„Konga” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a -es:
infobox
1. sor: 1. sor:
{{Hangszer infobox
[[Fájl:Congas.JPG|thumb|right|Kongák]]
|név =
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|más nyelveken =
|besorolás =
|menzúra =
|csőhossz =
|hangolás =
|rokon hangszerek =
|hangminta =
|hangszerjátékos =
|hangterjedelem-kép =
|hangterjedelemkép-méret =
|hangterjedelemkép-aláírás =
}}
[[Fájl:Congas.JPG|thumb|right|260px|Kongák]]
A '''konga''' vagy '''kongadob''' egy afrikai eredetű népi ütős hangszer. Kb. 70 cm magas, 30 cm átmérőjű, alul nyitott dob.
A '''konga''' vagy '''kongadob''' egy afrikai eredetű népi ütős hangszer. Kb. 70 cm magas, 30 cm átmérőjű, alul nyitott dob.



A lap 2016. február 16., 13:19-kori változata

Konga
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás211.221.1
A Wikimédia Commons tartalmaz Konga témájú médiaállományokat.
Kongák

A konga vagy kongadob egy afrikai eredetű népi ütős hangszer. Kb. 70 cm magas, 30 cm átmérőjű, alul nyitott dob.

A szó eredete

Állítólag Kongóról kapta a nevét.[1]

Története

A mai konga ősei olyan nyugat-afrikai dobok lehettek, amelyeket a behurcolt afrikai rabszolgák vittek magukkal Dél-Amerikába és Kubába. Miután a spanyol telepesek betiltották ezeket a dobokat (babonásan féltek ezektől), az Afrikából érkezett lakosság megváltoztatta a dobok formáját. A telepesek által használt hordók adták az alapötletet: a dongás dobtesthez kötelek helyett gyűrűkkel feszítették a dobbőrt. A módosított formájú hangszerek használatát ezután a telepesek már nem ellenezték.[2]

Jellemzői

Létezik hordó alakú illetve kúpos testű kivitelben is. A játékos ülve a két térde közé szorítja, esetleg az állványra helyezett kongát álló testhelyzetben szólaltatja meg. A hangszer többféle hang kiadására képes, a választott játéktechnikától függően. Másként szól, ha a kávát ütik kézzel és másként, ha a bőrt, amelynek a feszességét a játékos változtathatja. A dob rezgését is kézzel csillapítják.

Felhasználása

Számos zenei műfajban használják, a salsától kezdve a dzsesszig.

Források

  • Törőcsik Attila: Hangszerek kislexikona. Saxum, 2003. 116. old.

Jegyzetek