„Pestszenterzsébet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 39. sor: | 39. sor: | ||
A [[Soroksár]]hoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]], [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak [[Kossuth Lajos]] után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló [[község]]gé ''Erzsébetfalva'' néven, [[Nagyközség (polgári korszak)|nagyközség]]ként. A hagyomány szerint Erzsébetfalva elnevezése a parcellázások előtti időkből származik és Szekrényessy Pálné szül. Dillinger Erzsébet (1809-1892) keresztnevére utal, lévén a Szekrényessy család már az 1830-as évektől jelentős gubacsi birtokokkal és elegáns kúriával rendelkezett e területen.<ref>Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843 IV. kötet. Győr, 2007. ISBN 978-963-062395-7</ref> |
A [[Soroksár]]hoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]], [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak [[Kossuth Lajos]] után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló [[község]]gé ''Erzsébetfalva'' néven, [[Nagyközség (polgári korszak)|nagyközség]]ként. A hagyomány szerint Erzsébetfalva elnevezése a parcellázások előtti időkből származik és Szekrényessy Pálné szül. Dillinger Erzsébet (1809-1892) keresztnevére utal, lévén a Szekrényessy család már az 1830-as évektől jelentős gubacsi birtokokkal és elegáns kúriával rendelkezett e területen.<ref>Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843 IV. kötet. Győr, 2007. ISBN 978-963-062395-7</ref> |
||
1919-ben, a [[Tanácsköztársaság]] alatt a község átmenetileg a ''Leninváros'' nevet viselte. |
1919-ben, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt a község átmenetileg a ''Leninváros'' nevet viselte. |
||
A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is. |
A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is. |
||
A lap 2016. február 4., 19:20-kori változata
| Pestszenterzsébet | |||
| |||
| Alapítás | 1870. június 14. | ||
| Megszűnés | 1950 | ||
| Oka | Budapesthez csatolták | ||
| Ország |  Magyarország | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pestszenterzsébet
Pozíció Budapest XX. kerülete térképén
| |||
 é. sz. 47° 26′ 01″, k. h. 19° 07′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 01″, k. h. 19° 07′ 08″ | |||
.svg)
.jpg)
Pestszenterzsébet egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, mely 1994-ig Soroksárral együtt alkotta, azóta pedig önállóan alkotja Budapest XX. kerületét.
Története
Gubacs nevét a magyarok betelepülésében részt vevő Huba vezérről kapta. A szeretet hangzó "cs" hozzáadásával, azaz szeretett Huba vezér a jelentése. Területe 1661-től a felsővattai Wattay Pál (Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja) család birtokába került.Mária Terézia uralkodása alatt 1731-ben Gubacsot a törvények kijátszásával a gödöllői uradalomhoz csatolták. Így a hű szolgálatokért a labanc Grassalkovich Antal tulajdonába került.
A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként. A hagyomány szerint Erzsébetfalva elnevezése a parcellázások előtti időkből származik és Szekrényessy Pálné szül. Dillinger Erzsébet (1809-1892) keresztnevére utal, lévén a Szekrényessy család már az 1830-as évektől jelentős gubacsi birtokokkal és elegáns kúriával rendelkezett e területen.[1]
1919-ben, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.
A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.
A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban[2] rendezett tanácsú várossá alakult. (Egyes források 1924. január 1-jét adják meg az átalakulás dátumaként, mivel ez volt az átszervezés előírt végső határnapja. Valójában több hónapos folyamatról volt szó, ami a belügyminiszter 1923. szeptemberi engedélyével kezdődött és a december 18-án tartott képviselő-testületi választással illetve az új testület december 20-án tartott alakuló ülésén megejtett tisztújítással zárult.[3]) Az új város elnevezése 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700-adik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.
Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950–1990 közötti időszakban a kerületre, illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat.
Jegyzetek
- ↑ Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843 IV. kötet. Győr, 2007. ISBN 978-963-062395-7
- ↑ Pestszenterzsébet története a KSH helységnévtárában
- ↑ szerk.: Dr. Ladányi Miksa: Pestszenterzsébet, Kispest és környéke. Budapest: A magyar városok monográfiája kiadóhivatala, 82-84. o. (1936)