„Charles de L’Écluse” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Flamandok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
személy infobox és jegyzetek |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{személy infobox |
|||
|kép=Charles de l'Écluse 1525-1609.jpg |
|||
|képméret=220px |
|||
|képaláírás=Charles de l’Écluse}} |
|||
[[Fájl:Clusius.png|thumb|right| A [[tündérrózsa]] illusztrációja (Rariorum plantarum historia, 1601]] |
[[Fájl:Clusius.png|thumb|right| A [[tündérrózsa]] illusztrációja (Rariorum plantarum historia, 1601]] |
||
'''Charles de l’Écluse''' (Clusius Károly, Carolus Clusius) ([[Arras]], [[Belgium]], [[1526]]. [[február 19.]] – [[Leiden]], [[1609]]. [[április 4.]]) kora legnagyobb [[botanika|botanikusa]]. {{botnév|Clus.}} |
'''Charles de l’Écluse''' (Clusius Károly, Carolus Clusius) ([[Arras]], [[Belgium]], [[1526]]. [[február 19.]] – [[Leiden]], [[1609]]. [[április 4.]]) kora legnagyobb [[botanika|botanikusa]]. {{botnév|Clus.}} |
||
| 16. sor: | 19. sor: | ||
* A ''Nicotiana rustica'' Clusiusnál van először mint dohány méltatva. |
* A ''Nicotiana rustica'' Clusiusnál van először mint dohány méltatva. |
||
* Számos idegen füvészeti munkát is fordított latinra. |
* Számos idegen füvészeti munkát is fordított latinra. |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
==Források== |
==Források== |
||
A lap 2016. február 19., 10:29-kori változata
| Charles de L’Écluse | |
 | |
| Charles de l’Écluse | |
| Született | Arras |
| Elhunyt | 1609. április 4. (84 évesen)[3][4][5][6][7] Leiden |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Pieterskerk |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Charles de L’Écluse témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Charles de l’Écluse (Clusius Károly, Carolus Clusius) (Arras, Belgium, 1526. február 19. – Leiden, 1609. április 4.) kora legnagyobb botanikusa. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Clus.”.
Élete
Atyja földbirtokos volt; előbb a jogot tanulta a leuveni, marburgi s wittenbergi egyetemeken. Az utóbbi helyen ismerkedett meg Melanchthonnal és hitvallója lett. 1550-ben Montpellierbe ment, hol Rondelet Vilmos orvos és természettudós vele az orvosi és természettudományokat kedveltette meg; ezen időtől fogva különös előszeretettel foglalkozott a füvészettel. Reánk magyarokra nézve Clusius egyénisége s halhatatlan füvészeti működése kétszeres értékkel bír, mert hazánk növényeinek felkutatása és ismertetése körül úttörő volt. Tudományának híre II. Miksa császár udvarába is eljutott, ki 1573-ban Bécsbe hívta, hol mint a császári kertek felügyelője 500 frt évi fizetéssel 1587-ig működött. Ezen idő alatt sok osztrák és magyar főúrral ismerkedett meg és korának jelesebb természettudósaival tudományos összeköttetésbe lépett, így Fabricius Pállal, Zsámboki Jánossal és Beythe Istvánnal; valószinűleg az utóbbinak buzdítására kiterjeszté utazásait Magyarországra is, hol gyakran megfordult, nevezetesen Pozsonyban, Nagyszombatban, Sopronban, Lendván, Németújvárt, a Rába vidékén, sőt egész Muraközig eljutott és Beythe Istvántól sok magyar növény nevét szedte össze s ezeket híres munkájában fölhasználta. Magyar ismerősei s barátjai közül fölemlítendő még Batthyány Boldizsár, a németujvári gróf és humanista, kinek gyakran volt vendége és aki füvészeti kirándulásaiban is kalauzolta, majd a környék flórájának első ismertetője volt. 1587-ben elhagyta Ausztriát és Frankfurtba költözött. Onnan hazájába, Hollándiába utazott tovább mert 1592-ben meghívta őt a leideni egyetem tanítani, és itt 1593-ban megalapította az azóta is működő botanikus kertet. A holland gazdaság két fontos nemzeti termékét, a tulipánt és burgonyát is ő ismertette meg a helyiekkel.
Munkái
- Rariorum stirpium per Hispaniam observatorum historia 1576.
- Rariorum aliquot stirpium per Pannoniam, Austriam et vicinas quasdam provincias observatorum historia 1584. (Hazánkra nézve alapvető munka, 500-nál több ritka növényt ismertet. Ezen munkájához kötve kiadta Beythe István Stirpium Nomenclator Pannonicus-át is.)
- Rariorum plantarum historia 1601. (Az előbbi két munkának bővített tartalmát foglalja magában és megemlékezik abban a hazánkban és Ausztriában talált ehető s mérges gombákról, melyekről ez az első monographia.)
- Libri exoticorum decem Antverpiae, 1605.
- A Nicotiana rustica Clusiusnál van először mint dohány méltatva.
- Számos idegen füvészeti munkát is fordított latinra.
Jegyzetek
- ↑ FINA Wiki. Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ Leidse Hoogleraren (holland nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 19.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Carolus Clusius (holland nyelven)
- ↑ Carolus Clusius
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ LIBRIS, 2012. szeptember 25. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- FigyelőNet: Leiden, a tulipán hazája (HTML)(magyar nyelven)(Hozzáférés: 2013. február 23.)
- Carolus Clusius: Fungorum in Pannoniis observatorum Brevis Historia et Codex Clusii; Akadémiai Kiadó, Bp., 1983
- Balogh Lajos: Carolus Clusius (1526–1609) élete és munkássága (HTML)(magyar nyelven)(Hozzáférés: 2013. február 23.)
- Istvánffi Gyula: A Clusius-codex mykologiai méltatása, adatokkal Clusius életrajzához., Budapest, 1900
