„Firdauszí” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
<!--Munkássága--> |
<!--Munkássága--> |
||
|írói álnév = |
|írói álnév = |
||
|műfaj = |
|műfaj = eposz |
||
|irányzat = |
|irányzat = |
||
|periódus = |
|periódus = |
||
|első mű = |
|első mű = |
||
|fő mű = |
|fő mű = ''[[Sáhnáme]]'' |
||
|kiadó = |
|kiadó = |
||
|díjak = |
|díjak = |
||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
'''Firdauszí''' vagy '''Firduszi Abul-kászim Manszúr''' ([[940]] körül – [[1027]]) a perzsa (egyben a világirodalom) egyik legjelentősebb költője. |
'''Firdauszí''' vagy '''Firduszi Abul-kászim Manszúr''' ([[940]] körül – [[1027]]) a perzsa (egyben a világirodalom) egyik legjelentősebb költője. |
||
Firdauszí a [[Túsz]] közelében fekvő [[Sádab]] nevü faluban született. [[Mahmúd gaznavida szultán]] udvarában működött, és itt bízták meg a [[Dakíkí]] által megkezdett [[Sáhnáme|Királyok könyvé]]nek megírásával. Firdauszí mintegy 30 évig dolgozott művén, amely végül egy közel 60.000 verspárból álló költeménnyé vált. Tartalma a perzsák története volt a régi perzsa királymondáktól a [[Szászánida Birodalom|Szászánidák]] [[651]]-es bukásáig. A történet szerint a szultán által megígért 60.000 arany helyett csak ugyanannyi ezüstpénzt kapott a mű befejeztekor Firdauszí. |
Firdauszí a [[Túsz]] közelében fekvő [[Sádab]] nevü faluban született. [[Mahmúd gaznavida szultán]] udvarában működött, és itt bízták meg a [[Dakíkí]] által megkezdett [[Sáhnáme|Királyok könyvé]]nek ''(Sáhnáme)'' megírásával. Firdauszí mintegy 30 évig dolgozott művén, amely végül egy közel 60.000 verspárból álló költeménnyé vált. Tartalma a perzsák története volt a régi perzsa királymondáktól a [[Szászánida Birodalom|Szászánidák]] [[651]]-es bukásáig. A történet szerint a szultán által megígért 60.000 arany helyett csak ugyanannyi ezüstpénzt kapott a mű befejeztekor Firdauszí. |
||
A csalódott költő lesujtó [[szatíra|szatírá]]t írt Mahmúd számára, majd a szultán haragja elől [[Bagdad]]ba menekült. Itt a kalifa nagyvezérének jóindulatát megszerezte, és öreg korában megírta a pogánykori hősök dicsőítésére a [[Juszuf és Zulejkhá]] című eposzt. A műben a [[Korán]] legszebbnek nevezett történetét énekelte meg vallásos szellemben. Később barátai és Mahmúd szultán nagyvezérének közbenjárására Firdauszí visszaköltözhetett Perzsiában, és Túszban tölthette utolsó éveit. Magas korban hunyt el [[1027]]-ben. A monda szerint végül Mahmúd – megbánva korábbi tettét – mégiscsak 12 [[teve|tevét]] útnak indított a 60.000 arannyal. A tevék éppen Firdauszí temetésének napján érkeztek meg Túszba. |
A csalódott költő lesujtó [[szatíra|szatírá]]t írt Mahmúd számára, majd a szultán haragja elől [[Bagdad]]ba menekült. Itt a kalifa nagyvezérének jóindulatát megszerezte, és öreg korában megírta a pogánykori hősök dicsőítésére a [[Juszuf és Zulejkhá]] című eposzt. A műben a [[Korán]] legszebbnek nevezett történetét énekelte meg vallásos szellemben. Később barátai és Mahmúd szultán nagyvezérének közbenjárására Firdauszí visszaköltözhetett Perzsiában, és Túszban tölthette utolsó éveit. Magas korban hunyt el [[1027]]-ben. A monda szerint végül Mahmúd – megbánva korábbi tettét – mégiscsak 12 [[teve|tevét]] útnak indított a 60.000 arannyal. A tevék éppen Firdauszí temetésének napján érkeztek meg Túszba. |
||
A lap 2016. március 10., 21:50-kori változata
| Firdauszí | |
| Firdauszí szobra Rómában | |
| Firdauszí szobra Rómában | |
| Élete | |
| Született | 940 körül Túsz, Irán |
| Elhunyt | 1027 Túsz, Perzsia |
| Sírhely | Túsz |
| Nemzetiség | perzsa |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | eposz |
| Fontosabb művei | Sáhnáme |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Firdauszí témájú médiaállományokat. | |
.JPG){kind=link}
Firdauszí vagy Firduszi Abul-kászim Manszúr (940 körül – 1027) a perzsa (egyben a világirodalom) egyik legjelentősebb költője.
Firdauszí a Túsz közelében fekvő Sádab nevü faluban született. Mahmúd gaznavida szultán udvarában működött, és itt bízták meg a Dakíkí által megkezdett Királyok könyvének (Sáhnáme) megírásával. Firdauszí mintegy 30 évig dolgozott művén, amely végül egy közel 60.000 verspárból álló költeménnyé vált. Tartalma a perzsák története volt a régi perzsa királymondáktól a Szászánidák 651-es bukásáig. A történet szerint a szultán által megígért 60.000 arany helyett csak ugyanannyi ezüstpénzt kapott a mű befejeztekor Firdauszí.
A csalódott költő lesujtó szatírát írt Mahmúd számára, majd a szultán haragja elől Bagdadba menekült. Itt a kalifa nagyvezérének jóindulatát megszerezte, és öreg korában megírta a pogánykori hősök dicsőítésére a Juszuf és Zulejkhá című eposzt. A műben a Korán legszebbnek nevezett történetét énekelte meg vallásos szellemben. Később barátai és Mahmúd szultán nagyvezérének közbenjárására Firdauszí visszaköltözhetett Perzsiában, és Túszban tölthette utolsó éveit. Magas korban hunyt el 1027-ben. A monda szerint végül Mahmúd – megbánva korábbi tettét – mégiscsak 12 tevét útnak indított a 60.000 arannyal. A tevék éppen Firdauszí temetésének napján érkeztek meg Túszba.
Forrás
- Bokor József (szerk.). Firduszi, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. március 10.