„Perneszy Pál (alnádor)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „osztopáni '''Perneszy Pál''' Magyar királyság alnádora 1447 és 1460 között, Garai László nádor főfamiliárisa, m…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
[[1439]]. [[június 5.]]-én<ref>MNL.DF. 13394 1439-06-05</ref> címerelevél adományában részesült rokonaival együtt [[Albert magyar király]]től.<ref>Nyulásziné Straub Éva. Öt évszázad címere. Budapest. 1987 (13.o.)</ref> [[1448]]-ban Osztályos rokonaival együtt Ozorai Pipó magtalan halála után, a királyra visszaszállt birtokait neki adományozta, és így lett [[Kaposmérő|Mérő]]n, [[Torvaj]]on, [[Szenna (Somogy megye)|Szennán]], [[Kaposfő|Szomajom]]ban, [[Kalocsafalva|Kalocsafalván]], [[Kára|Kiskárán]] és [[Bárdudvarnok|Bárd]]on földbirtokos (azonban más örökösök ellentmondása miatt több éven keresztül próbálta érvényesítejni a jogait az adományhoz).<ref>http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm</ref>
[[1439]]. [[június 5.]]-én<ref>MNL.DF. 13394 1439-06-05</ref> címerelevél adományában részesült rokonaival együtt [[Albert magyar király]]től.<ref>Nyulásziné Straub Éva. Öt évszázad címere. Budapest. 1987 (13.o.)</ref> [[1448]]-ban Osztályos rokonaival együtt Ozorai Pipó magtalan halála után, a királyra visszaszállt birtokait neki adományozta, és így lett [[Kaposmérő|Mérő]]n, [[Torvaj]]on, [[Szenna (Somogy megye)|Szennán]], [[Kaposfő|Szomajom]]ban, [[Kalocsafalva|Kalocsafalván]], [[Kára|Kiskárán]] és [[Bárdudvarnok|Bárd]]on földbirtokos (azonban más örökösök ellentmondása miatt több éven keresztül próbálta érvényesítejni a jogait az adományhoz).<ref>http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm</ref>


Garai László halála után ([[1459]] [[április]]a), még a nádor árvájának, Garai Jóbnak a tiszttartója volt [[1460]]-ban. Azonban a lehetőségeket felmérvén, ahogy más tehetős köznemes úr rajta kívül is tette, Perneszy Pál elhagyta a Garai családot és helyette [[Újlaki Miklós]]t szolgálta. [[1464]]-ben már a szlavóniai vicebánja volt Újlaki familiárisaként, egészen halálaig [[1470]] előtt.<ref>http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm</ref> Perneszy Pál gyermekei egy ideig az Újlaki családnál tartottak, majd a [[16. század]]ban a Báthory családnak szolgálatot tettek. Az egyik gyermeke Perneszy Zsigmond somogyi alispán, akinek a felesége némai Kolos Borbála, némai Kolos László komáromi várnagy lánya volt; a másik Perneszy Imre, a Báthoryak [[Babócsa vára|babocsai várnagya]],<ref>MOLD.DF.24867.1504-07-11</ref> aki feleségül vette enyingi Török Ilona kisasszonyt, enyingi [[Török Ambrus]] lányát.<ref>MOLDF.97811.1496-12-20</ref>
Garai László halála után ([[1459]] [[április]]a), még a nádor árvájának, Garai Jóbnak a tiszttartója volt [[1460]]-ban. Azonban a lehetőségeket felmérvén, ahogy más tehetős köznemes úr rajta kívül is tette, Perneszy Pál elhagyta a Garai családot és helyette [[Újlaki Miklós]]t szolgálta. [[1464]]-ben már a szlavóniai vicebánja volt Újlaki familiárisaként egészen halálaig [[1470]] előtt.<ref>http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm</ref>
==Házassága és leszármazottjai==
==Házassága és leszármazottjai==
Perneszy Pál gyermekei édesanyja nevét nem ismerjük pontosan. A [[Szapolyai-család]]hoz tartozó Szapolyai Szapolyai Orsolya sírja alapján tudni, hogy ő lehetett a házastársa Perneszy Pálnak, azonban nem alapítható meg, hogy ő lett volna a gyermekei anyja. A forrásokban nem fordult elő.<ref>http://www.academia.edu/5483910/A_Szapolyai_csalad_legregebbi_cimere_The_Oldest_Coat_of_Arms_of_the_Szapolyai_family</ref>
Perneszy Pál gyermekei édesanyja nevét nem ismerjük pontosan. A [[Szapolyai-család]]hoz tartozó Szapolyai Szapolyai Orsolya sírja alapján tudni, hogy ő lehetett a házastársa Perneszy Pálnak, azonban nem alapítható meg, hogy ő lett volna a gyermekei anyja. A forrásokban nem fordult elő.<ref>http://www.academia.edu/5483910/A_Szapolyai_csalad_legregebbi_cimere_The_Oldest_Coat_of_Arms_of_the_Szapolyai_family</ref> Perneszy Pál gyermekei egy ideig az Újlaki családnál tartottak, majd a [[16. század]]ban a Báthory családnak szolgálatot tettek. Az egyik gyermeke Perneszy Zsigmond somogyi alispán, akinek a felesége némai Kolos Borbála, némai Kolos László komáromi várnagy lánya volt; a másik Perneszy Imre, a Báthoryak [[Babócsa vára|babocsai várnagya]],<ref>MOLD.DF.24867.1504-07-11</ref> aki feleségül vette enyingi Török Ilona kisasszonyt, enyingi [[Török Ambrus]] lányát.<ref>MOLDF.97811.1496-12-20</ref>
==Forrás==
==Forrás==
{{Jegyzetek}}
{{Jegyzetek}}

A lap 2016. április 8., 06:42-kori változata

osztopáni Perneszy Pál Magyar királyság alnádora 1447 és 1460 között, Garai László nádor főfamiliárisa, majd Újlaki Miklós tanácsosa.

Élete

Az osztopáni Perneszy család sarja, a Középkorban a legtekintélyesebb tagja. Édesapja Perneszy Pethő fia Péter volt, édesanyja neve ismeretlen.[1] Perneszy Pál mester (magister) felemelkedő középnemes családja a Somogy vármegyei Kapós, a Dráva mentén, illetőleg a Kis-Koppány völgyében lévő Pernesz nevű helység környékén Csánki szerint 9-22 birtokkal (faluval és birtokrésszel) rendelkezett, és az utolsó után vette fel a vezetéknevét.

1424-ben királyi emberként szerepelt egy pereskedésben.[2] 1435-ben deáknak (litteratusnak) nevezik,[3] 1437-ben Pernszy Pál mester, a királyi kúriai jegyzői tisztséget töltötte be.[4] Fiatal korában familiáris szolgálatba állt Garai László nádornak, és hűséges belső embereként sikerült megszereznie a köznemesség számára nehezen elérhető nagyon jelentős hivatalokat. Először 1447. júniusán macsói vicebán,[5] majd 1447 és 1460 között 13 éven keresztül a királyság alnádora volt Garai mellett.

1439. június 5.-én[6] címerelevél adományában részesült rokonaival együtt Albert magyar királytől.[7] 1448-ban Osztályos rokonaival együtt Ozorai Pipó magtalan halála után, a királyra visszaszállt birtokait neki adományozta, és így lett Mérőn, Torvajon, Szennán, Szomajomban, Kalocsafalván, Kiskárán és Bárdon földbirtokos (azonban más örökösök ellentmondása miatt több éven keresztül próbálta érvényesítejni a jogait az adományhoz).[8]

Garai László halála után (1459 áprilisa), még a nádor árvájának, Garai Jóbnak a tiszttartója volt 1460-ban. Azonban a lehetőségeket felmérvén, ahogy más tehetős köznemes úr rajta kívül is tette, Perneszy Pál elhagyta a Garai családot és helyette Újlaki Miklóst szolgálta. 1464-ben már a szlavóniai vicebánja volt Újlaki familiárisaként egészen halálaig 1470 előtt.[9]

Házassága és leszármazottjai

Perneszy Pál gyermekei édesanyja nevét nem ismerjük pontosan. A Szapolyai-családhoz tartozó Szapolyai Szapolyai Orsolya sírja alapján tudni, hogy ő lehetett a házastársa Perneszy Pálnak, azonban nem alapítható meg, hogy ő lett volna a gyermekei anyja. A forrásokban nem fordult elő.[10] Perneszy Pál gyermekei egy ideig az Újlaki családnál tartottak, majd a 16. században a Báthory családnak szolgálatot tettek. Az egyik gyermeke Perneszy Zsigmond somogyi alispán, akinek a felesége némai Kolos Borbála, némai Kolos László komáromi várnagy lánya volt; a másik Perneszy Imre, a Báthoryak babocsai várnagya,[11] aki feleségül vette enyingi Török Ilona kisasszonyt, enyingi Török Ambrus lányát.[12]

Forrás