„Dobrudzsa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
14. sor: 14. sor:
Legnagyobb városa [[Konstanca]] kikötőváros ([[2002]]-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: [[Tulcsa]] (''Tulcea''), [[Mangalia]], [[Medgidia]], [[Cernavodă]], [[Năvodari]], [[Szulina]] (''Sulina'').
Legnagyobb városa [[Konstanca]] kikötőváros ([[2002]]-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: [[Tulcsa]] (''Tulcea''), [[Mangalia]], [[Medgidia]], [[Cernavodă]], [[Năvodari]], [[Szulina]] (''Sulina'').


A bulgáriai rész az ún. [[Dél-Dobrudzsa|Kvadriláter]] avagy [[Dél-Dobrudzsa]] (''Cadrilater'' = „négyszögű”), ami termékeny, [[sztyeppe]]szerű síkság.
A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy [[Dél-Dobrudzsa]] (''Cadrilater'' = „négyszögű”), amely termékeny, [[sztyeppe]]szerű síkság; a [[Bolgár-tábla]] része.


* [[Dobrics megye]]
* [[Dobrics megye]]

A lap 2016. május 6., 16:54-kori változata

Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között

Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа [Dobrudzsa]) történelmi régió a Balkánon. Ma nagyobbrészt Romániához, kisebb részben Bulgáriához, egy aprócska része pedig Ukrajnához tartozik.

Földrajz

Dobrudzsa domborzati térképe
Dobrudzsai táj

Nyugaton a Duna, keleten a Fekete-tenger határolja.

A romániai rész két megyéből áll:

Legnagyobb városa Konstanca kikötőváros (2002-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: Tulcsa (Tulcea), Mangalia, Medgidia, Cernavodă, Năvodari, Szulina (Sulina).

A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy Dél-Dobrudzsa (Cadrilater = „négyszögű”), amely termékeny, sztyeppeszerű síkság; a Bolgár-tábla része.

Itt található Balcsik, Dobrics és Szilisztra városa.

Története

Dobrudzsa felosztásának változása 1878-tól napjainkig

Az ókorban Dobrudzsa neve Scythia Minor (Kis-Szkítia) volt.

Az 19131918 és 19191940 között teljes egészében Romániához tartozott.

Wass Albert műveiben gyakorta emlegetett hely, ahová a székely népet hurcolták el a második világháború után kényszermunkára. Az 1956-os budapesti magyar forradalom után az elhurcolt székelység egyik legnagyobb munka- és átnevelőtáborai itt működtek. Erről szóló hiteles dokumentumok igen ritkák.

Lásd még

További információk

Commons:Category:Dobruja
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobrudzsa témájú médiaállományokat.