Salétromsav

Salétromsav
Általános
Magyar név	Salétromsav
IUPAC név	Nitric acid
Egyéb nevek	Választóvíz
Képlet	$\mathrm {HNO_{3}} \,\!$
Moláris tömeg	63,01 g/mol
Megjelenés	Színtelen, enyhén sárgás, füstölgő folyadék
CAS-szám	[7697-37-2]
EINECS (EG) szám	–
EG-Index szám	007-004-00-1
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot	1,37 g/cm3, folyadék
Oldhatóság vízben	Korlátlanul elegyedik
Olvadáspont	−22 °C (251 K)
Forráspont	~120 °C (~393 K)
Szerkezet
Kristályszerkezet	-
Fizikai állandók
Képződéshő	- kJ/mol
Moláris hőkapacitás	- J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás	Maró (C) , Oxidáló (O)
R-mondatok	R35
S-mondatok	S23, S26, S36/37/39, S45
Lobbanáspont
RTECS szám	-
Rokon vegyületek
Azonos anion	Nitrátok
Azonos kation
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A salétromsav (régi nevei: légenysav, választóvíz) egy nitrogén alapú egybázisú sav. Vegyi képlete: HSablon:N₃.

Felfedezése

Geber alkimista már a 19. században kálium-nitrát, réz-szulfát és timsó desztillálása útján egy folyadékot készített, melyet aqua dissolutivanak nevezett és amely lényegében salétromsavból állt. Tisztán a legnagyobb valószínűséggel legelőször Glauber állította elő. A természetben szabad állapotban sehol sem található, de sói (nitrátok) meglehetősen el vannak terjedve, mert folytonosan képződnek a talajban, sőt egyes helyeken (a nátrium-nitrát Peruban) nagyobb mennyiségben is találhatók.

Képződése

A salétromsav sokféle módon képződik, így pl. mikor nedves nitrogén és oxigén elegyén (levegőn) elektromos szikra ugrik át; mikor hidrogént levegővel és oxigénnel keverve eldurrantunk, vagy ha hidrogénlángot oxigénnel kevert levegőbe mártunk; úgyszintén, ha ammóniagázt oxigénben elégetünk.

Gyártása

Előállítása rendszerint úgy történik, hogy kálium-vagy nátrium-nitrátot retortában tömény kénsavval melegítenek, amikor a lehűtött szedőbe salétromsav párolog át. Minthogy azonban a salétromsav már 86 °C-on (forráspontján) nitrogén-tetroxid elbomlik, egészen tiszta salétromsavat csak úgy kaphatunk, ha a lepárlást légritkított térben végezzük. A tiszta sav színtelen, a kereskedésben található (legfeljebb 68%-os) ellenben sárgás vagy vörössárga színű (acidum nitricum fumans) a szerint, amint kevesebb vagy több nitrogén-tetroxid van benne.

Az oldat fajsúlya a töménységgel arányosan növekszik:

Savtartalom (%)	Fajsúly (kg/l)
5	1,029
10	1,060
20	1,120
30	1,185
40	1,251
50	1,317
60	1,347
58	1,414
70	1,423
80	1,460
90	1,495
100	1,530

Biológiai hatásai

A koncentrált salétromsav a levegőn füstölög, gőze sajátságos szagú és belehelve erősen maró. Magasabb hőmérsékleten vízre, nitrogén-tetroxidra és oxigénre bomlik, hasonlóan bomlik el a világosságon is, ezért a legtisztább salétromsav is lassankint megsárgul.

Egyike a legerélyesebb oxidáló szereknek, olyannyira, hogy a tiszta koncentrált salétromsavba mártott parázs lángra lobban, és a tömény borszesz meg a terpentinolaj lángra lobbannak. A platinacsoport és az arany kivételével, feloldja és salétromsav-sókká (nitrátokká) alakítja át a fémeket. A széntartalmú vegyületeket szintén oxidálja vagy nitrovegyületekké alakítja át. A bőrt annyira megtámadja, hogy a felhám elhal és kevés idő múlva lehámlik.

Felhasználása

A salétromsavat főleg sóinak előállítására, a lőgyapot, nitroglicerin gyártására, az aranynak más fémektől való elválasztására (ezért hívják választóvíznek) és az orvosi gyakorlatban inficiált sebek kimosására használják. A magyar a gyógyszerkönyvben hivatalos. Elvárás, hogy kloridokkal, szulfátokkal, rézzel, ólommal ne legyen szennyezve. A salétromsav és a sói is könnyen felismerhetők koncentrált kénsavban oldott difenilaminnal, amellyel szép sötétkék színű vegyületet képez.