„Tervgazdálkodás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A '''tervgazdálkodás''' egy olyan gazdasági rendszer ahol nem a piac, hanem az [[állam]] vagy a [[kormány (állami szerv)|kormány]] irányítja a [[Gazdasági rendszer|gazdaságot]].<ref>[[Alec Nove]] (1987), "planned economy," ''[[The New Palgrave: A Dictionary of Economics]]'', v. 3, pp. 879-80.</ref> Az ilyen gazdaságokban a gazdaság összes szektorát az állam vagy a kormány szabályozza (úgynevezett „tervekkel”), dönt minden termelőeszköz használatáról és a bevételek elosztásáról, a kommunista államrendszerhez hasonló módon.<ref>Myers, Danny. ''Construction Economics'' (2004), Spon Press (UK), p. 288</ref> A tervezők döntik el mit, illetve mennyit kell termelni és utasítja a vállalkozásokat, hogy azokat a javakat termeljék.<ref>Ollman, Bertell. ''Market Socialism: The Debate Among Socialists'' (1997), Routledge (UK), p. 12</ref>
A '''tervgazdálkodás''' egy olyan [[gazdasági rendszer]] ahol nem a [[piac]], hanem az [[állam]] vagy a [[kormány (állami szerv)|kormány]] irányítja a [[Gazdasági rendszer|gazdaságot]].<ref>[[Alec Nove]] (1987), "planned economy," ''[[The New Palgrave: A Dictionary of Economics]]'', v. 3, pp. 879-80.</ref> Az ilyen gazdaságokban a gazdaság összes szektorát az állam vagy a kormány szabályozza (úgynevezett „tervekkel”), dönt minden termelőeszköz használatáról és a bevételek elosztásáról, a kommunista államrendszerhez hasonló módon.<ref>Myers, Danny. ''Construction Economics'' (2004), Spon Press (UK), p. 288</ref> A tervezők döntik el mit, illetve mennyit kell termelni és utasítja a [[vállalkozás]]okat, hogy azokat a javakat termeljék.<ref>Ollman, Bertell. ''Market Socialism: The Debate Among Socialists'' (1997), Routledge (UK), p. 12</ref>


A szocialista gazdasági rendszer jellemzője volt, amelyben a gazdaság következő időszaki teljesítményét részletes (gyakran nem reális) ágazati tervekre bontották.
A szocialista gazdasági rendszer jellemzője volt, amelyben a gazdaság következő időszaki teljesítményét részletes (gyakran nem reális) ágazati tervekre bontották.


A mechanizmus alapelképzelése [[Karl Marx|Marx]] tőke című munkája alapján a szabadpiac működésének problémáira próbál megoldást ajánlani.
A mechanizmus alapelképzelése [[Karl Marx|Marx]] ''[[A tőke]]'' című munkája alapján a szabadpiac működésének problémáira próbál megoldást ajánlani.


Az elmélet szerint a szabadpiac az önszabályozása a kiszámíthatatlan árakhoz, és különböző időállandójú válságciklusokhoz vezet.
Az elmélet szerint a szabadpiac az önszabályozása a kiszámíthatatlan árakhoz, és különböző időállandójú válságciklusokhoz vezet.
A tervgazdaság megoldása az igények, és a termelőkapacitások központi felmérése, és a felmérések alapján a megrendelések, és az árak központi meghatározása.
A tervgazdaság megoldása az igények, és a termelőkapacitások központi felmérése, és a felmérések alapján a megrendelések, és az árak központi meghatározása.


A gyakorlatban problémát okozott a felmérések pontos elvégzése, illetve a termelési ciklus közben jelentkező változások követése.
A gyakorlatban problémát okozott a felmérések pontos elvégzése, illetve a [[termelési ciklus]] közben jelentkező változások követése.


A '''tervgazdaság''' előképe a [[Vlagyimir Iljics Lenin|lenin]]i [[hadikommunizmus]] volt. Az egykori [[Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa|KGST]] országokban ez volt az elsődleges gazdaságirányítási rendszer, bár minden országban hagytak többet-kevesebbet a szabadpiaci gazdaságnak is. A szabadpiac lehetőségeinek kihasználására történő kísérlet volt például a [[Vlagyimir Iljics Lenin|lenin]]i [[Új gazdaságpolitika|NEP]], vagy a [[Kádár János (politikus)|kádári]] [[új gazdasági mechanizmus]].
A '''tervgazdaság''' előképe a [[Vlagyimir Iljics Lenin|lenin]]i [[hadikommunizmus]] volt. Az egykori [[Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa|KGST]] országokban ez volt az elsődleges gazdaságirányítási rendszer, bár minden országban hagytak többet-kevesebbet a [[szabadpiac]]i [[gazdaság]]nak is. A szabadpiac lehetőségeinek kihasználására történő kísérlet volt például a [[Vlagyimir Iljics Lenin|lenin]]i [[Új gazdaságpolitika|NEP]], vagy a [[Kádár János (politikus)|kádári]] [[új gazdasági mechanizmus]].


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2016. február 12., 12:12-kori változata

A tervgazdálkodás egy olyan gazdasági rendszer ahol nem a piac, hanem az állam vagy a kormány irányítja a gazdaságot.[1] Az ilyen gazdaságokban a gazdaság összes szektorát az állam vagy a kormány szabályozza (úgynevezett „tervekkel”), dönt minden termelőeszköz használatáról és a bevételek elosztásáról, a kommunista államrendszerhez hasonló módon.[2] A tervezők döntik el mit, illetve mennyit kell termelni és utasítja a vállalkozásokat, hogy azokat a javakat termeljék.[3]

A szocialista gazdasági rendszer jellemzője volt, amelyben a gazdaság következő időszaki teljesítményét részletes (gyakran nem reális) ágazati tervekre bontották.

A mechanizmus alapelképzelése Marx A tőke című munkája alapján a szabadpiac működésének problémáira próbál megoldást ajánlani.

Az elmélet szerint a szabadpiac az önszabályozása a kiszámíthatatlan árakhoz, és különböző időállandójú válságciklusokhoz vezet. A tervgazdaság megoldása az igények, és a termelőkapacitások központi felmérése, és a felmérések alapján a megrendelések, és az árak központi meghatározása.

A gyakorlatban problémát okozott a felmérések pontos elvégzése, illetve a termelési ciklus közben jelentkező változások követése.

A tervgazdaság előképe a lenini hadikommunizmus volt. Az egykori KGST országokban ez volt az elsődleges gazdaságirányítási rendszer, bár minden országban hagytak többet-kevesebbet a szabadpiaci gazdaságnak is. A szabadpiac lehetőségeinek kihasználására történő kísérlet volt például a lenini NEP, vagy a kádári új gazdasági mechanizmus.

Jegyzetek

  1. Alec Nove (1987), "planned economy," The New Palgrave: A Dictionary of Economics, v. 3, pp. 879-80.
  2. Myers, Danny. Construction Economics (2004), Spon Press (UK), p. 288
  3. Ollman, Bertell. Market Socialism: The Debate Among Socialists (1997), Routledge (UK), p. 12