„Perneszy Pál (alnádor)” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
6. sor: 6. sor:
[[1424]]-ben királyi emberként szerepelt egy pereskedésben.<ref>MNL.DF.35498.1424-05-07</ref> [[1435]]-ben deáknak (''litteratus''nak) nevezik,<ref>MNL.DF.44093.1435-11-30</ref> [[1437]]-ben Pernszy Pál mester, a királyi kúriai jegyzői tisztséget töltötte be.<ref>MNL.103584.1437-10-26</ref> [[1444]]-ben volt az egyik [[Somogy vármegye]] alispánja.<ref>MNL.DF.208615.1444-08-19</ref> Familiáris szolgálatba állt [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádornak, és hűséges belső embereként sikerült megszereznie a köznemesség számára nehezen elérhető nagyon jelentős hivatalokat. Először [[1447]]. júniusán macsói vicebán,<ref>MOLDF.59367.1447-06-23</ref> majd [[1447]] és [[1460]] között 13 éven keresztül a királyság alnádora volt Garai mellett.
[[1424]]-ben királyi emberként szerepelt egy pereskedésben.<ref>MNL.DF.35498.1424-05-07</ref> [[1435]]-ben deáknak (''litteratus''nak) nevezik,<ref>MNL.DF.44093.1435-11-30</ref> [[1437]]-ben Pernszy Pál mester, a királyi kúriai jegyzői tisztséget töltötte be.<ref>MNL.103584.1437-10-26</ref> [[1444]]-ben volt az egyik [[Somogy vármegye]] alispánja.<ref>MNL.DF.208615.1444-08-19</ref> Familiáris szolgálatba állt [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádornak, és hűséges belső embereként sikerült megszereznie a köznemesség számára nehezen elérhető nagyon jelentős hivatalokat. Először [[1447]]. júniusán macsói vicebán,<ref>MOLDF.59367.1447-06-23</ref> majd [[1447]] és [[1460]] között 13 éven keresztül a királyság alnádora volt Garai mellett.


[[1439]]. [[június 5.]]-én<ref>MNL.DF. 13394 1439-06-05</ref> címereslevél adományában részesült rokonaival együtt [[Albert magyar király]]től.<ref>Nyulásziné Straub Éva. Öt évszázad címere. Budapest. 1987 (13.o.)</ref> [[1448]]-ban Osztályos rokonaival együtt Ozorai Pipó magtalan halála után, a királyra visszaszállt birtokait neki adományozta, és így lett [[Kaposmérő|Mérő]]n, [[Torvaj]]on, [[Szenna (Somogy megye)|Szennán]], [[Kaposfő|Szomajom]]ban, [[Kalocsafalva|Kalocsafalván]], [[Kára|Kiskárán]] és [[Bárdudvarnok|Bárd]]on földbirtokos (azonban más örökösök ellentmondása miatt több éven keresztül próbálta érvényesítejni a jogait az adományhoz).<ref name="sulinet.hu">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/004_Zalalovo_tortenete_1566-1690.htm|title=Könyvészeti adatok: Zalalövő története. Az ókortól napjainkig. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007}}</ref>
[[1439]]. [[június 5.]]-én<ref>MNL.DF. 13394 1439-06-05</ref> címereslevél adományában részesült rokonaival együtt [[Albert magyar király]]től.<ref>Nyulásziné Straub Éva. Öt évszázad címere. Budapest. 1987 (13.o.)</ref> [[1448]]-ban osztályos rokonaival együtt Ozorai Pipó magtalan halála után, a királyra visszaszállt birtokait neki adományozta, és így lett [[Kaposmérő|Mérő]]n, [[Torvaj]]on, [[Szenna (Somogy megye)|Szennán]], [[Kaposfő|Szomajom]]ban, [[Kalocsafalva|Kalocsafalván]], [[Kára|Kiskárán]] és [[Bárdudvarnok|Bárd]]on földbirtokos (azonban más örökösök ellentmondása miatt több éven keresztül próbálta érvényesítejni a jogait az adományhoz).<ref name="sulinet.hu">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/004_Zalalovo_tortenete_1566-1690.htm|title=Könyvészeti adatok: Zalalövő története. Az ókortól napjainkig. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007}}</ref>


Garai László halála után ([[1459]] [[április]]a), még a nádor árvájának, Garai Jóbnak a tiszttartója volt [[1461]]-ben. [[1461]]. februárjában Gyulai Ferenc mellett a [[simontornya]]i várnagy volt, erődítmény amely a Garai család tulajdona volt.<ref>MNL.DF:106614.1461-02-12</ref> Ezt a tisztséget még 1461. áprilisában töltötte be.<ref>MNL.DF.106572.1461-04-02</ref> Azonban a lehetőségeket felmérvén, ahogy más tehetős köznemes úr rajta kívül is tette, Perneszy Pál elhagyta a Garai családot és helyette [[Újlaki Miklós]]t szolgálta. [[1464]]-ben már a szlavóniai vicebánja volt Újlaki familiárisaként egészen halálaig [[1470]] előtt.<ref name="sulinet.hu">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/004_Zalalovo_tortenete_1566-1690.htm|title=Könyvészeti adatok: Zalalövő története. Az ókortól napjainkig. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007}}</ref>
Garai László halála után ([[1459]] [[április]]a), még a nádor árvájának, Garai Jóbnak a tiszttartója volt [[1461]]-ben. [[1461]]. februárjában Gyulai Ferenc mellett a [[simontornya]]i várnagy volt, erődítmény amely a Garai család tulajdona volt.<ref>MNL.DF:106614.1461-02-12</ref> Ezt a tisztséget még 1461. áprilisában töltötte be.<ref>MNL.DF.106572.1461-04-02</ref> Azonban a lehetőségeket felmérvén, ahogy más tehetős köznemes úr rajta kívül is tette, Perneszy Pál elhagyta a Garai családot és helyette [[Újlaki Miklós]]t szolgálta. [[1464]]-ben már a szlavóniai vicebánja volt Újlaki familiárisaként egészen halálaig [[1470]] előtt.<ref name="sulinet.hu">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/004_Zalalovo_tortenete_1566-1690.htm|title=Könyvészeti adatok: Zalalövő története. Az ókortól napjainkig. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007}}</ref>

A lap 2016. április 26., 02:54-kori változata

osztopáni Perneszy Pál a Magyar Királyság alnádora 1447 és 1460 között, Garai László nádor főfamiliárisa, majd Újlaki Miklós tanácsosa.

Élete

Az osztopáni Perneszy család sarja; a Középkorban a legtekintélyesebb tagja.[1] Édesapja Perneszy Pethő fia Péter volt, édesanyja neve ismeretlen. Nagyanyja Perneszy Pethő felesége, Egudi Katich, Egudi János mester lánya volt.[2] Perneszy Pál mester (magister) felemelkedő középnemes családja a Somogy vármegyei Kapós, a Dráva mentén, illetőleg a Kis-Koppány völgyében lévő Pernesz nevű helység környékén Csánki Dezső történész szerint 9-22 birtokkal (faluval és birtokrésszel) rendelkezett, és az utolsó után vette fel a vezetéknevét.

1424-ben királyi emberként szerepelt egy pereskedésben.[3] 1435-ben deáknak (litteratusnak) nevezik,[4] 1437-ben Pernszy Pál mester, a királyi kúriai jegyzői tisztséget töltötte be.[5] 1444-ben volt az egyik Somogy vármegye alispánja.[6] Familiáris szolgálatba állt Garai László nádornak, és hűséges belső embereként sikerült megszereznie a köznemesség számára nehezen elérhető nagyon jelentős hivatalokat. Először 1447. júniusán macsói vicebán,[7] majd 1447 és 1460 között 13 éven keresztül a királyság alnádora volt Garai mellett.

1439. június 5.-én[8] címereslevél adományában részesült rokonaival együtt Albert magyar királytől.[9] 1448-ban osztályos rokonaival együtt Ozorai Pipó magtalan halála után, a királyra visszaszállt birtokait neki adományozta, és így lett Mérőn, Torvajon, Szennán, Szomajomban, Kalocsafalván, Kiskárán és Bárdon földbirtokos (azonban más örökösök ellentmondása miatt több éven keresztül próbálta érvényesítejni a jogait az adományhoz).[1]

Garai László halála után (1459 áprilisa), még a nádor árvájának, Garai Jóbnak a tiszttartója volt 1461-ben. 1461. februárjában Gyulai Ferenc mellett a simontornyai várnagy volt, erődítmény amely a Garai család tulajdona volt.[10] Ezt a tisztséget még 1461. áprilisában töltötte be.[11] Azonban a lehetőségeket felmérvén, ahogy más tehetős köznemes úr rajta kívül is tette, Perneszy Pál elhagyta a Garai családot és helyette Újlaki Miklóst szolgálta. 1464-ben már a szlavóniai vicebánja volt Újlaki familiárisaként egészen halálaig 1470 előtt.[1]

Házassága és leszármazottjai

Perneszy Pál gyermekei édesanyja nevét nem ismerjük pontosan. A Szapolyai-családhoz tartozó Szapolyai Szapolyai Orsolya sírja alapján tudni, hogy ő lehetett a házastársa Perneszy Pálnak, azonban nem alapítható meg, hogy ő lett volna a gyermekei anyja.[12] A forrásokban nem fordult elő.[13] Perneszy Pál gyermekei egy ideig az Újlaki családnál tartottak, majd a 16. században a Báthory családnak szolgálatot tettek. Az egyik gyermeke Perneszy Zsigmond somogyi alispán, akinek a felesége némai Kolos Borbála, némai Kolos László komáromi várnagy lánya volt; a másik Perneszy Imre, a Báthoryak babocsai várnagya,[14] aki feleségül vette enyingi Török Ilona kisasszonyt, enyingi Török Ambrus lányát.[15]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Könyvészeti adatok: Zalalövő története. Az ókortól napjainkig. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007
  2. ↑ Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 46.o.
  3. ↑ MNL.DF.35498.1424-05-07
  4. ↑ MNL.DF.44093.1435-11-30
  5. ↑ MNL.103584.1437-10-26
  6. ↑ MNL.DF.208615.1444-08-19
  7. ↑ MOLDF.59367.1447-06-23
  8. ↑ MNL.DF. 13394 1439-06-05
  9. ↑ Nyulásziné Straub Éva. Öt évszázad címere. Budapest. 1987 (13.o.)
  10. ↑ MNL.DF:106614.1461-02-12
  11. ↑ MNL.DF.106572.1461-04-02
  12. ↑ Kubinyi András. A Szapolyaiak és familiárisai (szervitorai)
  13. ↑ Neumann Tibor. A Szapolyai család legrégebbi címere / The Oldest Coat of Arms of the Szapolyai family
  14. ↑ MOLD.DF.24867.1504-07-11
  15. ↑ MOLDF.97811.1496-12-20
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Perneszy_Pál_(alnádor)&oldid=17453281”