„Jobbik – Konzervatívok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam az utolsó  változtatást (Fib9), visszaállítva Malatinszky szerkesztésére: tehát egyik cikkben törlöd arra hivatkozással, hogy itt is, majd itt visszaállítod? :)
Marec2 (vitalap | szerkesztései)
626 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
283. sor: 283. sor:
* [[Törökszentmiklós]] – Markót Imre (2014–)<ref>{{cite web|url=http://www.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M11/T073/tjk.html |title=Törökszentmiklós települési választás eredményei |publisher=Nemzeti Választási Iroda}}</ref>
* [[Törökszentmiklós]] – Markót Imre (2014–)<ref>{{cite web|url=http://www.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M11/T073/tjk.html |title=Törökszentmiklós települési választás eredményei |publisher=Nemzeti Választási Iroda}}</ref>
* [[Tuzsér]] – Ferkovics Tibor (2013–)<ref>{{cite web|url=http://www.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M16/T210/tjk.html |title=Tuzsér települési választás eredményei |publisher=Nemzeti Választási Iroda}}</ref>
* [[Tuzsér]] – Ferkovics Tibor (2013–)<ref>{{cite web|url=http://www.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M16/T210/tjk.html |title=Tuzsér települési választás eredményei |publisher=Nemzeti Választási Iroda}}</ref>

== Gazdaság politikája ==


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2016. február 12., 19:51-kori változata

Jobbik Magyarországért Mozgalom
Fájl:Jobbik.jpg
Mottó: A jövőt nem lehet megállítani!
Adatok
ElnökVona Gábor
AlelnökApáti István
Novák Előd
Sneider Tamás
Szávay István
Volner János
Z. Kárpát Dániel[1]
FrakcióvezetőVona Gábor
SzóvivőMirkóczki Ádám
Alapítva2003. október 24.
SzékházBudapest, XI. kerület, Villányi út 20/A
Ifjúsági tagozatJobbik Ifjúsági Tagozat
PártújságBarikád (2009–)
Hazai Pálya (2011–)
Tagok számakb. 13 000[3] (2011)
Ideológianemzeti radikalizmus
anticionizmus
euroszkepticizmus
nacionalizmus[2]
antiglobalizmus
antikommunizmus
Politikai elhelyezkedésradikális jobboldal
Parlamenti jelenlét2010–
Nemzetközi szövetségekEurópai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége
EP-frakciófüggetlen
Hivatalos színeipiros-ezüst
Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jobbik Magyarországért Mozgalom témájú médiaállományokat.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom (röviden Jobbik) radikális jobboldali párt Magyarországon. Elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik), mely 2003-ban alakult párttá. Céljaként a „rendszerváltozás befejezését" és az eddiginél igazságosabb társadalom megteremtését tűzte ki. A Jobbik Magyarországért Mozgalom magát értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális nemzeti és keresztény pártként definiálja. A MIÉP háttérbe szorulását követően a magyar radikális jobboldal legismertebb alakulatává vált.

A 2009-es európai parlamenti választáson közel 15%-kal a harmadik helyre futott be, nem sokkal lemaradva az MSZP mögött. 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a 3. legtöbb szavazatot kapott párt lett, így bekerült az Országgyűlésbe. A 2014-es parlamenti választáson megismételte ezt az eredményt. Jelenleg ellenzékben politizál.

Önmeghatározása

Alapító nyilatkozata szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom célja a „rendszerváltozás befejezése, a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtése”. Önmeghatározása szerint „értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt, mely programjával a nemzet egészét kívánja képviselni”. Büszkén felvállalják a nacionalizmust, de elutasítják, hogy soviniszták lennének.[2] A politikában ellenfélnek tekintik az MSZP-t, a szerintük szélsőségesen liberális SZDSZ-t, valamint éles kritikát fogalmaznak meg a szerintük liberális gyökerű, polgári Fidesszel szemben is. Vona Gábor elnökké választása után a Jobbik békés egymás mellett élést hirdetett minden jobboldali párttal, ezért a Fidesszel szembeni fenntartásai is mérséklődtek, azonban a Jobbik támogatottságának erősödésével a Fidesz támadásai mind gyakoribbá váltak.

A párt 2012-es évadnyitó rendezvényén tartott beszédében Vona Gábor kijelentette, hogy ők nem kommunisták, nem fasiszták, nem nemzetiszocialisták, de demokraták sem. A Jobbik szellemi centruma szerinte nem az osztályhatalom, nem az államhatalom és nem a faji alapokon nyugvó hatalom, de nem is a pénz és a szellemi tőke. Nem tagjai annak a demokrata eszmeiségnek, amellyé az mára züllött – állította.[4] Vona szembe helyezte pártját a „materialista, ultraliberális” eszmeiséggel és hozzátette, hogy ezzel „a nemzet-, ember- és istenellenes rendszerrel” nem fognak kompromisszumot kötni.[5]

Története

A Jobboldali Ifjúsági Közösség és a Jobbik megalapítása

Pongrátz Gergely ’56-os veterán, a Jobbik egyik alapítója

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elődszervezete az 1999-ben alakult Jobboldali Ifjúsági Közösség volt, melyet egyetemisták és főiskolások alapítottak, s célja a nemzeti gondolkodású ifjúság összefogása volt. Az „elbukott” 2002-es országgyűlési választás után több neves közéleti személy (Wittner Mária, Pongrátz Gergely, Tóth Gy. László, Lovas István, Usztics Mátyás) kérésére a Jobboldali Ifjúsági Közösség 2003. október 24-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet felvéve párttá alakult. Fő céljuk az volt, hogy a MIÉP bomlásával és háttérbe szorulásával reális alternatívát nyújtsanak a radikális jobboldali szavazóknak.[6]

Szövetségesek keresése

Az új párt ismertségét eleinte figyelemfelkeltő akciókkal igyekezett növelni. Első ilyen lépésük a 2003 karácsonyára meghirdetett országos keresztállítás volt, amivel a párt bejelentése szerint az ünnep eredeti keresztény mondanivalójára kívánta felhívni a figyelmet,[7] s amely akciót azóta is minden évben megrendeznek, egyre több település részvételével. A vallási szimbólumok politikai használata körüli és a köztérhasználatot érintő jogi vita[8] mellett egyházi személytől bírálatokat kaptak a keresztény szimbolika húsvéti és karácsonyi elemeinek felcseréléséért. A párt mindezt azzal indokolta, hogy Jézus megtestesülése és megváltó szenvedése nem választható szét egymástól. Azért jött el közénk, hogy életét a kereszten szeretetből elveszítse. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök is részt vett a keresztszentelésekben.[9]

A 2004-es európai parlamenti választáson nem indultak az ország szerintük elhamarkodott EU-csatlakozása elleni tiltakozásul. A Jobbik támogatja a konföderális jellegű gazdasági együttműködést az európai országok között, viszont élesen ellenzi azt a globalista jellegű politikát, mely az egyes tagországok önállóságának és sajátos nemzeti arculatának fokozatos elvesztését.[forrás?]

2006-ban letakarták Ságvári Endre Budapest II. kerületében található emléktábláját.[10] Augusztusban a Jobbik elindította első pártújságját, a Magyar Mércét (2009-ig jelent meg), decemberben pedig hivatalos színévé választotta a vörös-ezüst árpádsávokat és az árpádsávos zászlót ért kritikák miatt „felvilágosító kampányt” hirdetett annak „rehabilitálására”, abból a célból, hogy az árpádsávos zászló a Kárpát-medencei magyarság közös jelképe legyen.[11]

A 2006-os országgyűlési választásra, a MIÉP-pel MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven hozott létre választási szövetséget. A cél a radikális jobboldali erők összefogása volt, mivel a MIÉP az önálló induláshoz már, a Jobbik pedig még túl gyenge volt. Ennek ellenére a választáson a pártszövetség nem érte el a bejutási küszöböt, így az együttműködés nem folytatódott.[forrás?]

A párt részt vett a 2006 őszi Kossuth téri tüntetésekben, amelyeknek egyik vezéralakja, Molnár Tamás korábban a Jobbik alelnöke is volt.[forrás?]

A Jobbik központi irodája
(Budapest, XI. ker. Villányi út 20/A)

2007-ben a párt nyilvánosságra hozta Bethlen Gáborról elnevezett programját, amely szerint Magyarországot az 1944-es német megszállással térítették le a jogfolytonosság útjáról, ezért az azóta fennálló „alkotmányossági válság” megoldására a Szent Korona-tanra épülő alkotmány visszaállítása szükséges. A program egyebek mellett követeli a stratégiai fontosságú ágazatok államosítását, a privatizáció felülvizsgálatát, a „társadalmi asszimilációra nem alkalmas csoportok tömeges bevándorlásának megállítását”, az egyházi esküvő állami anyakönyveztetését, kötelező erkölcs- vagy hittanoktatást az általános és középiskolákban, az árpádsávos zászló össznemzeti jelképpé nyilvánítását, a rendőrségen belül szervezeti egységet a „cigánybűnözés” megállítására.[12]

A Jobbik nevéhez fűződik a rendőrség által a rendszerváltás előtt is használt cigánybűnözés fogalmának felelevenítése is, melynek kapcsán létrehozták a (később megszűnt) ciganybunozes.com oldalt. A Magyar Gárda is több településen vonult fel a cigánybűnözés problémájára hívva fel a figyelmet.[13] A fogalom használata heves politikai vitákat váltott ki. Az Országos Cigány Önkormányzat 2007 februárjában néhány fő részvételével tüntetést tartott a párt székháza előtt a szerintük „a magyarországi cigány közösség méltóságát sértő, gyűlöletkeltésre, uszításra, közösség elleni izgatásra” alkalmas oldal ellen.[14]

2008-ban a Jobbik Csengey Dénesről elnevezett könyvtárat hozott létre Budapesten, ahol a megnyitó beszédet Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, prof. Dr. Kiszely István antropológus, az Atilla Király Népfőiskola főigazgatója, és Vona Gábor, a Jobbik elnöke mondta.

Erősödés és választási sikerek

2008. szeptember 2-án Vona Gábor, Morvai Krisztina és Balczó Zoltán bejelentette, hogy a párt 2009-es európai parlamenti listáját Morvai Krisztina vezeti majd.[15]

2009. január 11-én Gegesy Ferenc SZDSZ-es országgyűlési képviselő lemondása miatt időközi parlamenti választást tartottak Budapesten, a IX. kerületben. A Jobbik részéről Szegedi Csanád alelnök indult képviselőjelöltként, a választási bizottságba Novák Elődöt delegálták. A választás a kopogtatócédula-gyűjtés körüli visszaélések miatt országos figyelmet kapott. Novák Előd vizsgálatot indított a kopogtatócédulák eredetiségét illetően, melynek során kiderült, hogy a Magyar Szociális Zöld Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a MIÉP leadott céduláinak nagy része hamisítvány. Az érintett jelöltek indulását a választási bizottság nem engedélyezte.[16]

Az első fordulóban a Jobbik jelöltje a harmadik helyet szerezte meg 8,5%-kal, azonban az alacsony részvétel miatt az eredmény érvénytelen lett.[17] A két hét múlva, 2009. január 25-én tartott második fordulóban Szegedi Csanád a szavazatok 7,7%-át szerezte meg, de a szavazatok száma tovább nőtt az első fordulós eredményhez képest. A választás kapcsán a Jobbik kommunikációjában igyekezett a választói felé azt hangsúlyozni, hogy az SZDSZ megelőzésével harmadik politikai erővé váltak és támogatottságuk meghaladta az 5%-os parlamenti küszöböt.[18] Ezután több időközi önkormányzati választáson is jó eredményt ért el (Tapolcán 7,06%[19] Ajkán 18,92%[20], Pécsett 10,1%[21])

Morvai Krisztina és Vona Gábor a 2009-es európai parlamenti választás előtti kampány idején

A 2009. június 7-i európai parlamenti választáson a Jobbik a közvélemény-kutatásokat mintegy háromszorosan felülmúlva 14,77%-ot ért el, ráadásul 7 megyében még az MSZP-t is megelőzték. Az „új erő” ezzel 3 képviselőt (Morvai Krisztina, Balczó Zoltán, Szegedi Csanád) küldhetett az Európai Parlamentbe. A párt a választás eredményét óriási sikerként élte meg, s erre hivatkozva kommunikációja központi részévé tette a „Harmadik Erő” kifejezést.

2009. június 14-én a Jobbik együttműködésről egyeztetett Szegeden a Magyar Gárda szervezettel, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, valamint a radikális jobboldal két emblematikus figurájával: Toroczkai Lászlóval és Budaházy Györggyel.[22] Az együttműködés ellenére szervezetek között komoly nézeteltérések vannak abban, hogy a jelenlegi helyzetet az utcán vagy a parlamenten belül kell-e megoldani. A Jobbik demokratikus pártként értelemszerűen az alkotmány adta keretek közt szeretne javítani.

2009. október 9-én Szabó Gábor választmányi elnök vezetésével megalakult a Jobbik Országos Választmánya, és ezzel a párt belső intézményrendszere teljesen kiépült. Megválasztották a választmány alelnökeit is Farkas Gergely, Ferenczi Gábor, Korondi Miklós és Samu Tamás Gergő személyében.[23]

A Jobbik 2010. január 16-án a parlamentbe jutásra esélyes pártok közül elsőként mutatta be programját, melynek a „Radikális változás” címet adta. A program a Jobbik eddigi célkitűzésein, programpontjain túlmenően (cigánybűnözés, államadósság, multinacionális cégek túlzott támogatása) kiemelt figyelmet fordít a „politikusbűnözés” visszaszorításának fontosságára. Fellép például a politikusi álláshalmozás ellen, melynek tilalmát saját alapszabályában is rögzítette, továbbá a közbiztonság erősítése mellett, a devizahitelesek helyzetének javítása érdekében is.[24]

Az országgyűlésben

Választási reklám Gyöngyösön - 2014
Jobbik Nagygyűlés a Köröndön - 2014. március 15.

A 2010-es országgyűlési választáson listán 16,67%-ot szereztek, ezzel befutva a 3. helyre, alig 3%-kal lemaradva a második MSZP-től. A Parlamentbe ezzel összesen 47 képviselőt küldtek. A Jobbik támogatta Molnár Oszkár független jelöltet, aki bejutott a parlamentbe. Képviselőcsoportjuk Sopronban tartott alakulóülése során, Vona Gábort, a párt elnökét választották frakcióvezetővé is, Balczó Zoltánt pedig az Országgyűlés alelnöki posztjára jelölték. Ezzel Balczó leköszönt EP-képviselői tisztségéről, átadva azt Kovács Bélának, aki a Jobbik külügyi kabinetjét vezette.

2011 októberében a Tárki közlése szerint a Jobbik megduplázta biztos szavazóinak számát az év során.[25] 2011 év végére a közvélemény-kutatások alapján a második legnépszerűbb párttá és egyben a legnépszerűbb ellenzéki párttá vált, utolérve vagy meg is előzve az MSZP-t,[26][27][28] elnöke, Vona Gábor pedig a legnépszerűbb frakcióvezető lett.[29]

2012 januárjában a három törvény módosítását követelő brüsszeli ultimátumot a Jobbik Magyarország szuverenitásának súlyos megsértésének vélte,[30] tiltakozásképp január 14-én EU-ellenes demonstrációt tartottak, amelyen az Európai Unió zászlaját is elégették.[31] A 2012. május 13-ai kormányellenes tüntetést Vona Gábor a Magyar Élet Menetének nevezte,[32] s az ezt követő hónapokban több városban, köztük Veszprémben és Székesfehérváron is tartottak meneteket.[33] 2012 nyarán a személye körül kialakult botrányok (különösen egy korrupciógyanús hangfelvétel) nyomán kilépett a pártból Szegedi Csanád, majd röviddel azután testvére, Szegedi Márton is. 2012. szeptember 28-án vonulásos tüntetéssel demonstrált a párt az elszámoltatásért és a kommunista luxusnyugdíjak megvonásáért az 1956 utáni megtorlásokat irányító Biszku Béla volt belügyminiszter és a Mansfeld Péterre is halálos ítéletet kérő Mátsik György ügyész háza előtt. A menetben több ezren vettek részt.[34] A Magyar Élet Menete 2012 októberében az Avason, majd novemberben Zalaegerszegen folytatódott. November 21-én a Jobbik az izraeli Felhőoszlop hadművelet ellen és a palesztin áldozatok mellett tüntetést szervezett a budapesti izraeli nagykövetség elé. Az eseményen részt vett több nemzeti radikális szervezet mellett a Magyarországon Élő Palesztinok Egyesülete is.[35]

2013-ban a Magyar Élet Menete Konyáron, Ózdon, majd Szarvason folytatódott. Februárban, a Jobbik évértékelő rendezvényén jelentette be Vona Gábor a Magyar Tavasz Mozgalom létrejöttét, melynek célja önmeghatározásuk szerint a nemzeti érzelmű fiatal értelmiség összefogása és a Hallgatói Hálózat balliberális véleménymonopóliumának megszüntetése.[36]

2014-ben az országgyűlési választáson a párt a szavazatok 20,3%-át szerezte meg, ezzel 23 képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe.[37] Az európai uniós választáson közel 15%-ot ért el, így három képviselőt, Morvai Kisztinát, Balczó Zoltánt és Kovács Bélát delegálhatta az EP-be.[38] Az önkormányzati választáson 14 településen győzött a Jobbik jelöltje,[39] köztük Ózdon, Tapolcán, Tiszavasváriban és Devecserben, de emellett több tucat településen választottak jobbikos támogatottságú polgármestert. Az Ózdon és Recsken megismételt választást ismét a jobbikos jelöltek nyerték. Az Ózdon kiemelkedő sikert elérő Janiczak Dávid győzelmét Vona Gábor a 2018-as választás első győzelmének nevezte.[40][41]

A 2015. április 12-én megtartott tapolcai időközi országgyűlési választást a Jobbik jelöltje, Rig Lajos nyerte, így a párt megszerezte első egyéni mandátumát a magyar Országgyűlésben, képviselőinek száma pedig 24-re nőtt.[42][43]

A Jobbik külföldi baráti körei

A Jobbik 2015 novemberéig öt külföldi baráti kört alapított Münchenben, New Yorkban, Londonban, Bécsben és Zürichben. A párt célkitűzése, hogy 2018-ig minden olyan nyugat-európai vagy tengerentúli nagyvárosban legyen szervezett jobbikos közösség, ahol jelentős számú magyarság él, emellett a kint élők segítségét várja a párt, hogy jobb rálátással bírjon a meghatározó kül- és nemzetpolitikai kérdésekben.[44][45]

Politikája, ideológiája

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A Magyar Gárda

Bővebben: Magyar Gárda
A gárda jelképe, Imre király oroszlános-Árpád-sávos címerpajzsa, amely az egyenruhákon is szerepelt

2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet,[46] mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a Bethlen Gábor-program szerint felállítandó nemzetőrségnek, és – szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett – a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni.[47] A gárda megalakulását heves politikai viták kísérték.

2008. március 10-én kilépett a Jobbikból Kovács Dávid, a párt alapító elnöke, Nagy Ervin, a választmányi elnök és Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke. Kilépésük okául a Magyar Gárdát jelölték meg, nyilatkozatuk szerint „a Jobbik szétválaszthatatlanul egybemosódott a Gárdával, felelősséget vállalva valamiért, amit hosszú távon valójában irányítani nem képes”.[48][49] A párt szerint a kilépett tagok Magyar Gárdával kapcsolatos megnyilatkozása csak kifogás, amely számos téves információn alapul. A három volt tag más okok miatt már egy éve inaktív volt.[50] 5 A bíróság 2009. július 2-án jogerősen feloszlatta a Magyar Gárdát.

A Jobbik elnökei

Név hivatal kezdete hivatal vége
A Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökei
Kovács Dávid 2003. október 24. 2006. november
Vona Gábor 2006. november Hivatalban

Nemzetközi kapcsolatok

A Jobbik Külügyi Bizottságának küldöttsége 2008. május 16-án Londonban találkozott[51] Nick Griffinnel, a Brit Nemzeti Párt elnökével, akivel a két párt közötti együttműködésről és az európai parlamenti választásról tárgyaltak.

A 2009-es európai parlamenti választáson az ismert emberjogi aktivistát, Morvai Krisztinát, illetve Balczó Zoltánt küldte harcba az EP-helyekért. A Jobbik kampánynyitóját március 15-én tartotta Budapesten, a Deák téren.[52] Vona Gábor, a párt elnöke a NEWS osztrák hírmagazinnak nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta, hogy „keresni fogják a kapcsolatot az Osztrák Szabadságpárt vezetésével az Európai Parlamentben, méghozzá egy olyan szövetség létrehozása céljából, amely bürokraták helyett erős nemzetállamok projektjévé alakítja át az Európai Uniót”.[53]

2009. október 24-én a Jobbik VI. kongresszusán a francia Nemzeti Front, az olasz Fiamma Tricolore, a belga Nemzeti Front, a svéd Nemzeti Demokraták, és a Jobbik részvételével megalakult a Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége.[54] Azóta már csatlakozott a Szövetséghez egy brit, spanyol, portugál és ukrán párt is.

A Jobbikot elszigeteltség jellemzi bizonyos nyugat-európai radikális pártok részéről. A „Mindannyian együtt Jeruzsálemért” cionista konferencia kapcsán Magyarországra látogató az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ), a Svájci Néppártot, az Igazi Finnek Mozgalmát, és a Geert Wilders vezette Holland Szabadságpártot képviselő politikusok elhatárolódtak a párttól.[55]

2012. október 20-21-én Héderváron tartott Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége tisztújító kongresszusának a Jobbik volt a házigazdája.[56] 2013 decemberében, Brüsszelben Kovács Bélát választották a Szövetség elnökévé.

2012-től minden év novemberében együtt emlékezik meg a Jobbik, a HVIM és a Horvát Tiszta Jogpárt (HČSP) a délszláv háború horvát és magyar áldozatairól Szentlászlón és Vukováron.[57]

A Jobbik 2013-tól egyre szorosabb kapcsolatot ápol a lengyel nemzeti radikális szervezetekkel, a Nemzeti Mozgalommal és az Összlengyel Ifjúsággal.[58][59]

Választási eredmények

Országgyűlési

Választás Szavazatok száma
(I. forduló) 		Szavazatok aránya
(I. forduló) 		Szavazatok száma
(II. forduló) 		Szavazatok aránya
(II. forduló) 		Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
2006-os* 119 007 2,20% 231 0,007% Nincs Nincs nem jutott be
2010-es 855 436 16,67% 141 323 12,26% 47 12,18% ellenzék
2014-es[37] 1 020 476** 20,30% Nem volt Nem volt 23 11,56% ellenzék

* a MIÉP-pel közös választási pártban, MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven, amihez 15 megyéből a Kisgazda szervezetek is csatlakoztak
** ebből 2 926 határon túli szavazat

Az Európai Parlamentben

A Jobbik a 2004-es európai parlamenti választáson Magyarország szerinte elhamarkodott európai uniós csatlakozása elleni tiltakozása jeléül nem indult. A soron következő, 2009-es választáson azonban már igen, ahol majdnem 15%-os eredményével a harmadik helyen végzett, messze megelőzte a parlamenti párt MDF-et és SZDSZ-t mindössze 2,6 százalékponttal kevesebb szavazatot szerezve, mint a regnáló kormánypárt, az MSZP. A Jobbik 3 képviselőt (Morvai Kisztina, Balczó Zoltán, Szegedi Csanád; 2010-től Balczó Zoltánt Kovács Béla váltotta) küldhetett az Európai Parlamentbe. A párt nem lépett be egyetlen frakcióba sem, így három képviselője függetlenként kezdett politizálni.[60] 2012-ben a párt egyik EP-képviselője, Szegedi Csanád kilépett a Jobbikból.[61] 2014-ben közel 15 %-ot ért el, így ismét három képviselőt, Morvai Kisztinát, Balczó Zoltánt és Kovács Bélát delegálhatta az EP-be.

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
2004-es nem indult Nincs Nincs Nincsen Nincsen
2009-es 427 773 14,77% 3 Függetlenek Függetlenek
2014-es 340 287 14,67% 3 Függetlenek Függetlenek

Megyei közgyűlési

Megye 2010[62] 2014[63]
Összes
mandátum		 Jobbikos
mandátum		 Aránya (%) Összes
mandátum		 Jobbikos
mandátum		 Aránya (%)
Bács-Kiskun 24 3 12,50 24 5 20,83
Baranya 19 2 10,53 19 3 15,79
Békés 18 3 16,67 18 4 22,22
Borsod-Abaúj-Zemplén 30 7 23,33 29 8 27,59
Budapest 33 3 9,09 33 1 3,03
Csongrád 20 2 10,00 20 5 25,00
Fejér 21 3 14,29 20 4 20,00
Győr-Moson-Sopron 21 2 9,52 21 4 19,05
Hajdú-Bihar 25 5 20,00 24 6 25,00
Heves 15 3 20,00 15 4 26,67
Jász-Nagykun-Szolnok 20 4 20,00 19 5 26,32
Komárom-Esztergom 15 2 13,33 15 3 20,00
Nógrád 15 2 13,33 15 3 20,00
Pest 43 7 16,28 43 8 18,60
Somogy 16 1 6,25 16 3 18,75
Szabolcs-Szatmár-Bereg 26 5 19,23 25 5 20,00
Tolna 15 2 13,33 15 3 20,00
Vas 15 1 6,67 15 2 13,33
Veszprém 18 2 11,11 17 3 17,65
Zala 15 2 13,33 15 4 26,67

Önkormányzati

Polgármester: 14 település

Önkormányzati képviselők: 372 önállóan + 1 közösen

Jobbikos polgármesterrel rendelkező települések:

Gazdaság politikája

Jegyzetek

  1. ↑ Vezetőink bemutatása – Országos elnökség. Jobbik.hu. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  2. ↑ a b „A Jobbik nacionalista, de nem erőszakos” – Robert Hodgson interjúja Vona Gáborral. barikád.hu, 2007. szeptember 19. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  3. ↑ Nem pártoljuk a párttagságot – 102 ezer tag a parlamenti pártokban. hirado.hu, 2011. május 14. (Hozzáférés: 2013. november 14.)
  4. ↑ Vona: Nem vagyunk se fasiszták, se demokraták (magyar nyelven). mandiner.hu, 2012. január 28. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  5. ↑ Vona: Nem vagyunk demokraták (magyar nyelven). Origo, 2012. január 28. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  6. ↑ Miért alakult meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom-párt. zuglo.jobbik.hu, 2008. június 1. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  7. ↑ Keresztállítás országszerte. jobbik.hu, 2003. november 30. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  8. ↑ Adventi keresztesek. Hetek, VII. évfolyam, 50. szám, 2003. december 12. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  9. ↑ Furcsállják a karácsonyi keresztet. Magyar Hírlap, 2003. december 5. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  10. ↑ Eltüntettük Ságvári emléktábláját. jobbik.hu, 2006. március 8. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  11. ↑ Az árpádsávos zászló lehet az összmagyarság szimbóluma?. jobbik.hu, 2006. december 13. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  12. ↑ Bethlen Gábor Program, jobbik.hu
  13. ↑ A cigányok vérfertőzéséről értekezett, index, 2007. december 6.
  14. ↑ OCÖ elnökének levele valamennyi elektor részére, OCÖ, 2007. február 27.
  15. ↑ JobbikTV Különkiadás - Morvai Krisztina az EP listavezető, Jobbik TV, 2008. szeptember 2. (YouTube)
  16. ↑ Kizárták az MDF-et az időközi választásból index, 2008. december 12.
  17. ↑ Óriási fölény: Bácskai János nyerte az első fordulót + Videó, Magyar Nemzet Online, 2009. január 12.
  18. ↑ Harmadik erővé vált a Jobbik, szegedicsanad.hu, 2009. január 11.
  19. ↑ A tapolcai időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve valasztas.hu, 2009. március 29.
  20. ↑ Az ajkai időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve valasztas.hu, 2009. április 4.
  21. ↑ A pécsi időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve valasztas.hu, 2009. május 10.
  22. ↑ Szegeden fogott össze a Jobbik Toroczkaiékkal, Délmagyar, 2009. június 14.
  23. ↑ Megalakult a Jobbik Országos Választmánya, jobbik.hu, 2009. október 9.
  24. ↑ Új alelnököket választott és Alapszabályt szigorított a Jobbik, jobbik.hu, 2009. október 26.
  25. ↑ Tárki: a Fidesz megfelezte, a Jobbik megduplázta. Cívishír, 2011. október 27. (Hozzáférés: 2013. január 26.)
  26. ↑ Nézőpont: Második a Jobbik. mandiner.hu, 2011. november 16. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  27. ↑ Második a Jobbik. policity.eu, 2011. november 16. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  28. ↑ A Nézőpont szerint a Jobbik a második legnépszerűbb párt. Origo, 2011. november 16. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  29. ↑ Szonda Ipsos: Vona Gábor a legnépszerűbb frakcióvezető. barikád.hu, 2012. január 13. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  30. ↑ Vona: Ki kell lépnünk az Unióból – tüntetést szervez a Jobbik + Szegedi Csanád közleménye. Szent Korona Rádió, 2012. január 12. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  31. ↑ Uniós zászlót égetett a Jobbik. Index, 2012. január 12. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  32. ↑ A Magyar Élet Menetének nevezte Vona Gábor a Fidesz székházához való vonulást. Jobbik Komárom-Esztergom megye, 2012. május 13. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  33. ↑ Magyar Élet Menete: Maradjunk életben!. Napló Online, 2012. szeptember 8. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  34. ↑ Kommunista gyilkosokkal néz szembe a Jobbik. barikád.hu, 2012. szeptember 28. (Hozzáférés: 2012. szeptember 28.)
  35. ↑ Vona: a világ legnagyobb koncentrációs táborát működteti Izrael. barikád.hu, 2012. november 21. (Hozzáférés: 2012. november 26.)
  36. ↑ Magyar Tavasz Mozgalom, kik is ők valójában? (magyar nyelven). Szentkorona Rádió, 2013. február 17. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  37. ↑ a b Eredmények a valasztas.hu oldalon
  38. ↑ Az Európai Parlamenti választás összesített eredménye
  39. ↑ Eredményhirdetés: Itt van a jobbikos települések listája (magyar nyelven). Deres.TV, 2014. október 13. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  40. ↑ Történelmi siker: kétharmaddal nyert a Jobbik Ózdon (magyar nyelven). Kuruc.info, 2014. november 9. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  41. ↑ Ózd és Recsk – a 2018-as választások első csatája (magyar nyelven). Mandiner, 2014. november 10. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  42. ↑ VESZPRÉM megye 03.számú egyéni választókerület (Tapolca) eredménye, választás.hu
  43. ↑ Tapolcai választás: hivatalosan is Rig Lajos a győztes (magyar nyelven). Magyar Nemzet Online, 2015. április 16. (Hozzáférés: 2015. április 16.)
  44. ↑ Bécs is felkerült a Jobbik térképére (magyar nyelven). Alfahír, 2015. október 19. (Hozzáférés: 2015. október 19.)
  45. ↑ Svájcban is kitűzték a jobbikos lobogót (magyar nyelven). Alfahír, 2015. november 16. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  46. ↑ Rövid tájékoztató az Új Magyar Gárda Mozgalomról, magyargarda.hu, 2007. július 17.
  47. ↑ Alapító nyilatkozat és az Eskü szövege, magyargarda.hu, 2007. július 17.
  48. ↑ Lemondott a Jobbik három alapítója a Magyar Gárda miatt, index, 2008. március 10.
  49. ↑ Gárdát építenek párt helyett? - Jobbik-alapítók tiltakoznak, Népszabadság Online, 2008. március 11.
  50. ↑ A három kilépés ellenére a Jobbik egységes maradt, jobbik.hu, 2008. március 10.
  51. ↑ Jobbik-BNP összefogás, jobbik.hu, 2008. május 28.
  52. ↑ Március 15.: mindnyájunknak el kell menni!, Jobbik.hu, 2009. március 8.
  53. ↑ Kuruc.info: „Szövetségre lépne a Jobbik a Szabadság Párttal”
  54. ↑ A Jobbik részvételével megalakult az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége!, Barikád, 2009. október 24.
  55. ↑ http://atv.hu/cikk/20111030_elutasitjuk_a_jobbikot_radikalis_europai_politikusok_budapesten
  56. ↑ Héderváron választotta újra Gollnischt az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (magyar nyelven). barikád.hu, 2012. október 22. (Hozzáférés: 2012. október 22.)
  57. ↑ Ahol összefolyt a magyarok és horvátok kiontott vére (magyar nyelven). alfahír.hu, 2014. november 25. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  58. ↑ A Jobbik-nagygyűlés lengyel felszólalója: csak együtt győzhetünk! (magyar nyelven). alfahír.hu, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. november 13.)
  59. ↑ Megerősítette együttműködési megállapodását a Jobbik IT és az Összlengyel Ifjúság (magyar nyelven). nemzeti.net, 2013. november 13. (Hozzáférés: 2013. november 13.)
  60. ↑ Senkinek sem kell a Jobbik Brüsszelben, Hírszerző, 2009. július 9.
  61. ↑ http://index.hu/belfold/2012/07/30/jobbik_szegedi_adja_vissza_a_mandatumat/
  62. ↑ Tájékoztató adatok a fővárosi kompenzációs listás és megyei közgyűlési választások eredményéről, 2010. Nemzeti Választási Iroda
  63. ↑ Tájékoztató adatok a fővárosi kompenzációs listás és megyei közgyűlési választások eredményéről, 2014. Nemzeti Választási Iroda
  64. ↑ Ásotthalom települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  65. ↑ Bánokszentgyörgy települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  66. ↑ Békésszentandrás települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  67. ↑ Cserháthaláp polgármester választás eredménye (időközi). Nemzeti Választási Iroda
  68. ↑ Devecser települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  69. ↑ Gasztony települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  70. ↑ Hencida települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  71. ↑ Kemenessömjén települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  72. ↑ Immáron Kisherend is a Jobbik települése (magyar nyelven). Alfahír. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  73. ↑ Kisherend polgármester választás eredménye. Nemzeti Választási Iroda
  74. ↑ Kosd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  75. ↑ Mátraballa települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  76. ↑ Monorierdő települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  77. ↑ Ózd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  78. ↑ Recsk települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  79. ↑ Tapolca települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  80. ↑ Tiszavasvári települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  81. ↑ Törökszentmiklós települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  82. ↑ Tuzsér települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jobbik_–_Konzervatívok&oldid=17215788”