Besznyák István

Besznyák István
Született	1931. október 30. (92 éves) Eger
Elhunyt	2017. november 7. (86 évesen)
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	orvos, sebész, onkológus, egyetemi tanár
Iskolái	Budapesti Orvostudományi Egyetem (1950–1956, PhD, orvostudomány)
Kitüntetései	Markusovszky-díj (1963, 1989) a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1995) Szent-Györgyi Albert-díj (2001) Széchenyi-díj (2002) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2011)
MTMT
Sablon • Wikidata • Segítség

Besznyák István (Eger, 1931. október 30.– ) Széchenyi-díjas magyar orvos, sebész, onkológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a rákkutatás, a daganatellenes szerek vizsgálata és a sebészeti onkológia. Eckhardt Sándor utódaként a magyarországi onkológiai kutatások vezető alakja. 1984 és 1992 között az Országos Onkológiai Intézet klinikai igazgatója volt.

Életpályája

1950-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetemen (ma: Semmelweis Egyetem). Itt szerzett orvosdiplomát 1956-ban. Még egyetemi hallgatóként az egyetem I. számú Kórbonctani és Kísérletes Rákkutató Intézetében kezdett el dolgozni. Itt szerzett 1959-ben patológusi szakképesítést. 1960-ban átment az egyetem IV. számú Sebészeti Klinikájára. Itt 1963-ban általános sebészi, 1967-ben mellkassebészi szakvizsgát tett. 1977-ig dolgozott a klinikán (1969-től már Semmelweis Orvostudományi Egyetem név alatt), ekkor távozott az Országos Onkológiai Intézethez, ahol a sebészeti osztály osztályvezető főorvosaként kezdett el dolgozni. 1984-ben az intézet klinikai igazgatójává nevezték ki, tisztét 1992-ig töltötte be. 1998-ban szaktanácsadói megbízást kapott az intézetben. Gyakorló orvosi tevékenysége mellett tanított is, 1986-ban a SOTE címzetes egyetemi tanárává fogadta, majd 1988-ban az Orvostovábbképző Egyetem klinikai onkológia tanszékén kapott egyetemi tanári kinevezést. 1993-ban, az egyetem Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemmé történt átalakítása után (ma a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának része) a tanszék vezetésével is megbízták, ilyen minőségében 1998-ig dolgozott ott. 2001-ben professor emeritusi címet kapott.

1969-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA II. Számú Doktori Bizottságának és a Klinikai II. (műtéti) Tudományos Bizottságnak lett tagja, utóbbinak később elnöke. 1994 és 1997 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselője és doktori elnökségi tagja volt, majd 1998-ban megválasztották az akadémia levelező, 2004-ben pedig rendes tagjává. Később a Felügyelőbizottságba is bekerült. Akadémiai tisztségei mellett tizenegy éven keresztül (1979–1990) a Magyar Onkológusok Társasága főtitkára, 1989–1995-ben a Magyar Sebész Társaság, 1991–2000-ben a Sebész Szakmai Kollégium elnöke. 1996 és 1998 között vezette a Magyar Orvosi Kamara oktatási bizottságát is. Számos tudományos és szakmai folyóirat szerkesztőbizottságában is dolgozik: Acta Chirurgica Austriaca, British Journal of Surgery, European Journal of Surgical Oncology, Seminars in Surgical Oncology és The Breast.

Munkássága

Fő kutatási területe a rákkutatás, a daganatellenes szerek vizsgálata és a sebészeti onkológia. Eckhardt Sándor utódaként a magyarországi onkológiai kutatások vezető alakja.

Onkológiai kutatásaiban a daganatellenes szerek hatásait vizsgálja kísérletes módszerekkel, valamint foglalkozik a kísérletes vesekonzerválással, illetve -transzplantációval (átültetéssel). A sebészeti onkológia korszerű irányzatainak magyarországi bevezetője és elterjesztője, elsősorban az emlő-, pajzsmirigy-, mellkas- és hasi daganatok kutatása területén. Kiterjedt munkássága van a mellrák, valamint más mellkasi daganatok vizsgálatában és kutatásában.

Több mint háromszáztíz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből tizenhárom könyv, illetve könyvfejezet. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.

Díjai, elismerései

• Markusovszky-díj (1963, 1989)
• Balassa-emlékérem (1989)
• Krompecher-emlékérem (1989)
• Markhot-emlékérem (1989)
• Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti fokozata (1995)
• Pro Pathologia Emlékérem (1997)
• Szabó György-díj (1999, Hemingway Alapítvány)
• Genersich-díj (1999)
• Szent-Györgyi Albert-díj (2001)
• Széchenyi-díj (2002)
• a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011)

Főbb publikációi

• Effect of 1,6-Di-2-Bromoethylamino/-1,6-Dideoxy-D-Mannitol Dihydrobromide on Tumours of Laboratory Animals (Nature, 1959)
• Contralateral pneumothorax following lung surgery (első szerző, 1965)
• Preservation of Canine Kidneys by Hypothermia and Hyberbaric Oxygen: Long-term Survival of Autografts Following 24-hour Storage (társszerző, 1966)
• A Mediastinum tumorai és pseudotumora (Szende Bélával és Lapis Károllyal, 1985, angolul is)
• A daganatok sebészete (1986)
• Cancer Staging (in: Surgical Oncology, 1989)
• Palliative chirurgische Therapie bein maalignen Melanom (in: Das maligne Melanom, 1991)
• Sebészeti onkológia (1997)
• Diagnosis and Surgery of Organ Metastases (2001)
• Idézetek, gondolatok az orvostudományból (2005)
• Politikai és történelmi idézetek (2006)

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 141. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest 2008, 114. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán
• Életrajz és válogatott publikációs lista a Mindentudás Egyeteme oldalán

További információk

• Besznyák István előadása a Mindentudás Egyetemén (tanulmány)