„Foltos bürök” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a A nitrogénatomhoz kapcsolódást dőlt N-nel jelöljük. |
a replace archive.today -> archive.is (domain archive.today blocked by onlinenic) |
||
| 40. sor: | 40. sor: | ||
* [http://naturportal.hu/gyogynovenyek/burok Bürök], naturportal.hu |
* [http://naturportal.hu/gyogynovenyek/burok Bürök], naturportal.hu |
||
* [http://www.drdiag.hu/kereso/diagnosztika.adatlap.php?id=81668&name=Foltos-b%FCr%F6k-(Conium-maculatum)-m%E9rgez%E9s--%0D Foltos bürök (Conium maculatum) mérgezés], www.drdiag.hu |
* [http://www.drdiag.hu/kereso/diagnosztika.adatlap.php?id=81668&name=Foltos-b%FCr%F6k-(Conium-maculatum)-m%E9rgez%E9s--%0D Foltos bürök (Conium maculatum) mérgezés], www.drdiag.hu |
||
* {{CitPer |aut=Vetter János |tit=A mérgező növények királynője: a bürök |subtit= |per=Természet Világa: természettudományi közlöny |ann=2001 |lun= |die= |tom=132 |fasc=10 |pag=472–473 |misc= |url=http://archive. |
* {{CitPer |aut=Vetter János |tit=A mérgező növények királynője: a bürök |subtit= |per=Természet Világa: természettudományi közlöny |ann=2001 |lun= |die= |tom=132 |fasc=10 |pag=472–473 |misc= |url=http://archive.is/z325v }} |
||
== További információk == |
== További információk == |
||
A lap 2016. február 14., 17:41-kori változata
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Conium maculatum L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Foltos bürök témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Foltos bürök témájú médiaállományokat és Foltos bürök témájú kategóriát. |
A foltos bürök vagy egyszerűen bürök (Conium maculatum) a zellerfélék családjába tartozó kétnyári növényfaj. A kaporhoz hasonló, de annál nagyobb termetű, ernyős virágzata pedig fehér. Magassága 100–120 cm vagy még magasabb. Karógyökerű növény, magjai barnák, szárának alsó részén halvány vörösbarna foltok láthatók. A foltos bürök a Mediterráneumból származik, de ma már a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény.
Fő hatóanyaga a koniin, mely a növény minden részében megtalálható (friss termésben 2–3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. Kisebb mennyiségben más piridinvázas alkaloidokat is tartalmaz: konhidrint, pszeudokonhidrint, γ-koniceint és N-metilkoniint.
Az ókori athéni (görög) törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható halálbüntetés egyik nemeként szerepelt. Szókratészt is ilyen módon végezték ki, azaz a foltos bürök mérgével teli poharat kellett kiinnia, miután istenkáromlásban, valamint az ifjúság tévútra vezetésében találták bűnösnek. Platón – elsőként – ekkor írta le a mérgezési tüneteket.
Felhasználása
A foltos bürök nedvét az orvosi tisztesfű (Stachys officinalis) és az édeskömény (Foeniculum vulgare) magjaival keverték össze, s ezt alkalmazták például a sztrichnin és más mérgek ellenanyagaként. A 15–16. században a gyökereket köszvényes fájdalmak csillapítására használták, az 1760-as évektől rákos daganatok kezelését is végezték bürökkel.
Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz).
Galéria
 |
 |
 |
 |
Források
- A foltos bürök, Háromszék, 2013. június 27.
- Bürök, naturportal.hu
- Foltos bürök (Conium maculatum) mérgezés, www.drdiag.hu
- Vetter János: A mérgező növények királynője: a bürök. Természet Világa: természettudományi közlöny, CXXXII. évf. 10. sz. (2001) 472–473. o.