„Hontpázmány nemzetség Bényi ága” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
A Hontpázmány nemzetség bényi ága
(Nincs különbség)

A lap 2016. április 25., 23:58-kori változata

A Hontpázmány nemzetség Bényi ágának fészke Bény falu a Garam jobb partján Esztergom, Bars és Hont megyék határszélén állt, de valójában Esztergom megyébe esett, és itt Bényen állt a nemzetség ősi, díszes premontrei monostora is.

Története

A Bényi ág első ismert ősei I. Pongrácz és Amadé nevű testvére voltak.

Kettőjük közül Amadé volt az aki 1217 előtt a Bényi monostort alapította, mielőtt a Szentföldre utazott volna, és még az alapításkor a monostornak adta Kéméndi birtokának egy részét is. Amadé fia I. István neve 1262-ben merül fel először, mikor egy helimbai per intézése küldték ki. Ekkor őt a kancellária bényi lakosnak írta. István 1273-ban halt meg, és a Bényi monostorba temették el. Halála előtt a monostort megerősítette végrendeletileg az atyja által ajándékozott kéméndi birtokában, hozzácsatolva az ő kéméndi birtokrészét is.

I. Pongrác-ról, Amadé testvéréről nem maradtak fent adatok, Fiai I. Kázmér és I. Lampert voltak, akik 1236-ban a dömösi egyháznak visszaadták a Hont megyében, Szente és Lontó közt fekvő Csepel falu egy részét, amelynek közelében ők is birtokosok voltak. I. Lampert 1249-ban az esztergomi érsekséget iktatta be az esztergom megyei Örs birtokába. I. Kázmér neve 1272-ben is előfordult egy halimbai viszály elintézésére kiküldött bíróként. I. Pongrác két fia közül I. Kázmér (1236-1262) 6 fia: II. Pongrácz, Ugrin, I. Péter, III. Lampert, István és László hősies harcaik és borzasztó rablásaik által váltak híressé. Közülük Ugrin, Péter és III. Lampert a Borsod megyei Novaji (Nohe) birtokukat elcserélték az Ipoly menti Pereszlény és Tésa részeiért. Ez időben a testvérek közül III. Lampert már kitűnt erőszakos jellemével. Neje Kékkövi Anna volt, Forró Péternek a hatalmas ---gyarmati Balassa család egyik ősének leánya volt. Mivel apósa halálakor neje még nem kapta meg a leánynegyedet III. Lampert erővel visszatartotta Kékkő és Gyarmat várát. Ez azonban csak kezdete volt I. Kázmér fiai rombolásainak és erőszakoskodásainak. Kikezdtek Csák Máté Csák III. Mátéval is]], 1299-ben elfoglalták annak Csejte, Bajmóc, Rajecz és Rahován nevű várait. A királlyal és az esztergomi érsekkel való ellenszegüléseik eredményeként pedig birtokaikat is elvesztették egy időre.

Az oklevelek 1356-ban említették Ugrin (1263-1276) fia Demeter (1357-1359), I. Péter (1276-1299) fiát Cseh Miklóst (1357-1359) és III. Lampert (1288-1299) fiát III. Istvánt (1357-1359) is, kiket Hontpázmány nemzetségbeli bényi (de Bwn) neveseknek írják.

I. Pongrác I. Lampert (Öreg) nevű fiának is három fia: I. Miklós (1312), András (1312) II. Péter (1312) volt, akik a fennmaradt adatok szerint 1312-ben beleegyeztek - elővételi joguk ellenére - a hontmegyei Hrusó és Nyék eladásába. Ismert volt még az ágból Pázmány, kinek fia II. Lampert (1287), annak fia II. Kázmér, ki 1289-ben békásmegyeri, dorogi és csévi (Buda és Esztergom közé eső) birtokait odaadja az esztergomi káptalannak cserébe a rajeczi uradalomban való részéért.


Források

  • Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig.