„Villányi borvidék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 87.97.35.130 (vita) szerkesztéséről Dzsi szerkesztésére |
IEZWTI |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''Villányi borvidék'''<ref name=szolborjel>{{cite web |url=http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125985 |title=127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről |accessdate=20121216 |date=20121216 |publisher=[[Nemzeti Jogszabálytár]] |language=magyar}}</ref> (korábban ''Villány–Siklósi borvidék'') úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. [[Magyarország]] egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült [[Dunai svábok|svábok]] kitartásának tulajdonítják. A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. [[Villány]] tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg [[Siklós]] kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 [[hektár]]on termesztik a [[szőlő]]t. [[Szubmediterrán éghajlat]]a kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység [[mészkő (kőzet)|mészkövére]] rakódott vörös [[agyag]]gal és barna erdőtalajjal keveredő [[lösz]]. |
====== A '''Villányi borvidék'''<ref name="szolborjel">{{cite web |url=http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125985 |title=127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről |accessdate=20121216 |date=20121216 |publisher=[[Nemzeti Jogszabálytár]] |language=magyar}}</ref> (korábban ''Villány–Siklósi borvidék'') úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. [[Magyarország]] egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült [[Dunai svábok|svábok]] kitartásának tulajdonítják. A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. [[Villány]] tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg [[Siklós]] kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 [[hektár]]on termesztik a [[szőlő]]t. [[Szubmediterrán éghajlat]]a kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység [[mészkő (kőzet)|mészkövére]] rakódott vörös [[agyag]]gal és barna erdőtalajjal keveredő [[lösz]]. ====== |
||
== |
== HACKMASTER == |
||
[[Ottonel muskotály|SZIA HA MAJD TALÁLKOZOL EZZHEL A NÉVVEL AZ AZT JELENTI HOGY HACKMESTER JÁRT ITT ÉS NINCS AZ OLDAL BIZTONSÁ ALATT TŐLEM!!!!!]] . |
|||
A Villányi [[Bor (ital)|vörösborok]] sötétrubin színűek, testesek, illat- és zamatgazdagok, magas alkohol és tannintartalmúak. Mintegy 70-80%-ban találhatók a termőterületen. Ezek: a kevés hagyományos [[Kadarka]], több [[Portugieser|Oportó]] (Portugieser), valamint a [[Kékfrankos]], [[Cabernet sauvignon]], [[Cabernet franc]], [[Merlot]], [[Zweigelt]], [[Pinot noir]]. Belőlük készülnek a legkeresettebb magyar borok és a népszerű Kékfrankos [[cuvée]]-k. Siklós tüzes fehérborai pedig az [[Olaszrizling]], [[Tramini]], [[Ottonel muskotály]]. |
|||
== Települések == |
== Települések == |
||
A lap 2016. március 29., 18:15-kori változata
| Villányi borvidék | |
 | |
| A régió elhelyezkedése | |
| Adatok | |
| Minőségbesorolási kategória | I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs |
| Ország | Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya megye |
| Borrégió | Dél-Dunántúli borrégió |
| Éghajlat | mediterrán |
| Talajösszetevők | löszös barna erdőtalaj, mészkő és agyag |
| Régió területe | 2100 hektár |
| Szőlőfajták | Kadarka, Portugieser, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir, Olaszrizling, Tramini és Ottonel muskotály |
| Érési időszak | szeptember |
| Bortermelés | Villányi Cabernet Franc, Villányi Cabernet Sauvignon |
| Megjegyzések | A vidék nemzetközi borversenyeken is elismert legjobb borai: Vylyan Duennium 2003 és Gere Attila Pincészete Kopár Cuvée 2003; |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Villányi témájú médiaállományokat. | |
A Villányi borvidék[1] (korábban Villány–Siklósi borvidék) úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz.
HACKMASTER
Települések
- Villányi Körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd, Vokány
- Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava és Túrony
Történelem
Honfoglaló őseink, a rómaiak meghonosította művelési módszereket átvéve folytatták itt a szőlészet, borászat mesterségét. A vörösborfajták uralmát a rácoknak köszönhetjük, akik a törökök elől menekülve hozták magukkal a Kadarkát, valamint a vörösborkészítés fogásait. A 18. században idetelepült svábok meghonosították a Portugiesert (korábban Kékoportót), mely máig egyik fő fajtája e vidéknek. Ők alakították ki a pincéket, pinceutakat is errefelé. Aztán megérkezett a Kékfrankos, később pedig a filoxérajárvány után a francia fajták: a Cabernet franc és sauvignon, a Merlot és a Pinot noir. A nagyüzemi termelés nyűgjeitől szabadulva az 1980-as évek végén kezdték el a kistermelők a saját bortermelést. Piacorientált hozzáállásuk, a világfajták bevezetése alapozta meg Villány hírnevét. 1987-ben a Szőlő és Bor városa megtisztelő címet érdemelte ki Villány a nemzetközi zsűritől. Egy évvel később pedig megalakult a Villányi Borőrök rendje is.
Jegyzetek
- ↑ 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár, 2012. december 16. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
