„Erdély erődtemplomos falvai” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Források: kiegészítés |
||
56. sor: | 56. sor: | ||
* {{cite web | url= http://www.cimec.ro/Monumente/unesco/UNESCOen/indexTrans.htm | title= Transylvania village sites with fortified churches | accessdate= 2008-05-23 | language= angol }} |
* {{cite web | url= http://www.cimec.ro/Monumente/unesco/UNESCOen/indexTrans.htm | title= Transylvania village sites with fortified churches | accessdate= 2008-05-23 | language= angol }} |
||
* {{cite book | title= Székelyek és szászok. A kölcsönös segítség és intézményei a székelyeknél és az erdélyi szászoknál | language= magyar | id= ISBN 973-8002-96-6 | pages= 63-64 | last= Hajdú | first= Farkas-Zoltán | authorlink= Hajdú Farkas-Zoltán | url= http://mek.oszk.hu/01600/01677/01677.pdf | format= PDF | accessdate= 2008-05-23 | origyear= 2001 | publisher= Mentor Kiadó | location= Marosvásárhely }} |
* {{cite book | title= Székelyek és szászok. A kölcsönös segítség és intézményei a székelyeknél és az erdélyi szászoknál | language= magyar | id= ISBN 973-8002-96-6 | pages= 63-64 | last= Hajdú | first= Farkas-Zoltán | authorlink= Hajdú Farkas-Zoltán | url= http://mek.oszk.hu/01600/01677/01677.pdf | format= PDF | accessdate= 2008-05-23 | origyear= 2001 | publisher= Mentor Kiadó | location= Marosvásárhely }} |
||
* Szentpétery - Az Olttól a Küküllőig, Officina Nova Kiadó, 1990. |
|||
* Thaler - Zsidi: Szász erődtemplomok Erdélyben, Anno Kiadó, 2006. |
* Thaler - Zsidi: Szász erődtemplomok Erdélyben, Anno Kiadó, 2006. |
||
A lap 2016. március 9., 09:12-kori változata
Erdély erődtemplomos falvai | |
Világörökség | |
Baromlakai erődtemplom | |
Adatok | |
Ország | Románia |
Világörökség-azonosító | 596 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | IV |
Felvétel éve | 1993 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 08′, k. h. 24° 46′Koordináták: é. sz. 46° 08′, k. h. 24° 46′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdély erődtemplomos falvai témájú médiaállományokat. |
Erdély erődtemplomos falvai néven került fel a Világörökség listájára hét dél-erdélyi falu, a 13–16. századbeli jellegzetes építkezési módszerével:
- Nagybaromlak, Szeben megye
- Berethalom, Szeben megye
- Kelnek, Fehér megye
- Prázsmár, Brassó megye
- Szászfehéregyháza, Brassó megye
- Szászkézd, Maros megye
- Székelyderzs, Hargita megye
Történet
Az erdélyi szász falvak a 13. században jelentek meg, amikor a magyar királyok szászokat telepítettek a vidékre. Különböző kiváltságokat élveztek és a sajátos közösségformáló kultúrájuk évszázadokon át fentmaradt. Mivel a vidéket állandó török és tatár betörések fenyegették, a szászok különböző méretű erődítményeket építettek. A 15. század közepéről már 250 szász falu erődtemplomáról maradtak fenn adatok. A legfontosabb városokat teljesen megerősítették, a kisebb falvak pedig egy-egy erődtemplom köré csoportosultak. A templomokat vastag fallal vették körül, amelyet lőrésekkel, szuroköntőkkel, gyilokjárókkal és a kor hadászati szintjének megfelelő egyéb védelmi elemekkel láttak el.[1] Veszély esetén a teljes lakosság a falon belülre költözött. Az erődtemplom sarokbástyáiban és védőfalaiban raktározták a családok gabona- és szalonnakészletét, béke- és háborúidőben egyaránt, olyan zár alatt, amelyet a tulajdonos nem nyithatott ki egyedül. Itt őrizték a lányok kelengyésládáját is. Az éléstárakat hetente kétszer lehetett kinyitni, és a közösség elöljárói felügyelete alatt kivenni a tartalékból.[2]
A templomerődök azonban csak időleges védelmet biztosítottak a támadások ellen, ezért előre látható veszély esetén a falvak lakói a legközelebbi erődített városba menekültek. Nagyszeben a 13. században, Brassó és a többi szász város a 14-15. században építette meg kőfalát, amelyet folyamatosan erősítettek és bővítettek.[1]
A 18. századra a vártemplomok elvesztették védelmi funkciójukat, de a szász falvak lakossága még a 19-20. században is sok helyen a toronyban őrizte ünneplő ruháit.[2] Szintén tovább él a „Speckturm”, azaz „szalonnatorony” elnevezés.[1]
Leírás
A szász hagyományok és a biztonsági megfontolások szerint a falvak kompaktak: vagy egy főutca vagy egy főtér köré csoportosulnak. A fő elem a templom, ami mindig a helység közepén helyezkedik el. A templomokat úgy alakították ki, hogy védelmi funkciót is ellássanak, függetlenül attól, hogy román vagy gótikus stílusban épültek. Majdnem minden esetben könnyen védhető helyen, például dombtetőn épült. Az anyagok a hagyományos kő, illetve vörös tégla.
A templomhoz közel van a falu főtere vagy tánctere (Tanzplatz), amely a társadalmi élet központja volt. A templomhoz közel csak közösségi célú épületek helyezkednek el: iskola vagy községháza. A legtöbb faluban a búza tárolására használt csűrök is közel vannak a falu központjához.
Galéria
Hivatkozások
Források
- Villages with Fortified Churches in Transilvania (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. május 23.)
- Transylvania village sites with fortified churches (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. május 23.)
- Hajdú, Farkas-Zoltán. Székelyek és szászok. A kölcsönös segítség és intézményei a székelyeknél és az erdélyi szászoknál (PDF) (magyar nyelven), Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 63-64. o.. ISBN 973-8002-96-6 [2001]. Hozzáférés ideje: 2008. május 23.
- Szentpétery - Az Olttól a Küküllőig, Officina Nova Kiadó, 1990.
- Thaler - Zsidi: Szász erődtemplomok Erdélyben, Anno Kiadó, 2006.