„Valódi zöldmoszatok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Növények kategória eltávolítva (a HotCattel)
aNincs szerkesztési összefoglaló
23. sor: 23. sor:


== Leírás ==
== Leírás ==
Igen változatos alakú és felépítésű moszatok. Találunk köztük magányosan vagy sejttársulásokban élő [[egysejtű]]eket, valamint [[többsejtű]]eket is. Vannak egysejtmagvú, azaz monoenergidás és többsejtmagvú, tehát polienergidás sejtűek. A sejtet [[cellulóz]]ból álló [[sejtfal]] borítja, amely néha elnyálkásodó, [[pektin]]tartalmú, néha pedig [[kalcium-oxid|mész]] rakódik le benne. [[Kromatofóra|Kromatofóráik]] lemez vagy korong alakúak, [[klorofill]]t és [[xanofill]]t, néha [[vörös]] [[hematokróm]]ot tartalmaz. [[Asszimiláció (biológia)|Asszimilációs]] termékük a [[keményítő]].
Igen változatos alakú és felépítésű moszatok. Találunk köztük magányosan vagy sejttársulásokban élő [[egysejtűek]]et, valamint [[többsejtűek]]et is. Vannak egysejtmagvú, azaz monoenergidás és többsejtmagvú, tehát polienergidás sejtűek. A sejtet [[cellulóz]]ból álló [[sejtfal]] borítja, amely néha elnyálkásodó, [[pektin]]tartalmú, néha pedig [[kalcium-oxid|mész]] rakódik le benne. [[Kromatofóra|Kromatofóráik]] lemez vagy korong alakúak, [[klorofill]]t és [[xanofill]]t, néha [[vörös]] [[hematokróm]]ot tartalmaz. [[Asszimiláció (biológia)|Asszimilációs]] termékük a [[keményítő]].


Általában vízben és nedves helyen élő szervezetek. Vannak köztük szép számmal [[plankton]]t alkotó szervek is, amelyek a vízben lebegnek, de vannak köztük iszaplakó, fenéklakó fajok is. Ismeretesek fakérgen, nedves sziklákon élők, más növények felületén élő [[epifiton]]ok és élőlények belsejében található [[endofiton]]ok is. Gyakran szerepelnek [[zuzmó]]k moszattagjaiként is, sőt ismeretes elhalt anyagokon élő [[szaprofiton]]ok is.
Általában vízben és nedves helyen élő szervezetek. Vannak köztük szép számmal [[plankton]]t alkotó szervek is, amelyek a vízben lebegnek, de vannak köztük iszaplakó, fenéklakó fajok is. Ismeretesek fakérgen, nedves sziklákon élők, más növények felületén élő [[epifiton]]ok és élőlények belsejében található [[endofiton]]ok is. Gyakran szerepelnek [[zuzmók]] moszattagjaiként is, sőt ismeretes elhalt anyagokon élő [[szaprofiton]]ok is.


== Szaporodás ==
== Szaporodás ==
32. sor: 32. sor:
Ivaros szaporodásuk háromféle lehet:
Ivaros szaporodásuk háromféle lehet:


* '''[[Gamétakopuláció]]''' Ebben az esetben különnemű [[gaméta|gaméták]] egyesüléséből ún. [[gametospóra]] keletkezik. Ebben az esetben mindkét gaméta [[csilló]]kkal mozog és vagy külsőleg egyformák ([[izogámia]]), vagy pedig nagyságbeli különbség van köztük ([[anizogámia]]).
* '''[[Gamétakopuláció]]''' Ebben az esetben különnemű [[Ivarsejt|gaméták]] egyesüléséből ún. [[gametospóra]] keletkezik. Ebben az esetben mindkét gaméta [[csilló]]kkal mozog és vagy külsőleg egyformák ([[izogámia]]), vagy pedig nagyságbeli különbség van köztük ([[anizogámia]]).
* '''[[Konjugáció]]''' Két mozdulatlan sejt egymás mellé kerül, plazmájuk összeolvad, és így létre jön a [[zigóta]].
* '''[[Konjugáció]]''' Két mozdulatlan sejt egymás mellé kerül, plazmájuk összeolvad, és így létre jön a [[zigóta]].
* '''[[Oogámia]]''' Itt az egysejtű [[ivarszerv]]ekben, a [[gametangium]]okban, női ivarszerv esetén az [[oogónium]]ban keletkezik a mozdulatlan [[petesejt]], amelyet a hímivarszervben, az [[anterídium]]ban keletkező mozgó [[spermatozoida|spermatozoidák]] által megtermékenyítve létre jön az [[oospóra]].
* '''[[Oogámia]]''' Itt az egysejtű [[ivarszerv]]ekben, a [[gametangium]]okban, női ivarszerv esetén az [[oogónium]]ban keletkezik a mozdulatlan [[petesejt]], amelyet a hímivarszervben, az [[anterídium]]ban keletkező mozgó [[spermatozoida|spermatozoidák]] által megtermékenyítve létre jön az [[oospóra]].

A lap 2016. április 12., 17:47-kori változata

Valódi zöldmoszatok
Caulerpa taxifolia
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Alország: Zöld színtestűek (Viridiplantae)
Törzs: Valódi zöldmoszatok (Chlorophyta)
(Reichenbach) Pascher, 1914[1]
Osztályok[2]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Valódi zöldmoszatok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi zöldmoszatok témájú kategóriát.

Zöldmoszatok Ernst Haeckel Kunstformen der Natur című könyvéből

A valódi zöldmoszatok (Chlorophyta) a növények országának egy törzse. Korábban a csillárkamoszatokkal (Charophyta) együtt alkották a zöldmoszatok (Chlorophyta) törzsét, ma a zöldmoszatok kifejezés taxonként nem, de a két törzs gyűjtőneveként használatos.

Leírás

Igen változatos alakú és felépítésű moszatok. Találunk köztük magányosan vagy sejttársulásokban élő egysejtűeket, valamint többsejtűeket is. Vannak egysejtmagvú, azaz monoenergidás és többsejtmagvú, tehát polienergidás sejtűek. A sejtet cellulózból álló sejtfal borítja, amely néha elnyálkásodó, pektintartalmú, néha pedig mész rakódik le benne. Kromatofóráik lemez vagy korong alakúak, klorofillt és xanofillt, néha vörös hematokrómot tartalmaz. Asszimilációs termékük a keményítő.

Általában vízben és nedves helyen élő szervezetek. Vannak köztük szép számmal planktont alkotó szervek is, amelyek a vízben lebegnek, de vannak köztük iszaplakó, fenéklakó fajok is. Ismeretesek fakérgen, nedves sziklákon élők, más növények felületén élő epifitonok és élőlények belsejében található endofitonok is. Gyakran szerepelnek zuzmók moszattagjaiként is, sőt ismeretes elhalt anyagokon élő szaprofitonok is.

Szaporodás

Szaporodásmódjuk igen változatos, ivartalan és ivaros is lehet. Ivartalanul szaporodhatnak feldarabolódással, amikor bizonyos teleprészek vagy a sejttartásuk néhány sejtje leválik. Szaporodhatnak vastag falú kitartósejt: az akineta segítségével is. Ha a sejtből a plazma kilép, és új fallal veszi magát körül, ezt aplanospóráknak nevezzük, de szaporodhatnak úgy is, hogy a gyakran külön e célra alakult sejtekben: a zoosporangiumokban egy-két-négy ostoros rajzóspórák jönnek létre.

Ivaros szaporodásuk háromféle lehet:

A zöldmoszatoknál a nemzedékváltakozás is előfordul.

Jegyzetek

  1. Pascher A. (1914. április 25.). „Über Flagellaten und Algen”. Berichte der deutsche botanischen Gesellschaft 32, 136–160. o.  
  2. Guiry, M.D. & Guiry, G.M.: Phylum: Chlorophyta taxonomy browser. AlgaeBase version 4.2 World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway, 2007. (Hozzáférés: 2007. szeptember 23.)