„Magyar Zoltán (tornász)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nemzetközi katalógusok |
a kép |
||
66. sor: | 66. sor: | ||
{{Érem infobox/eredmény|arany|1977, Szófia|lólengés}} |
{{Érem infobox/eredmény|arany|1977, Szófia|lólengés}} |
||
}} |
}} |
||
[[Fájl:Magyar Zoltán.jpg| |
[[Fájl:Magyar Zoltán fortepan 84659.jpg|265px|bélyegkép|jobbra|A ''Magyar Vándor'' tornaelem névadója a lovon (1976)]] |
||
[[Fájl:Magyar Zoltán.jpg|265px|bélyegkép|jobbra|Magyar Zoltán szobra az FTC olimpiai bajnokainak sétányán]] |
|||
'''Magyar Zoltán''' ([[Budapest]], [[1953]]. [[december 13.]] –) a [[A Nemzet Sportolója|Nemzet Sportolója]] címmel kitüntetett, kétszeres olimpiai bajnok magyar tornász, sportvezető, állatorvos. |
'''Magyar Zoltán''' ([[Budapest]], [[1953]]. [[december 13.]] –) a [[A Nemzet Sportolója|Nemzet Sportolója]] címmel kitüntetett, kétszeres olimpiai bajnok magyar tornász, sportvezető, állatorvos. |
||
== Pályafutása == |
== Pályafutása == |
||
1965-től 1980-ig a ''[[FTC]]'' ''(Ferencvárosi Torna Club)'' tornásza volt. 1970-ben és 1971-ben IBV-t nyert lólengésben. 1972 és 1980 között 33 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Elsősorban lólengésben volt eredményes, a magyar férfi tornasport kiemelkedően eredményes képviselője. Edzőjével, [[Vígh László]]val számos új technikai elemet dolgozott ki, nevéhez fűződik az ''orsó'', a ''szökkenő-vándor'' és a róla elnevezett ''Magyar-vándor'' első bemutatása. |
1965-től 1980-ig a ''[[FTC]]'' ''(Ferencvárosi Torna Club)'' tornásza volt. 1970-ben és 1971-ben IBV-t nyert lólengésben. 1972 és 1980 között 33 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Elsősorban lólengésben volt eredményes, a magyar férfi tornasport kiemelkedően eredményes képviselője. Edzőjével, [[Vígh László]]val számos új technikai elemet dolgozott ki, nevéhez fűződik az ''orsó'', a ''szökkenő-vándor'' és a róla elnevezett elem, a''Magyar-vándor'' első bemutatása. |
||
Pályafutása alatt lólengésben három világ- és három Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Részt vett az [[1972. évi nyári olimpiai játékok|1972. évi müncheni]], az [[1976. évi nyári olimpiai játékok|1976. évi montreali]] és az [[1980. évi nyári olimpiai játékok|1980. évi moszkvai olimpián]]. 1976-ban és 1980-ban lólengésben olimpiai bajnoki címet nyert. A magyar férfi tornászok közül két bajnoki címet előtte csak [[Pelle István]]nak sikerült szerezni az [[1932. évi nyári olimpiai játékok|1932. évi olimpián]]. 1980-ban tagja volt a [[Donáth Ferenc (tornász)|Donáth Ferenc]], [[Guczoghy György]], [[Kelemen Zoltán (tornász)|Kelemen Zoltán]], [[Kovács Péter (tornász)|Kovács Péter]], Magyar Zoltán, [[Vámos István]] összeállítású, bronzérmes magyar tornászcsapatnak is. Háromszor – 1974-ben, 1978-ban és 1980-ban – választották az év magyar sportolójává. Az aktív sportolástól 1980-ban, moszkvai olimpiai győzelme után vonult vissza. |
Pályafutása alatt lólengésben három világ- és három Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Részt vett az [[1972. évi nyári olimpiai játékok|1972. évi müncheni]], az [[1976. évi nyári olimpiai játékok|1976. évi montreali]] és az [[1980. évi nyári olimpiai játékok|1980. évi moszkvai olimpián]]. 1976-ban és 1980-ban lólengésben olimpiai bajnoki címet nyert. A magyar férfi tornászok közül két bajnoki címet előtte csak [[Pelle István]]nak sikerült szerezni az [[1932. évi nyári olimpiai játékok|1932. évi olimpián]]. 1980-ban tagja volt a [[Donáth Ferenc (tornász)|Donáth Ferenc]], [[Guczoghy György]], [[Kelemen Zoltán (tornász)|Kelemen Zoltán]], [[Kovács Péter (tornász)|Kovács Péter]], Magyar Zoltán, [[Vámos István]] összeállítású, bronzérmes magyar tornászcsapatnak is. Háromszor – 1974-ben, 1978-ban és 1980-ban – választották az év magyar sportolójává. Az aktív sportolástól 1980-ban, moszkvai olimpiai győzelme után vonult vissza. |
A lap 2016. április 2., 17:16-kori változata
Magyar Zoltán | |
Született | 1953. december 13. (70 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | díszpolgár (2016, Budapest IX. kerülete)[1] |
Magassága | 165 cm |
Testtömege | 60 kg |
Tornászpályafutása | |
Klub | Ferencvárosi TC (1965–1980) |
Edző | Vígh László |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyar Zoltán (Budapest, 1953. december 13. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, kétszeres olimpiai bajnok magyar tornász, sportvezető, állatorvos.
Pályafutása
1965-től 1980-ig a FTC (Ferencvárosi Torna Club) tornásza volt. 1970-ben és 1971-ben IBV-t nyert lólengésben. 1972 és 1980 között 33 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Elsősorban lólengésben volt eredményes, a magyar férfi tornasport kiemelkedően eredményes képviselője. Edzőjével, Vígh Lászlóval számos új technikai elemet dolgozott ki, nevéhez fűződik az orsó, a szökkenő-vándor és a róla elnevezett elem, aMagyar-vándor első bemutatása.
Pályafutása alatt lólengésben három világ- és három Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Részt vett az 1972. évi müncheni, az 1976. évi montreali és az 1980. évi moszkvai olimpián. 1976-ban és 1980-ban lólengésben olimpiai bajnoki címet nyert. A magyar férfi tornászok közül két bajnoki címet előtte csak Pelle Istvánnak sikerült szerezni az 1932. évi olimpián. 1980-ban tagja volt a Donáth Ferenc, Guczoghy György, Kelemen Zoltán, Kovács Péter, Magyar Zoltán, Vámos István összeállítású, bronzérmes magyar tornászcsapatnak is. Háromszor – 1974-ben, 1978-ban és 1980-ban – választották az év magyar sportolójává. Az aktív sportolástól 1980-ban, moszkvai olimpiai győzelme után vonult vissza.
1979-ben a Testnevelési Főiskolán torna szakedzői, 1985-ben a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen állatorvosi oklevelet szerzett. 1986-tól a győri állatkórház orvosa volt, majd 1988-tól Budapesten kerületi állatorvos. 1986 és 1989 között a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke volt. 1989-től továbbra is a MOB tagja. 1989-ben a Magyar Országos Tornaegyletek Szövetségének (MOTESZ) elnökségi tagja lett, 1996-ban újraválasztották. 1991-től a Halhatatlanok Klubjának tagja. 1993-ban a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának elnökségi tagja 1997-ben elnyerte a Magyarországért Alapítvány Magyar Örökség díját. 2001-től a Magyar Országos Tornaegyletek Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Ugyanebben az évben a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának tagja. 2008-ban a MOTESZ alelnöke lett. 2009-től a MOB elnökségi tagja. A MOB Hagyományőrző Bizottságának elnöke. 2011-ben a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) elnöke lett.(újraválasztva: 2013)
2015. március 11-én választották a Nemzet Sportolójává Buzánszky Jenő helyére.[2]
Sporteredményei
- kétszeres olimpiai bajnok (lólengés: 1976, 1980)
- olimpiai 3. helyezett (összetett, csapat: 1980)
- olimpiai 4. helyezett (összetett, csapat: 1976)
- olimpiai 5. helyezett (lóugrás: 1976)
- háromszoros világbajnok (lólengés: 1974, 1978, 1979)
- világbajnoki 4. helyezett (összetett, csapat: 1974)
- világbajnoki 6. helyezett (összetett csapat: 1978, 1979)
- háromszoros Európa-bajnok (lólengés: 1973, 1975, 1977)
- Világkupa-győztes (1975, 1978)
- Universiade-győztes (1977)
- hússzoros mesterfokú magyar bajnok
Díjai, elismerései
- Az év magyar tornásza (1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980)
- Az év magyar sportolója (1974, 1978, 1980)
- Az FTC örökös bajnoka
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
- Magyar Örökség díj (1997)
- Ferencvárosért emlékérem (1999)
- A magyar tornasport halhatatlanja (2008)
- Prima díj (2012)
- Pro Urbe Budapest díj (2014)[3]
- A Nemzet Sportolója (2015)
Jegyzetek
- ↑ https://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/ferencvaros-diszpolgar-lett-magyar-zoltan-pro-urbe-dij-az-ftc-labdarugoinak-2540147
- ↑ http://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/elismeres-magyar-zoltan-a-nemzet-sportoloja-sajtohir-2400077
- ↑ Eldöntötték, kik kapnak díjat Budapest napján. hvg.hu (2014. június 30.) (Hozzáférés: 2014. június 30.)
Források
- Ki Kicsoda 2004, Budapest, 2003, ISBN 963-86345-0-2
- Lukács László – Szepesi György: 112 - A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980, ISBN 963-253-553-7
- Havas László: A magyar sport aranykönyve, Budapest, 1982, ISBN 963-253-572-3
- Révai új lexikona XIII. (L–Mag). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-613-0
További információk
- Magyar tornászok
- Magyar olimpiai bajnokok
- Olimpiai bajnokok (1976)
- Olimpiai bajnokok (1980)
- Olimpiai bajnokok (torna)
- Magyar olimpiai bronzérmesek
- 1953-ban született személyek
- Prima díjasok
- Magyar Örökség díjasok
- Budapestért díjasok
- A Nemzet Sportolója cím birtokosai
- Budapesten született személyek
- Élő személyek