„Faragó Géza” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Vessző utáni szóközhiány javítása AWB
9. sor: 9. sor:
Hazatérve a [[szolnoki művésztelep]]en [[Fényes Adolf]] mellett, majd [[1910]] körül a [[kecskeméti művésztelep]]en [[Iványi-Grünwald Béla]] körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.
Hazatérve a [[szolnoki művésztelep]]en [[Fényes Adolf]] mellett, majd [[1910]] körül a [[kecskeméti művésztelep]]en [[Iványi-Grünwald Béla]] körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.


[[1914]]-ben plakátkiállítása volt [[Berlin]]ben. Négyszer volt kiállítása a [[Nemzeti Szalon]]ban: [[1900]]-ban, [[1910]]-ben,[[1923]]-ban és [[1928]]-ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről beszámolt a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] művészetkritikusa, [[Lengyel Géza]] is.<ref>* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00052/01422.htm [[Lengyel Géza]] Faragó Géza 1910-es kiállításáról, Nyugat, 1910/6. sz.]</ref> [[1916]]-ban a müncheni Kunsthaus Brackl-ban volt nagyszabású önálló kiállítása, és ugyan ebben az évben bemutatták munkáit az [[Ernst Múzeum]]ban is.
[[1914]]-ben plakátkiállítása volt [[Berlin]]ben. Négyszer volt kiállítása a [[Nemzeti Szalon]]ban: [[1900]]-ban, [[1910]]-ben, [[1923]]-ban és [[1928]]-ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről beszámolt a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] művészetkritikusa, [[Lengyel Géza]] is.<ref>* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00052/01422.htm [[Lengyel Géza]] Faragó Géza 1910-es kiállításáról, Nyugat, 1910/6. sz.]</ref> [[1916]]-ban a müncheni Kunsthaus Brackl-ban volt nagyszabású önálló kiállítása, és ugyan ebben az évben bemutatták munkáit az [[Ernst Múzeum]]ban is.


A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. [[1910]]-től [[1915]]-ig a [[Király Színház]], később a [[Fővárosi Operettszínház]], majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. ''Magyar lakodalom'' című, általa írt és díszletezett [[balett]]jét [[London]]ban egy évig játszották.<ref>Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Faragó Géza lásd 305. o.</ref>
A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. [[1910]]-től [[1915]]-ig a [[Király Színház]], később a [[Fővárosi Operettszínház]], majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. ''Magyar lakodalom'' című, általa írt és díszletezett [[balett]]jét [[London]]ban egy évig játszották.<ref>Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Faragó Géza lásd 305. o.</ref>

A lap 2016. április 23., 14:56-kori változata

A háború vége, egyúttal ez önarcképe is (1918 körül)

Faragó Géza (Budapest, 1877. június 25. – Budapest, 1928. szeptember 23.) magyar festő, grafikus.

A magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere.

Életpályája

Faragó Géza sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-11-21.

Rajzolási tehetsége már korán megmutatkozott, s jobb módú szülei támogatásával Bruck Miksa magántanítványa lett. Egy "Hansy" nevű zsokét ábrázoló rajza, nagy botrányt kavart, különösen akkor, amikor kiderült szabadidejét az ügetőpályán tölti főképp rajzolással. Az iskolából kicsapták. Gimnáziumi tanulmányai után, 1897-ben tanulmányait Párizsban folytatta. Kezdetben az Académie Colarossi hallgatója volt, s a tandíjra valót egy párizsi pliszégyárban dolgozva szedte össze. Később az Atelier Artistique Delay-ban folytatta tanulmányait, Alexandre Delay festő vezetése mellett. Roheim Ödön támogatásával tovább maradhatott Párizsban, s sikeres felvételit tett a Montparnasse-n működő nagy hírű iskolába Arts Décoratifs-ba. Két éven keresztül dolgozott Alfons Mucha műhelyében, a mester teljes megelégedésére, majd önálló műtermet nyitott Párizsban. Ekkoriban plakátok, reklámok tervezéséből élt, majd egy nap beteg lett, s rövidesen nem tudta fizetni a műterem bérét. Visszatért Budapestre.[1] Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.

1914-ben plakátkiállítása volt Berlinben. Négyszer volt kiállítása a Nemzeti Szalonban: 1900-ban, 1910-ben, 1923-ban és 1928-ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről beszámolt a Nyugat művészetkritikusa, Lengyel Géza is.[2] 1916-ban a müncheni Kunsthaus Brackl-ban volt nagyszabású önálló kiállítása, és ugyan ebben az évben bemutatták munkáit az Ernst Múzeumban is.

A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. Magyar lakodalom című, általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották.[3]

51 évesen ragadta el a halál, a Kerepesi temetőben nyugszik.

Művei közgyűjteményekben

Műveit az Országos Széchényi Könyvtár, a Kiscelli Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a kecskeméti Katona József Múzeum őrzi, számos műve van magántulajdonban.

Képeiből

Művei (válogatás)

Virágok között 1911
  • 1902 A Holzer divatház plakátja (plakát, 210 x 96 cm; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  • 1903 Elveszett paradicsom (tempera, gouache, papír, 63 x 48 cm; magántulajdonban)
  • (Év nélkül) Nakiri (plakát, 180 x 113 cm; Kiscelli Múzeum, Budapest)
  • 1908 A szimbolista (tempera, színes papír, 51 x 35 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • 1909 Gottschlig-rum, plakát
  • 1909 Törley-pezsgő, plakát
  • 1910 Fogadás (tus, akvarell, papír, 345 x 470 mm; magántulajdonban)
  • 1910-es évek Fiatal leány kakaduval (akvarell, papír; 32×25,5 cm
  • (1910 körül) Tungsram izzólámpa plakát (125 x 95 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • (1910 körül) Ruhaüzlet plakátja
  • 1911 Virágok között (olaj, vászon, 94 x 64,5 cm; Katona József Múzeum, Kecskemét)
  • 1913 Karcsú nő macskával (olaj, vászon, 81 x 63 cm; magántulajdonban)
  • (Év nélkül) Este a Dunán (MNG)
  • (Év nélkül) Korai holdsütés (MNG)
  • (Év nélkül) Reggel (MNG)
  • (Év nélkül) Seefeldi parasztlány (MNG)
  • (1918 körül) A háború vége (egyben ez önarckép is; vegyes technika, 51 x 73 cm; magántulajdonban)

Társasági tagság

Kecskeméti művésztelep alapító tag

Források

  • Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. Faragó Géza lásd 21. o.

Jegyzetek

  1. ↑ Az Est Hármas Könyve - 1923. / 236-239 old. Faragó Géza önéletrajza alapján
  2. ↑ * Lengyel Géza Faragó Géza 1910-es kiállításáról, Nyugat, 1910/6. sz.
  3. ↑ Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Faragó Géza lásd 305. o.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Géza Faragó
A Wikimédia Commons tartalmaz Faragó Géza témájú médiaállományokat.

Lásd még

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Faragó_Géza&oldid=17445001”