázat. Az aluljárószinten került kialakításra a gépészeti tér. Az épületben nem kevesebb, mint tizenegy lift van: három a földszint és a legfelső szint között, négy a pince és a második emelet között, három az utcaszint és a második emelet között, egy pedig az utca és a galériaszint között jár - a funkciók szintenkénti változásaihoz igazodva. A kazánház a legfelső szintre került. Az épület hiányosságai közé tartozik, hogy rakodáshoz van ugyan egy teherszállítási bejárat a Jókai utca felől, de áruraktár nem épült, ehelyett [[Óbuda (városrész)|Óbudán]] volt bérelt áruraktár. A helytakarékosság jegyében a [[mozdony]]fordítókhoz hasonló [[Tehergépkocsi|teherautó]]-fordító épült, a jó működéshez azonban a beszállítók pontos érkezése is kellett. Másik hiányosság volt, hogy nem épültek parkolóhelyek a vásárlók számára. Ezzel együtt is az áruház megközelítése és a tömegközlekedési kapcsolatai kiválóak, ezen kívül fénykorában a legjövedelmezőbbek közé tartozott: a napi harmincezres vásárlótömeg mellett az étterem is jó üzletre számíthatott, hisz nemcsak kilencszáz áruházi dolgozó, hanem nyolcszáz MÁV-alkalmazott is megfordult az épületben. |
||
A Skála Metró hanyatlása több más régebbi nagyáruházéval együtt a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a [[1990-es évek|kilencvenes évek]] közepén indult el, miután korszerűbb bevásárlóközpontok és plázák kezdtek épülni, ezek egyike a szintén |
A Skála Metró hanyatlása több más régebbi nagyáruházéval együtt a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a [[1990-es évek|kilencvenes évek]] közepén indult el, miután korszerűbb bevásárlóközpontok és plázák kezdtek épülni, ezek egyike a szintén Demján Sándorhoz köthető [[WestEnd City Center]], mely a szemközti Nyugati pályaudvar mellé épült. [[1996]]-ban az áruházat némileg felújították, de az épület állagromlása folyamatosan tetten érhető volt, az árukínálat elavulása mellett, melyeket különböző, főleg ázsiai bérlők kínáltak.<ref>[http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20120803-mi-van-a-szocialista-plazakkal.html Kádár János plázáinak nyomában] Origo, 2012. augusztus 9.</ref> A supermarket-részen előbb a Kaiser, majd a [[Spar]] létesített áruházat. Az épület más részein gyermekmegőrző játszóház és szórakozóhely is működött, ez utóbbiban 2011-ben [[Tragédia a West-Balkán szórakozóhelyen|tragikus balesetben]] három lány meghalt, mikor a tömegben megfulladtak,<ref>[http://index.hu/bulvar/2011/01/16/harom_lanyt_megoltek_a_west_balkanban/ Három lány meghalt a West Balkánban] Index, 2011. január 16.</ref> a szórakozóhely ezután megszűnt. A Nyugati tér 2014-es felújítása után a Skála Metrót is szeretnék jobban felújítani és korszerűsíteni, de ez egyelőre még várat magára. |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2016. május 15., 06:48-kori változata
A Skála Metró egy nagyáruház, melyet 1984. április 28-án avattak fel a Nyugati téren (az akkori Marx téren). Ez volt a Demján Sándor által alapított Skála cégcsoport második legnagyobb áruháza a korábban megnyitott Skála Budapest Nagyáruház után. A legkarakteresebb eleme - a tördelt, sokszöges alaprajzi elemekre építkező homlokzat és tér mellett - a barna füstüveg borítása.
Története
Az áruház építésére az akkor még Marx térnek nevezett Nyugati tér átrendezésének és modernizálásának részeként került sor, ekkor épült az aluljárórendszer, a metró, és a közúti felüljáró is a Váci út és Bajcsy-Zsilinszky út közé. A tér és az áruház tervezése is Kővári György nevéhez fűződik, aki még az áruház átadása előtt elhunyt. Eredetileg egy kisebb élelmiszerboltot képzeltek el, mely egy másik, Dózsa György úti Skálával együtt üzemelt volna, de ez utóbbi végül nem épült meg, így bővült végül terjedelmes nagyáruházzá az épület, mely elárusító terek mellett a felsőbb szinteken a MÁV irodáinak is helyet adott, ezekhez külön bejárat tartozott. A supermarket-színt 1500 m³-es, mely az aluljárószinten található, efelett helyezkednek el a galériaszintek, melyeket mozgólépcsők kötnek össze. Az áruházban széles kínálat volt, számos kurrens, a nyolcvanas években exkluzívnak számító terméket lehetett kapni, ruházati termékekből éppúgy, mint például híradástechnikai termékekből. Az áruház a maga idejében világszínvonalúnak számító technikával épült, a homlokzatrendszer kétrétegű: a belső vasbeton falazással és szalagablakokkal készült; ettől 60 centiméterre húzódik a külső héj hang- és fényszűrős, pontmegfogásos ragasztott üvegfala, amelyet acél vázszerkezet merevít. Másik sajátossága a teraszos kialakítás volt, felfelé egyre kisebb szabadtéri teraszok épültek, melyeket lépcsők kötöttek össze, itt vendéglátóipari egységek is üzemeltek, de ide érkezett a közúti felüljáró oldalán kiépült járda is, mely a Nyugati pályaudvar melletti autóbuszvégállomással teremtett kapcsolatot. Az áruház pinceszintje zárt vasbeton szerkezetes, a felsőbb szinteken többnyire 7x7 méteres raszterrel kialakított pillérsor adja a szerkezeti vázat. Az aluljárószinten került kialakításra a gépészeti tér. Az épületben nem kevesebb, mint tizenegy lift van: három a földszint és a legfelső szint között, négy a pince és a második emelet között, három az utcaszint és a második emelet között, egy pedig az utca és a galériaszint között jár - a funkciók szintenkénti változásaihoz igazodva. A kazánház a legfelső szintre került. Az épület hiányosságai közé tartozik, hogy rakodáshoz van ugyan egy teherszállítási bejárat a Jókai utca felől, de áruraktár nem épült, ehelyett Óbudán volt bérelt áruraktár. A helytakarékosság jegyében a mozdonyfordítókhoz hasonló teherautó-fordító épült, a jó működéshez azonban a beszállítók pontos érkezése is kellett. Másik hiányosság volt, hogy nem épültek parkolóhelyek a vásárlók számára. Ezzel együtt is az áruház megközelítése és a tömegközlekedési kapcsolatai kiválóak, ezen kívül fénykorában a legjövedelmezőbbek közé tartozott: a napi harmincezres vásárlótömeg mellett az étterem is jó üzletre számíthatott, hisz nemcsak kilencszáz áruházi dolgozó, hanem nyolcszáz MÁV-alkalmazott is megfordult az épületben.
A Skála Metró hanyatlása több más régebbi nagyáruházéval együtt a rendszerváltás után a kilencvenes évek közepén indult el, miután korszerűbb bevásárlóközpontok és plázák kezdtek épülni, ezek egyike a szintén Demján Sándorhoz köthető WestEnd City Center, mely a szemközti Nyugati pályaudvar mellé épült. 1996-ban az áruházat némileg felújították, de az épület állagromlása folyamatosan tetten érhető volt, az árukínálat elavulása mellett, melyeket különböző, főleg ázsiai bérlők kínáltak.[1] A supermarket-részen előbb a Kaiser, majd a Spar létesített áruházat. Az épület más részein gyermekmegőrző játszóház és szórakozóhely is működött, ez utóbbiban 2011-ben tragikus balesetben három lány meghalt, mikor a tömegben megfulladtak,[2] a szórakozóhely ezután megszűnt. A Nyugati tér 2014-es felújítása után a Skála Metrót is szeretnék jobban felújítani és korszerűsíteni, de ez egyelőre még várat magára.
Források
- 25 éves a Skála Metró hg.hu, 2009. április 27.
- Nem fog ráismerni az új Skála Metróra Index, 2013. november 20.
- Skála Metró: feléled a bukott szentély hvg.hu, 2013. november 18.
Jegyzetek
- ↑ Kádár János plázáinak nyomában Origo, 2012. augusztus 9.
- ↑ Három lány meghalt a West Balkánban Index, 2011. január 16.