„Király István (irodalomtörténész)” változatai közötti eltérés

	Király István
Született	1921. július 15.; Ragály
Elhunyt	1989. október 19. (68 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Király Júlia
Foglalkozása	irodalomtörténész, országgyűlési képviselő, pedagógus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1980. június 8. – 1985)
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1944)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1953); Alföld-díj (1986); SZOT-díj (1988); Németh László-emlékérem (1989);
Sírhelye	Farkasréti temető (20. körönd-24. fülke)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Király István témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. március 22., 11:05-kori változata

Ez a szócikk a magyar irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Király István (egyértelműsítő lap).

Király István (Ragály, 1921. július 15. – Budapest, 1989. október 19.^[3]) magyar irodalomtörténész, Ady Endre-szakértő, országgyűlési képviselő (1971-től), a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Testvére Király Kálmán. Második felesége Landler Mária, Landler Ernő lánya volt.^[4] Lánya Király Júlia közgazdász, 2007-től a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Életpályája

Apja református lelkész volt. A középiskolát a Sárospataki Református Gimnáziumban végezte 1931-1939 között, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán tanult magyar–német szakon, Eötvös-kollégistaként. Eközben állami ösztöndíjjal a berlini egyetemen is tanult. 1944-ben tanári diplomát szerzett.

1945-ig Debrecenben tanított, ezután 1947-ig Budapesten az Országos Köznevelési Tanács volt titkára, majd 1948-ig könyvtáros az Országos Széchényi Könyvtárban. 1948-ban az Eötvös József Collegiumban tanított a kollégium megszűnéséig. 1949-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékén dolgozott docensként. 1957-1959 között a szegedi egyetemen tanított. 1959-ben visszakerült az ELTE-re: a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszéken volt egyetemi tanár, majd tanszékvezető, 1988-ig.

Király István 1953-1956 közt a Csillag folyóiratot szerkesztette, 1962-1969 között a Kortárs, 1970-1989 között pedig a Szovjet Irodalom című folyóiratot. 1970-től haláláig a Világirodalmi lexikon főszerkesztője volt, 1967-től a Magyar életrajzi lexikon szakszerkesztője.

Kutatási területe

Fő kutatási és tanítási téméja Ady Endre volt. Fő műve négy kötetes Ady-monográfiája. Jelentős irodalomtörténeti alkotás korai Mikszáth monográfiája és a kései Kosztolányi monográfia. Komját Aladárról 1960-ban jelent meg tanulmánya a Társadalmi Szemlében (Az első magyar kommunista költő - Komját Aladár költői fejlődése).

Művei

Mikszáth Kálmán (monográfia, 1952)
Az első magyar kommunista költő - Komját Aladár költői fejlődése (tanulmány, 1960)
Világirodalmi Lexikon I-XI. (főszerkesztő, 1970-1989)
Ady Endre I-II. kötet (monográfia, 1970)
Hazafiság és forradalmiság (tanulmány, 1974)
Irodalom és társadalom (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1976)
Intés az őrzőkhöz. Ady Endre költészete a világháború éveiben (monográfia, 1982)
Kosztolányi. Vita és vallomás (monográfia, 1986)
Kultúra és politika (cikkek, interjúk, tanulmányok, elemzések, 1987)
Útkeresések (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1989)
Király és Tandori (szerkesztette Zsoldos Sándor, 1996)

Díjai, elismerései

A Munka Érdemrend arany fokozata (1963)
Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981)
Németh László-emlékérem (1989)

Jegyzetek

Forrás

Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk

Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Kortárs magyar írók
Értékelés Király István munkásságáról a Tiszatáj 1997. novemberi számában
Ungvári Tamás: Az életem enciklopédiája. Scolar Kiadó, Bp., 2012.

Kapcsolódó szócikkek

A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K)

[c6fb84204c7d83335d5ca324d78b36da533be34a-1] ttps://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html

[4a6ffa48b866b0d8907b21f15c919cf2e729a371-2] ttps://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

[3] Gyászjelentése

[4] Babus Antal: A mű védelme megkerült „függeléke” és egyéb, kiadatlan Németh László-levelek – Kiadatlan levelek

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 44. sor: / 44. sor: @@
 * Az első magyar kommunista költő - Komját Aladár költői fejlődése (tanulmány, 1960)
 * Világirodalmi Lexikon I-XI. (főszerkesztő, 1970-1989)
-* [[Ady Endre (Király István)|Ady Endre]] I-II. kötet (monográfia, 1970)
+* [[Ady Endre (monográfia, Király István)|Ady Endre]] I-II. kötet (monográfia, 1970)
 * Hazafiság és forradalmiság (tanulmány, 1974)
 * Irodalom és társadalom (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1976)

Király István

Született	1921. július 15. Ragály
Elhunyt	1989. október 19. (68 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Király Júlia
Foglalkozása	irodalomtörténész, országgyűlési képviselő, pedagógus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1980. június 8. – 1985)
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1944)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1953) Alföld-díj (1986) SZOT-díj (1988) Németh László-emlékérem (1989)
Sírhelye	Farkasréti temető (20. körönd-24. fülke)^[1]^[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Király István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség