„Szőnyi István (festő, 1894–1960)” változatai közötti eltérés

	Szőnyi István
	Portréja, Pálffy Katalin alkotása
Született	Schmidt István; 1894. január 17.; Újpest
Elhunyt	1960. augusztus 30. (66 évesen); Zebegény
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Szőnyi Zsuzsa
Foglalkozása	festőművész, ; grafikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1947. augusztus 31.)
Iskolái	Magyar Képzőművészeti Egyetem
Kitüntetései	Kossuth-díj (1949); Világ Igaza díj (1984. október 2.);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szőnyi István témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. április 29., 22:00-kori változata

Ez a szócikk az 1960-ban elhunyt Kossuth-díjas festőművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szőnyi István (egyértelműsítő lap).

Szőnyi István (született Schmidt) Újpest, 1894. január 17. – Zebegény, 1960. augusztus 30.) festőművész és grafikus.

Művészeti pályája

Az akkor még önálló városban, Újpesten született német származású római katolikus családba, legfiatalabb gyermekként. Családja 1898-ban magyarosította vezetéknevét Szőnyire. Apja, Richárd vasúti tisztviselőként dolgozott, míg anyja háztartásbeli volt. Két bátyja még gyermekként meghalt, vele együtt csak négy nővére érte meg a felnőttkort.

Budapesten és Nagybányán tanult. Mesterei voltak: Ferenczy Károly és Réti István. Fiatalon megnősült, ám felesége hamar meghalt, 1916-ban született lányukat Anna nővére nevelte fel. Már 1914-ben behívták katonának az első világháborúba, amit főhadnagyi rangban végigszolgált. Mivel szimpatizált a Magyarországi Tanácsköztársasággal, annak bukása után eltanácsolták a főiskoláról. 1920-ban rendezte első gyűjteményes kiállítását az Ernst Múzeumban. Korai képeinek plasztikus stílusa nagy hatással volt fiatal kortársaira, Aba-Novák Vilmosra, Patkó Károlyra, Korb Erzsébetre. Pályájának kezdetétől nagy tehetsége volt a rézkarcok készítéséhez, egyik leghíresebb a Behavazott falu című, 1927-ből. Főleg rézkarcai, de festményei is gyakran szerepeltek a Tamás Galéria kiállításain.

1923-ban Zebegénybe költözött, ezzel új korszak kezdődött festészetében. Képei egyre líraibb, harmonikusabb, idillibb hangúvá váltak. Fő témája a zebegényi táj és a paraszti élet mindennapi eseményei. 1924-ben újranősült, egy lányuk és egy fiuk született, Zsuzsa és Péter. Az 1930-as évek közepétől fő műveinek sorozatát többnyire temperával, világos, finom színekkel festette, az egyik legszebb a Dunakanyar táját megelevenítő Szürke Duna című képe, 1935-ből. Művészete a posztnagybányai stílust képviselte. 1941-ben munkássága elismeréséül átvehette a Corvin-koszorút.

A második világháború alatt bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, számos zsidót és más üldözöttet látott el hamis papírokkal, átmeneti szállással (amiben mindhárom gyermeke és második felesége is segítették), amiért később egész családjával együtt posztumusz Világ Igaza kitüntetést kapott, 1986-ban, Izrael államtól.

Fia, Péter 1945-ben betegségben elhunyt, Budapest ostromakor pedig pesti műtermét és lakását is bombatalálat érte. A háború után kinevezték a Magyar Művészeti Tanács elnökévé, egyúttal pedig az 1945-ös választásokat követően egyike lett azon tíz (majd tizenkét) személyiségnek, akiket az alakuló Nemzetgyűlés meghívott képviselőnek a parlamentbe. Mandátuma lejárta (1947) után, mivel a választásokon nem indult (sem előtte, sem utána) és a meghívást lehetővé tévő törvényt is eltörölték, rövid politikai karrierje be is fejeződött. 1949-ben kitüntették a Kossuth-díjjal is.

Posztimpresszionista Dunakanyar-beli tájképeivel közelebb hozta és megszerettette hazánknak e különös értékekkel bővelkedő régióját. Triznya Mátyás, Szász Endre mestere volt.

Emlékezete

Halála után zebegényi műtermében emlékházat nyitottak tiszteletére. 1977-ben állították fel a budapesti Markó utcában Varga Imre Szőnyi-mellszobrát.

Kitüntetései

Corvin-koszorú (1941)
Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozat (1947)
Kossuth-díj (1949)
Érdemes művész (1952)
Munka érdemrend (1954)
Kiváló művész (1956)
Világ Igaza (gyermekeivel és második feleségével együtt, posztumusz, 1986)

Művei

Szőnyi István 312 műve képekkel

Zebegényi korszaka főbb művei

Kettős arckép (1917)
Fürdés után (1921)
Bethsabé (1923)
Zebegényi dombok (1923)
Délutáni napsütés a Dunakanyarban (1923 körül)
Danaidák (1924)
Zebegény (1926 körül)
Dunakanyar Zebegénynél (1927)
Zebegényi völgy (1927)
Ősz Zebegényben (1927-28)
Behavazott falu (Téli táj, Zebegény télen) (1927-28)
Zebegényi est (1928)
Zebegényi temetés (1928)
Átkelés a Dunán (1928)
Szürke a Duna (1935)
Zebegényi részlet (1935-36)
Késő délután a zebegényi utcán (1938)
Esernyők (1939)
Kerti pad (1943)
Zebegény – a festő kertje

Társasági tagság

Kapcsolódó szócikkek

Magyar szabadkőművesek listája

Források

Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 483–485. o.
Életrajza az 1945–1947-es Országgyűlés almanachjában, Budapest, 1999
The Righteous Among The Nations / Szőnyi István Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában

További információk

Sablon:Magyar Örökség díj 2001–2005

Művészetportál
Zsidóságportál

↑ ^a ^b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978)
↑ The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)

[cbb9bc23eb32e85a7bd2975390242e75146bb609-1] Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978)

[b1f88df27dc5599a67cc6415160a85906e039a64-2] The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)

[1]

[2]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
  | kép = István Szőnyi plaque Bp21 SzentImre22.jpg
  | képméret = 200px
- | képaláírás = Szőnyi István portréja<br />(Pálffy Katalin alkotása)
+ | képaláírás = Portréja, Pálffy Katalin alkotása
  | születési név = Schmidt István
  | születés helye = [[Újpest (történelmi település)|Újpest]]
  | születés dátuma = [[1894]]. [[január 17.]]
  | halál helye = [[Zebegény]]
- | halál dátuma = [[1960]]. [[augusztus 30.]] {{életkor-holt|1894|01|17|1960|08|30}}
+ | halál dátuma = [[1960]]. [[augusztus 30.]] {{életkor-holt|1894|1|17|1960|8|30}}
  | nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
  | házastárs =
@@ 18. sor: / 18. sor: @@
  | aláírás =
 }}
-'''Szőnyi István''' (szül. ''Schmidt István'', [[Újpest (történelmi település)|Újpest]], [[1894]]. [[január 17.]] – [[Zebegény]], [[1960]]. [[augusztus 30.]]) festőművész és grafikus.
+'''Szőnyi István''' (született ''Schmidt'') [[Újpest (történelmi település)|Újpest]], [[1894]]. [[január 17.]] – [[Zebegény]], [[1960]]. [[augusztus 30.]]) festőművész és grafikus.
 == Művészeti pályája ==
-Az akkor még önálló városban, [[Újpest (történelmi település)|Újpesten]] született [[magyarországi németek|német származású]] [[Római katolikus egyház|római katolikus]] családba, legfiatalabb gyermekként. Családja [[1898]]-ban magyarosította vezetéknevét Szőnyire. Apja, Richárd vasúti tisztviselőként dolgozott, míg anyja háztartásbeli volt. Két bátyja még gyermekkorukban meghalt, vele együtt csak négy nővére élte meg a felnőttkort.
+Az akkor még önálló városban, [[Újpest (történelmi település)|Újpesten]] született [[magyarországi németek|német származású]] [[Római katolikus egyház|római katolikus]] családba, legfiatalabb gyermekként. Családja [[1898]]-ban magyarosította vezetéknevét Szőnyire. Apja, Richárd vasúti tisztviselőként dolgozott, míg anyja háztartásbeli volt. Két bátyja még gyermekként meghalt, vele együtt csak négy nővére érte meg a felnőttkort.
-Budapesten és [[Nagybányai művésztelep|Nagybányán]] tanult. Mesterei voltak: [[Ferenczy Károly (festő)|Ferenczy Károly]] és [[Réti István (festő)|Réti István]]. Fiatalon megnősült, ám felesége hamar meghalt, [[1916]]-ban született lányukat Anna nevű nővére nevelte fel. Már [[1914]]-ben behívták katonának az [[első világháború]]ba, amit főhadnagyi rangban végigszolgált. Mivel szimpatizált a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]]gal, annak bukása után eltanácsolták a főiskoláról. [[1920]]-ban rendezte első gyűjteményes kiállítását az [[Ernst Múzeum]]ban. Korai képeinek plasztikus stílusa nagy hatással volt fiatal kortársaira, [[Aba-Novák Vilmos]]ra, [[Patkó Károly]]ra, [[Korb Erzsébet]]re. Pályájának kezdetétől nagy tehetsége volt a [[rézkarc]]ok készítéséhez, egyik leghíresebb a ''Behavazott falu'' c. [[1927]]-ből. Főleg [[rézkarc]]ai, de festményei is gyakran szerepeltek a [[Tamás Galéria]] kiállításain.
+Budapesten és [[Nagybányai művésztelep|Nagybányán]] tanult. Mesterei voltak: [[Ferenczy Károly (festő)|Ferenczy Károly]] és [[Réti István (festő)|Réti István]]. Fiatalon megnősült, ám felesége hamar meghalt, [[1916]]-ban született lányukat Anna nővére nevelte fel. Már [[1914]]-ben behívták katonának az [[első világháború]]ba, amit főhadnagyi rangban végigszolgált. Mivel szimpatizált a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]]gal, annak bukása után eltanácsolták a főiskoláról. [[1920]]-ban rendezte első gyűjteményes kiállítását az [[Ernst Múzeum]]ban. Korai képeinek plasztikus stílusa nagy hatással volt fiatal kortársaira, [[Aba-Novák Vilmos]]ra, [[Patkó Károly]]ra, [[Korb Erzsébet]]re. Pályájának kezdetétől nagy tehetsége volt a [[rézkarc]]ok készítéséhez, egyik leghíresebb a ''Behavazott falu'' című, [[1927]]-ből. Főleg [[rézkarc]]ai, de festményei is gyakran szerepeltek a [[Tamás Galéria]] kiállításain.
-[[1923]]-ban [[Zebegény]]be költözött, ezzel új korszak kezdődött festészetében. Képei egyre [[Líra (műnem)|líraibb]], harmonikusabb, idillibb hangúvá váltak. Fő témája a zebegényi táj és a paraszti élet mindennapi eseményei. [[1924|1924-ben]] újranősült, egy lányuk és egy fiuk született, [[Szőnyi Zsuzsa|Zsuzsa]] és Péter. Az [[1930-as évek]] közepétől fő műveinek sorozatát többnyire temperával, világos, finom színekkel festette, az egyik legszebb a [[Dunakanyar]] táját megelevenítő ''Szürke Duna'' című képe [[1935]]-ből. Művészete a [[posztnagybányai stílus]]t stílust képviselte. 1941-ben munkássága elismeréséül átvehette a [[Corvin-koszorú]]t.
+[[1923]]-ban [[Zebegény]]be költözött, ezzel új korszak kezdődött festészetében. Képei egyre [[Líra (műnem)|líraibb]], harmonikusabb, idillibb hangúvá váltak. Fő témája a zebegényi táj és a paraszti élet mindennapi eseményei. [[1924]]-ben újranősült, egy lányuk és egy fiuk született, [[Szőnyi Zsuzsa|Zsuzsa]] és Péter. Az [[1930-as évek]] közepétől fő műveinek sorozatát többnyire temperával, világos, finom színekkel festette, az egyik legszebb a [[Dunakanyar]] táját megelevenítő ''Szürke Duna'' című képe, [[1935]]-ből. Művészete a [[posztnagybányai stílus]]t képviselte. 1941-ben munkássága elismeréséül átvehette a [[Corvin-koszorú]]t.
 [[Fájl:Szőnyi István Emlékház.JPG|bélyegkép|Emlékháza [[Zebegény]]ben]]
-A [[második világháború]] alatt bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, számos [[zsidók|zsidót]] és más üldözöttet látott el hamis papírokkal, átmeneti szállással (amiben mindhárom gyermeke és második felesége is segítették), amiért később egész családjával együtt posztumusz [[Világ Igaza]] kitüntetést kapott 1986-ban [[Izrael]] államtól.
+A [[második világháború]] alatt bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, számos [[zsidók|zsidót]] és más üldözöttet látott el hamis papírokkal, átmeneti szállással (amiben mindhárom gyermeke és második felesége is segítették), amiért később egész családjával együtt [[posztumusz]] [[Világ Igaza]] kitüntetést kapott, 1986-ban, [[Izrael]] államtól.
-Fia, Péter [[1945]]-ben betegségben elhunyt, [[Budapest története|Budapest ostromakor]] pedig budapesti műtermét és lakását is bombatalálat érte. A háború után kinevezték a Magyar Művészeti Tanács elnökévé, egyúttal pedig az [[1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás|1945-ös választásokat]] követően egyike lett azon tíz (majd tizenkét) személyiségnek, akiket az alakuló Nemzetgyűlés meghívott képviselőnek a parlamentbe. A felkérést elfogadta. A mandátuma lejárta (1947) után, mivel a választásokon nem indult (sem előtte, sem utána) és a meghívást lehetővé tévő törvényt is eltörölték, rövid politikai karrierje be is fejeződött. 1949-ben kitüntették a [[Kossuth-díj]]jal is.
+Fia, Péter [[1945]]-ben betegségben elhunyt, [[Budapest története|Budapest ostromakor]] pedig pesti műtermét és lakását is bombatalálat érte. A háború után kinevezték a Magyar Művészeti Tanács elnökévé, egyúttal pedig az [[1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás|1945-ös választásokat]] követően egyike lett azon tíz (majd tizenkét) személyiségnek, akiket az alakuló Nemzetgyűlés meghívott képviselőnek a parlamentbe. Mandátuma lejárta (1947) után, mivel a választásokon nem indult (sem előtte, sem utána) és a meghívást lehetővé tévő törvényt is eltörölték, rövid politikai karrierje be is fejeződött. 1949-ben kitüntették a [[Kossuth-díj]]jal is.
-[[Posztimpresszionizmus|Posztimpresszionista]] [[duna]]kanyarbeli tájképeivel közelebb hozta és megszerettette hazánknak e különös értékekkel bővelkedő régióját. [[Triznya Mátyás]], [[Szász Endre (képzőművész)|Szász Endre]] mestere volt.
+[[Posztimpresszionizmus|Posztimpresszionista]] Dunakanyar-beli tájképeivel közelebb hozta és megszerettette hazánknak e különös értékekkel bővelkedő régióját. [[Triznya Mátyás]], [[Szász Endre (képzőművész)|Szász Endre]] mestere volt.
 == Emlékezete ==
@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 == Kitüntetései ==
 *[[Corvin-koszorú]] (1941)
-*[[Magyar Szabadság érdemrend]] bronz fokozat (1947)
+*[[Magyar Szabadság Érdemrend]] bronz fokozat (1947)
 *[[Kossuth-díj]] (1949)
 *[[Magyarország Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]] (1952)

Szőnyi István

Portréja, Pálffy Katalin alkotása
Született	Schmidt István 1894. január 17. Újpest
Elhunyt	1960. augusztus 30. (66 évesen) Zebegény
Állampolgársága	magyar^[1]
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Szőnyi Zsuzsa
Foglalkozása	festőművész, grafikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1947. augusztus 31.)
Iskolái	Magyar Képzőművészeti Egyetem
Kitüntetései	Kossuth-díj (1949)^[1] Világ Igaza díj (1984. október 2.)^[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőnyi István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség