„Konodonták” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Külső hivatkozások → További információk AWB |
a Laszlovszky András átnevezte a(z) Conodonta lapot a következő névre: Konodonták: ez a magyar nevük |
(Nincs különbség)
|
A lap 2016. március 18., 15:03-kori változata
Conodonta | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: 495–199,6 Ma késő kambrium–késő triász | ||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
Szinonimák | ||||||||
| ||||||||
Csoportok | ||||||||
Hivatkozások | ||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Conodonta témájú kategóriát. |
A Conodonta (néha magyar átírásban konodonták, illetve konodontoforidák) korai gerinchúros állatok egy kihalt osztálya, amely a kambrium földtörténeti időszak idején jelent meg először és a késő triász korig élt. Rendszertani besorolásuk vitatott. Valószínűleg úszó életmódot folytattak. Az állatok testfelépítésével kapcsolatban valójában minden csak feltételezés. Egyes vélemények szerint félgerinchúros, mások szerint gerinces, de még több más állatkör is szóba jöhet. E kis maradványok fogalakúak, kalcitos kalciumfoszfát az építőanyaguk. Lehettek akár fogak is, de éppúgy pikkelyek, vagy valamilyen szilárd váz elemei. Hasonlíthatóak akár a puhatestűek radulájához (reszelőnyelv), vagy a sertelábú féreg állkapcsához. Sokszor kitűnő megtartásúnak gondolt leletekről is kiderül, hogy valójában a teljes szervezetnek csak kis részéről van szó.
Maradványaik kiváló korjelzők, mivel mészapatit (kalcium-foszfát) vázuk gyakran fennmaradt az ősi kőzetrétegekben és változataik megjelenése vagy eltűnése alapján alkalmasak a különböző földtörténeti periódusok elkülönítésére.
Méretük általában apró, 0,2-6 milliméter volt (egy különösen nagy testű fajuk, a késő ordovícium időszak idején élt Promissum azonban elérhette a 40 centiméteres testnagyságot is). Kétoldali részarányos maradványaik lemez, fog, vagy fogsorszerűek. Egyes elméletek szerint a belülről kifelé való növekedés jeleit mutatják és a lágy részek beburkolták őket, mások szerint a lágy részek inkább belül helyezkedhettek el, a mészváz pedig védelemre szolgált.
Magyarországon is számos fosszíliájukat találták meg, ismertek például a Mecsek triász időszaki kőzeteiben talált Gondolella nem maradványai.