„Szantorini” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
→‎Története: A félrevezető hivatkozást megszüntettem
118. sor: 118. sor:
== Története ==
== Története ==


Ez a [[Dél-Égei vulkáni ív]] vulkanikusan legaktívabb pontja. Maga a vulkáni ív kb. 500 km hosszú és 30–40 km széles. Benne a vulkanikus aktivitás kb. 3-4 millió éve kezdődött, Théráé azonban csak mintegy 2 millió éve, a mai [[Akrotíri]] falu körüli kürtőkből eredő [[dácit]]os lávafolyással és tufaszórással.
Ez a [[Dél-Égei vulkáni ív]] vulkanikusan legaktívabb pontja. Maga a vulkáni ív kb. 500 km hosszú és 30–40 km széles. Benne a vulkanikus aktivitás kb. 3-4 millió éve kezdődött, Théráé azonban csak mintegy 2 millió éve, a mai [[Akrotíri (Szantorini)|Akrotíri]] falu körüli kürtőkből eredő [[dácit]]os lávafolyással és tufaszórással.


A kaldera kialakulása volt bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése: [[I. e. 17. század|i. e. 1628-ban]], esetleg egy évvel később a '''minószi kitörés''' (amit néha thérai kitörésnek is neveznek), a [[minószi civilizáció]] csúcspontján következett be. A robbanásból visszamaradt kalderát több száz méter vastag [[vulkáni hamu]] vette körül. A [[cunami]] közvetve hozzájárulhatott a Szantorínitől 110&nbsp;km-re délre fekvő [[Kréta (sziget)|Kréta]] szigetén virágzott minószi civilizáció összeomlásához. Egy népszerű elmélet szerint a thérai kitörés a forrása [[Atlantisz]] legendájának is.<ref>[http://www.mult-kor.hu/20091016_valos_szokoar_alapjan_szuletett_meg_atlantisz_legendaja Valós szökőár alapján született meg Atlantisz legendája] – Múlt-kor, 2009. október 16.</ref>
A kaldera kialakulása volt bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése: [[I. e. 17. század|i. e. 1628-ban]], esetleg egy évvel később a '''minószi kitörés''' (amit néha thérai kitörésnek is neveznek), a [[minószi civilizáció]] csúcspontján következett be. A robbanásból visszamaradt kalderát több száz méter vastag [[vulkáni hamu]] vette körül. A [[cunami]] közvetve hozzájárulhatott a Szantorínitől 110&nbsp;km-re délre fekvő [[Kréta (sziget)|Kréta]] szigetén virágzott minószi civilizáció összeomlásához. Egy népszerű elmélet szerint a thérai kitörés a forrása [[Atlantisz]] legendájának is.<ref>[http://www.mult-kor.hu/20091016_valos_szokoar_alapjan_szuletett_meg_atlantisz_legendaja Valós szökőár alapján született meg Atlantisz legendája] – Múlt-kor, 2009. október 16.</ref>

A lap 2016. április 13., 05:35-kori változata

Szantorini (Σαντορίνη)
Közigazgatás
Ország Görögország
RégióDél-Égei-szigetek
PrefektúraKükládok
SzékhelyFíra
Népesség
Teljes népesség17 430 fő (2011)
Földrajzi adatok
FekvéseÉgei-tenger
SzigetcsoportKükládok
Terület73 km²
Tengerszint feletti magasság567 m
Időzóna

Irányítószám: 847 00, 847 02
Körzetszám: 22860
Rendszám: EM
Elhelyezkedése
Szantorini (Görögország)
Szantorini
Szantorini
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 36° 25′ 12″, k. h. 25° 25′ 54″Koordináták: é. sz. 36° 25′ 12″, k. h. 25° 25′ 54″
Szantorini weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szantorini témájú médiaállományokat.

Szantorini[1] (görög betűkkel: Σαντορίνη)[1] egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tengerben. Görögország része, Athéntól körülbelül 200 km-rel délkeletre. A Kükládok szigetcsoportjának legdélibb tagja.

A Szaloniki Szent Irénre utaló Szantorini nevet a Latin Császárság idején, a 13. században kapta. Előző nevei Kallistē (Καλλιστή, „a legszebb”), Strongylē (Στρογγύλη, „a kör alakú”), vagy Thíra (előfordul Théra, Thira, Fira átírással is, görögül Θήρα, IPA: ˈθira).

Szantorini alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten; ez alakította ki a jelenlegi, nagyrészt vízzel feltöltött kalderát. Látványos szépsége és élénk éjszakai élete a szigeteket Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették.

Földrajz

Az óriási, 12-szer 7 km méretű, nagyjából téglalap alakú központi lagúnát három oldalról 300 m magas, meredek sziklaszirtek veszik körül. A sziget a szirtektől lankásan ereszkedik az Égei-tengerbe. A kitörésekből láva viszonylag sok olivint és figyelemreméltóan kevés amfibolt tartalmaz.

Területe 73 km². A sziget egy 3500 évvel ezelőtti hatalmas vulkanikus robbanás nyomait őrzi: ez berobbantotta a sziget közepét, és egy kaldera (~üst) néven emlegetett belső medencét hozott létre. A tengeri bejárattal szemben egy sokkal kisebb sziget, Thirazia helyezkedik el. Thíra kikötői, az Athiniosz és az Old Port befelé néznek, mint ahogy a főváros, Fíra is a belső sziklafal tetején kapaszkodik. A kaldera 400 m mély, ezért mindenféle hajó számára alkalmas kikötőhely.

A szigetcsoport

Santorini
A szigetek
Név Görög név Terület
km² [2]
Magasság
Thira Θήρα 79,194 567
Thirassia Θηρασία 9,246 295
Nea Kameni Νέα Καμένη 3,338 127
Palea Kameni Παλαιά Καμένι 0,525 98
Aspronisi Ασπρόνησι 0,142 70
Agios Nikolaos Άγιος Νικόλαος 0,003*
Kimina Κίμινα 0,0005*
Christiani Χριστιανή 1,188 285
Askania Ασκανιά 0,257 160
Eschati Εσχάτη 0,001* 15

* Az apró szigeteknél becsült terület


Szantorini műholdfelvételen. A középről haladva az óramutató járása szerint: Nea Kaymeni; Palea Kaymeni; Aszpronízi; Therazia; Thíra
Santorini 3D

Története

Ez a Dél-Égei vulkáni ív vulkanikusan legaktívabb pontja. Maga a vulkáni ív kb. 500 km hosszú és 30–40 km széles. Benne a vulkanikus aktivitás kb. 3-4 millió éve kezdődött, Théráé azonban csak mintegy 2 millió éve, a mai Akrotíri falu körüli kürtőkből eredő dácitos lávafolyással és tufaszórással.

A kaldera kialakulása volt bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése: i. e. 1628-ban, esetleg egy évvel később a minószi kitörés (amit néha thérai kitörésnek is neveznek), a minószi civilizáció csúcspontján következett be. A robbanásból visszamaradt kalderát több száz méter vastag vulkáni hamu vette körül. A cunami közvetve hozzájárulhatott a Szantorínitől 110 km-re délre fekvő Kréta szigetén virágzott minószi civilizáció összeomlásához. Egy népszerű elmélet szerint a thérai kitörés a forrása Atlantisz legendájának is.[3]

Egyesek szerint a bibliai Exodusban leírt tíz csapásból is ez okozhatott hármat, így a háromnapos sötétséget is.[4]

Santorininek (= Szent Irén) a velenceiek nevezték el. 1579-ben az Oszmán Birodalom hódította meg. A görög szabadságharc eredményeként, 1830-ban került az újonnan alakult Görögországhoz.

Szantoríni ma

Fíra és a kaldera

A sziget ma Európa egyik legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontja. Nevezték a világ 7 csodája közé. Nyáron, júniustól augusztus végéig több mint egymillió turista látogat a szigetre, többségük hatalmas óceánjáró hajóval. Ezen hajók többsége a főváros, Fíra alatt áll meg, és az utasok szamárháton, felvonóval vagy gyalog, majd' 600 lépcsőfokon jutnak fel a városba.

A főváros, Fíra bővelkedik a jobbnál jobb éttermekben, szállodákban, a legolcsóbbtól a luxus kategóriáig.

Fontosabb városai: Fíra (Thira) Oia, Kamari, Perissa.

A szigeten terem a fehér padlizsán, a fáva bab, az aprószemű paradicsom és a katsouni nevű uborka, Világhírűek a borai.

A sziget jellegzetessége az Assyrtiko nevű bor. A szőlőt a szigeten folyamatosan fúvó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. A bor jellegzetes ízét a vulkáni kőzetnek tulajdonítják. Fontosabb borászatai: Santo Wines, Vinsanto, Volcan Wines, Boutari Wines, Canava S.A., Halaris Winery. Többségük látogatókat is fogad.

A szigeten magasodó Profitisz Iliász (Illés próféta) hegyre egy szerpentines út vezet fel, ami gyalog vagy lóháton járható.

A közelmúltban adták át Vlichada kikötőjét, amit kisebb hajók, vitorlások használhatnak, mert mindössze 4 méter mély. Egy másik kikötőt a reptér közelébe terveznek, mivel a jelenlegi két nagy kikötő túl forgalmas a nyári hónapokban.

A szigetnek a nagy számban érkező turisták miatt komoly környezeti problémái vannak. Problémás nyáron az ivóvíz-ellátás, ezt kiküszöbölendő Oia mellett építettek egy teljesen digitális vezérlésű víztisztító telepet. Terveznek egy másikat is a sziget többi városának ellátására, hogy ne kelljen méregdrágán, tankerekkel a szigetre szállítani az ivóvizet. (A munkálatokat az Európai Unió támogatja). A hulladékokat égetőbe fogják szállítani: 2008 októberében hatalmas szelektív hulladékgyűjtő kampány kezdődött a szigeten.

A 2007 áprilisában a kalderában elsüllyedt Sea Diamond nevű óceánjáró jelenleg is hullámsírjában fekszik. Kiemelésére nemzetközi aláírásgyűjtést is szerveztek, mindeddig hasztalanul.

Éghajlat

Hőmérséklet

Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec
Max. °C 14 14 16 18 23 27 29 29 26 23 19 15
Min. °C 10 10 11 13 17 21 23 23 21 18 14 11

Átlagos csapadék [5]

Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec
mm 71 43 40 16 11 0 7 0 11 38 59 75
nap 10 9 7 4 3 0 1 0 2 4 8 11

Átlagos napsütés (óra/nap) [5]

Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec
Óra 7 7 9 11 12 13 14 13 11 9 8 6

Vízhőmérséklet [5]

Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec
°C 16 16 16 17 19 22 24 25 24 23 20 18

Panoráma

Panorámakép Fíra tengerpartjáról
Panorámakép Fíra tengerpartjáról

Jegyzetek

  1. a b OH. 1297. Szoros átírása voltaképpen Szandoríni lenne, de az ÚNMH. hagyományos formaként megtartani rendeli (235).
  2. Charles Arnold : Die Inseln des Mittelmeers, 2008, ISBN 3-86648-096-2
  3. Valós szökőár alapján született meg Atlantisz legendája – Múlt-kor, 2009. október 16.
  4. http://www.mult-kor.hu/20100330_klimavaltozas_es_vulkankitores_eredmenye_volt_a_tiz_csapas
  5. a b c Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) holiday-weather.com nevű lábjegyzeteknek

További információk

Commons:Category:Santorini
A Wikimédia Commons tartalmaz Szantorini témájú médiaállományokat.