„Káosz Szerepjáték” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Hungarikusz Firkász átnevezte a(z) Káosz RPG lapot a következő névre: Káosz Szerepjáték: Át ez a könyv címe |
→Földrajz: térkép behelyezése |
||
| 60. sor: | 60. sor: | ||
===Földrajz=== |
===Földrajz=== |
||
[[Image:Worluk, a káosz világa.jpg|thumb|right|500px|A Nemes István (John Caldwell) és társai által megálmodott világ [[Szendrei Tibor]] tusgrafikája szemlélteti a ''Káosz Sárkányai'' című regényben valamint a ''Káosz Szerepjáték'' című kötetben]] |
|||
*'''Gerondar''' |
*'''Gerondar''' |
||
A Vas-hegység által kettéválasztott kontinens északi része a káosz hitűek és Yvorl birodalma (itt található lakhelye is a Káoszfellegvár, amely az Átokmezsgye nevezetű kaotikus területen magasodik<ref>{{kiskapitális|Bihon, Hüse, Nemes}} (2001), 269. old.;</ref>), délen pedig az orkok által uralt Kondor Birodalom terül el, amit Grooms, az orkokat teremtő isten próbál – kevés sikerrel<ref>{{kiskapitális|Bihon, Hüse, Nemes}} (2001), 271. old.;</ref> – irányítani.<ref>{{kiskapitális|Bihon, Hüse, Nemes}} (2001), 262. old.;</ref> |
A Vas-hegység által kettéválasztott kontinens északi része a káosz hitűek és Yvorl birodalma (itt található lakhelye is a Káoszfellegvár, amely az Átokmezsgye nevezetű kaotikus területen magasodik<ref>{{kiskapitális|Bihon, Hüse, Nemes}} (2001), 269. old.;</ref>), délen pedig az orkok által uralt Kondor Birodalom terül el, amit Grooms, az orkokat teremtő isten próbál – kevés sikerrel<ref>{{kiskapitális|Bihon, Hüse, Nemes}} (2001), 271. old.;</ref> – irányítani.<ref>{{kiskapitális|Bihon, Hüse, Nemes}} (2001), 262. old.;</ref> |
||
A lap 2016. február 1., 16:55-kori változata
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Káosz Szerepjáték | |
 | |
| A Skandar Graunt ábrázoló borító Szendrei Tibor munkája | |
| Szerző | Nemes István, Hüse Lajos, Bihon Tibor |
| Főszerkesztő | Nemes István és Nemes Judit |
| Nyelv | magyar |
| Műfaj | fantasy |
| Kiadás | |
| Kiadó | Cherubion könyvkiadó |
| Kiadás dátuma | 2001 |
| Illusztrátor | Horvát József, Oszlánszky György, Szendrei Tibor, Tikos Péter, Zubály Sándor |
| Borítógrafika | Szendrei Tibor |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 349 |
| ISBN | 963 9346 26 8 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Káosz Szerepjáték (vagy rövidítve, KRPG) könyv és szerepjátékrendszer 2001-ben jelent meg a Cherubion könyvkiadó gondozásában. A rendszer megalkotói Nemes István, Bihon Tibor és Hüse Lajos. A játék megalkotásában többen is részt vettek . A Káosz Szerepjáték alapjai és Worluk világa Nemes István Káosz-ciklusában jelentek meg. Legelőször a Káosz Szava című regényében.
A Világ
Történelem
A világ neve Worluk, amely a káosz istenének, Yvorlnak az eredeti nevét viseli, aki az idők hajnalán kaput nyitott világunkról erre a világra. Worluk anyagszegény világát gázlények, a mhyorok népesítették be, akik eleinte érdeklődve fogadták be a beáramló anyagot – a jó Ivo Worluk professzor ugyanis lyukat ütött a téridő szövedékébe, magával rántva több ezer embert a Földről, és képtelen volt többé uralni a szerkezetet, mely egyre több és több anyagot szipkázott át világunkról. Worluknak nem is állt szándékában bezárni a kaput; az időt, amelyben élt, egy dekadens kornak tartotta, az emberiséget pedig egy puhány, kockáztatni nem merő, halálra ítélt fajnak. Rájött, hogy az őskáoszból erőt lehet nyerni, mindamellett, hogy az ár roppant drága: külseje és elméje egyaránt eltorzult. Hatalmával azonban rögtön sereget toborzott magának. Nem mindenki állt mögé. Bizonyos Mark Yennon nevű fiatalember azt a célt tűzte ki maga elé, hogy rendet és biztonságot hoz ebbe a bizonytalan világba. Miután hatástalanította a gépet, ő is egy saját sereget hozott létre, mely szembeszállhat Worlukéval. Worluk azonban új kapukat nyitott más világokra, illetve a Föld más koraiba, így a világ még színesebb, a káosz pedig még erősebb lett. A két fél csatározásaiban így rendre Worluk, azaz Yvorl kerekedett felül. Ami a korai csatáknak véget vetett, az az volt, hogy a gázlények megelégelték a "bevándorlók" véres háborúit, és elhatározták, hogy egyszer, s mindenkorra eltörlik őket erről a létsíkról. Amikor ezt a két fél megneszelte, kényszerszövetséget kötöttek, hogy felvehessék a harcot a mhyorokkal, aminek nem lehetett győztese. A csata helyszínéül szolgáló Dimuran kontinense teljesen elpusztult ebben a Kataklizmában; egyrésze elsüllyedt, a másik radioaktív pusztasággá változott. A világ felszínét a nagy háború teljesen átformálta, eget és földet egyaránt. A Kataklizma óta 30.000 év telt el, amit a tudósok 333 éves Ciklusokra osztanak fel (a ciklusok végén bekövetkezik a Jégnász konstelláció nevű csillagállás); állítólag minden egyes ciklusváltást háborúk követnek.
- Újjáéledés (1.-2. ciklus)
Lassan magához tér Worluk világa a Kataklizmából. A romokból különféle civilizációk emelkednek ki és virágzanak, mint a moárok, trufotárok, és sárkányok. A trufotár istenkirályok megalkotják a Bajnokok Kardját (a varázstárgyat, ami képes lezárni a ciklusok végén bekövetkező háborúkat) majd rábízták a legjobb moár létsík-vándorra, Lyndarára. Yvorl ebben a korban újabb kaput nyít a Földre, annak is a jövőjébe, hogy embereket hozzon hatalmának megerősítésére, majd végleg lezárja a hasadékot. A Föld jövőjében elkorcsosult emberi lények válnak a manók őseivé, akikből Verghaust megteremti a manókat.[1]
- Quetter Korszak (3.-6. ciklus)
Az újjáéledésnek a quetterek elszaporodása vet véget. A quetterek – kardfogú, denevérszárnyú humanoidok – legyilkolnak mindenkit és lerombolnak mindent, beleértve azt is, amit ők építettek fel. E kegyetlen nép pusztulását az általuk teremtett elfek hozzák el.
- Elfengadi Éra (7.-15. ciklus)
A világot háromezer évig a hosszúéletűek uralják; az idő leteltével békésen átengedik a guarnik rejtélyes népének.
- Guarni Birodalom (16.-59. ciklus)
A guarnik sikeresen ötvözik a technikát a mágiával, és egy olyan birodalmat építenek ki, melynek nem szab gátat sem tér, sem idő, sem a világokat elválasztó fal.
- Gilf Birodalom (60.-78. ciklus)
Tizenötezer év elteltével a Guarni Birodalom összeomlik, és senki nem tudja biztosan, mi történhetett magukkal a guranikkal. Emellett kisebb gondjuk is nagyobb ennél; megjelennek a gilfek, az elfek vérszomjas, szadista rokonai, és sötét éjszakába taszítják a világot, mely hatezer évig tart.
- Nagydrén Birodalom (79.-82. ciklus)
A drének – emberek, akiknek a hitük szerint guarni vér folyik az ereikben – veszik át korábbi uraik, a gilfek helyét. Azonban nem mindenki lélegzik fel megkönnyebülten: a drének bigottságukban legalább annyi kegyetlenséget követnek el, mind a szadista gilfek. A Nagydrén Birodalom királya a rettegett Kargil Yhron, kinek 1000 éves uralkodását saját alattvalói árulása zárja le.
- Az Emberkirályságok Kora (83.-85. ciklus)
A jelen, melyet nem egy nagy birodalom, hanem egymással marakodó, a régiek fényében jelentéktelen királyságok marakodásai határoz meg.
- A jövő
A Jégnász konstellációkat sorozatosan kudarcra ítélt drén próbálkozások kísérik, a Nagydrén Birodalom helyreállítására – s ebbe egymást követő drén uralkodódinasztiák buktak bele. Végül a 85. ciklus végén úgy tűnik, hogy a drének sikerrel járnak. Rebesgetik, hogy Kargil Yhron is felébredt az ezeréves tetszhalálából. Azonban Dél-Greondar lakói, az Orkok elérkezettnek tartják az időt: Az elmúlt harmincezer év némasága után ők vegyék át az uralmat Worluk világán.
Földrajz
- Gerondar
A Vas-hegység által kettéválasztott kontinens északi része a káosz hitűek és Yvorl birodalma (itt található lakhelye is a Káoszfellegvár, amely az Átokmezsgye nevezetű kaotikus területen magasodik[2]), délen pedig az orkok által uralt Kondor Birodalom terül el, amit Grooms, az orkokat teremtő isten próbál – kevés sikerrel[3] – irányítani.[4]
- Maldiberan
Elsivatagosodott földrész Dimuran közelében; az északi részén apró, egymást maró királyságok, a nagyobb déli részen szultanátusok, mesebeli hercegségek, nomádföldek és a Végtelen Déli Sivatag található.
- Zhillian
Maldiberan ikerkontinense; a kettő valaha egy egészet alkotott, ma azonban tenger választja el őket. Zhillian déli része civilizálatlan, barbár terület, ahol gyíklények, nomádok és majomemberek élnek. A civilizált kiskirályságok között a rettegett Zhíl Birodalom terül el.
- Drakónia
A sárkányok otthona; a legendák szerint az összes mitikus faj innen származott.
- Drénföld
Északi kontinens, melyet örökké jég borít.
- Jidor
Déli szigetcsoport, ázsiai néppel és kultúrával, akik a körülmények miatt átálltak a nagyüzemi rabszolgatartásra.
- Yennon szigetek
A rend bástyái.
- Thelan szigetek
Trópusi szigetek, ahol kannibál népek és a túlélő quetterek éldegélnek.
- Khobír szigetek
Tudósok-lakta szigetcsoport Drakónia szomszédságában.
- Ayvar-szigetek
A legtávolabbi föld, amelyet különc, hóbortos népek és manók laknak.
- Dimuran
Más néven a Felperzselt Föld. Itt játszódott le a Kataklizma, amely Worluk világát a mai formára szabta. Lakatlan vidék, csak egy-néhány khobíri varázsló téved ide kutatás céljából, ám a halálos sugárzás miatt ők sem maradnak sokáig.
Közeli létsíkok
Worluk a következő létsíkokkal szomszédos: az álmokból valóssá gyúrt Cherubion, amelyen a marakodó félisteneknek köszönhetően örök éjszaka honol; a vadregényes Ammerúnia; a démoni Amhazar és Kithriat; valamint az ősi Ynev és a káosz létsíkja az örökké változó Limbó.
Istenek
Worluk pantheonja tulajdonképpen egy hatalmas mérlegre emlékeztet: egyik oldalon a Rend, a másikon a Káosz seregei, a mérleg nyelve pedig az Egyensúly hívei. Azonban nem mindegyik isten ennyire monomániás, jó párukat annyira lekötik ennél sokkal összetettebb dolgok – főleg a saját egójuk.
- Yvorl
A Káosz Istene; teste ösztövér, girhes, végtagjai karmokban végződnek, oszlopszerű lábai közt tüskés farok tekereg. Az arca megnyúlt, beesett küklopsz-arc, szájából ujjnyi agyarak lógnak ki. Többnyire kaszával ábrázolják. Bár Worluk világának filozófusai tagadják vitáikon, hogy a Káosz gonosz lenne, Yvorl mindent elkövet azért, hogy ez a tévhit fennmaradjon. Gerinctelen, sunyi, végletekig önző alak, aki még így is túlságosan korlátozva érzi magát a lehetőségei által, és feltett szándéka, hogy azt a kevés emberit, ami megmaradt belőle is ledobja, és hasonlatossá válljon a gázlények istenségéhez.
- Mark'yhennon
A Rendisten, aki magára jobb szeret ősmágusként tekinteni. Yvorllal ellentétben nem kenyere a nagyzolás, és egyszerű öltözékében bárki nézheti könnyűszerrel annak, ami eredetileg volt: könyvárus. A mágiát egy szükséges rossznak tartja, amit a káosz ellen tud használni, és bár ő ellenlábasával szemben ragaszkodott egykori énjéhez, az eltelt harmincezer év során egyre ridegebbé, elidegenültebbé vált.
- Zhénia
A Smaragd Úrnő, aki annak dacára, hogy soha nem volt ember, a legemberségesebb isten Worluk világán. Ennek ellenére híveitől sokat vár el, és bár nem kegyetlen, senki nem akarja mérgesnek látni. Zhénia a férfiakkal szemben nem az elveket, mint inkább a gyakorlatot tartja szem előtt. A Káoszt kiszámíthatatlannak, a Rendet tespedtnek tartja, és egyáltalán nem néz jó szemmel semmit, amit túl mesterkéltnek tart. A világ hajnalán gyengéd szálak fűzték Mark'Yhennonhoz, de az idő az istenek szerelmének sem kedvez. Egyetlen fia van tőle, az Yverd nevű bajnok, aki még mindig "ifjú éveit" éli.
- Grooms
Az Orkok Öregapja, aki a Rend mellett tette le a voksát… amit, minden hatalma ellenére, képtelen a gyakorlatban kamatoztatni teremtményei, az orkok között. Yvorllal ellentétben nem követel emberáldozatokat, ez azonban nem akadályozza meg túlbuzgó híveit, hogy rendszeresen elkövessenek ilyeneket.
- Kargil Yhron
Bár még fiatal isten, mindenképpen egy olyan erő, akivel számolni kell. Kargil Yhron a drének kegyetlen máguskirálya volt, aki mindig egyre nagyobb hatalomra vágyott. Ő Yvorl rendbéli megfelelője, és noha Mark'yhennon oldalán áll, a Rendisten nem kedveli jobban, mint örök riválisát.
- Verghaust
A Manók Ura, aki Yvorl pártján áll; olyan, mint egy óriási manó, aki halhatatlansága dacára roppant kicsinyes és kisszerű tud lenni, akárcsak hívei.
- Ezerfejű Zrogdavar
Elf halálisten, akit csak apróbb szekták imádnak. Az egyik főérv Kargil Yhron mellett, hogy a Rend sem emberségesebb a Káosznál.
Fajok
Worluk világán több faj él egymás mellett, és mindegyik valami különös képességgel bír:
- Orkok
Robusztus nép, akik képesek egyesülni totemükkel, mely legtöbbször egy ragadozó állat. A legtöbb ork Dél-Gerondaron a Kondor Birodalomban él de élnek orkok Zhílianon és Maldiberanon is.
- Ogarak
Nagydarab torzszülöttek, akik két fejjel, több karral, savas nyállal vagy ezer szemmel jönnek a világra.
- Manók
Korcs, ostoba népség, akiket Verghaust teremtett, és akiken nem fognak a mérgek.
- Gnómok
Dongalábú, hegyesfülű félénk lények, akik mindenkinél jobban értenek a mechanikához, ami nem meglepő, hisz a Föld távoli jövőjéből, a Gépistenek korából származnak. Képesek érzékelni a jövőt, többnyire érzések és álmok alapján, így a legtöbb jós a gnómok közül kerül ki.
- Törpék
Zömök kovácsok, akik a puszta akaratukkal formálják a fémeket. Többnyire mind a rendet szolgálják, kivéve a káoszhitű Kitaszítottakat. Őket a rendhívő törpék kötelességüknek érzik elpusztítani, hogy kiköszörüljék a méltóságukon esett csorbát.
- Elfek
A szépek népe, akik képesek gyökeret növeszteni. Két fajtájuk elterjedt Worluk világán, a hedonista, törékeny, művészlelkű erdei tündérek és a szikár, szófukar bérci könnyűléptűek.
- Gilfek
Az elfek rokonai, akik akár a halálból is visszatérnek regenerációs képességeiknek köszönhetően. Manapság már csupán gilf asszonyok élnek, mivel a gilf fiúgyerekek pár nappal a születés után elsorvadnak. Egyesek szerint ez a guarnik átka, annak ellenére, hogy nem biztos, hogy a gilfek vetettek véget a birodalomnak, pláne, hogy a varázs a drének idejében kezdett megfoganni. A gilf asszonyok ezért az életképes félvéreket kutatják fel, hogy megőrizhessék a gilf vér tisztaságát, amennyire lehet.
- Tündérkék
Apró, szárnyas, csínytevő faj, akik apró trükkökkel és csodákkal teszik pokollá mások életét.
- Gyíklények
Kifürkészhetetlen gondolkodású, pikkelyes népség, akik birtokolják a Kő Énekét, mellyel sziklává tudnak válni.
- Gennymanók
Undorító kinézetű, jellemű nyálkás fajzatok – nomen est omen –, akik képesek bármit ellopni, legyen az tárgy, testrész, vagy elvont fogalom.
- Emberek
Jelenleg a legelterjettebbek Worlukon. A kevés megmaradt gázlény is embernek álcázva magát marad életben.
- Félvérek
A félvérek közé tartoznak a félorkok, félelfek, félgilfek, félogarak, valamint a szürkemanók.
Mágia
Worlukon a mágiának több ágazata van:
- Akadémikus
E stílus alkalmazói kötött formulákat ismernek, és azokon keresztül tudnak hatni a világra.
- Szabad
A szabad mágia használóit nem köt erejükön kívül más, csak a képzelőerejük.
- Szakrális
A papok és druidák mind erejüket, mind varázslataikat közvetlenül az isteneiktől kapják.
- Vadmágusok
Emberek – és egyebek – akik mágikus képességekkel születnek. Míg sokan képtelenek varázsolni, addig a vadmágusok gyakran képtelenek nem varázsolni, ami sokszor életükbe kerül.
- Praktikus
Az egyszerű ráolvasások és rigmusok
Rendszer
A Káosz Szerepjáték rendszer jártasságalapú, azaz kasztok helyett a játékos jártasságpontok alapján határozza meg karaktere létrehozását és fejlődését. 4 főképesség, valamint 8+1 alképesség van:
- Főképességek(alképességek):
- Fizikum (Erő/Szívósság)
- Rátermettség (Ügyesség/Reflex)
- Tudat (Intelligencia/Lelkierő)
- Esszencia (Varázserő/Esszenciapajzs)
- Gyorsaság
A rendszer alapvetően d100 motort használ, mint a Call of Cthulhu, annyi különbséggel, hogy itt a képesség/jártasság értéke (0-10) a célszámértékével(1-10) adja meg azt a számot, amely alá kell dobni, hogy a próba sikerüljön. Más kockák (d6, d10) ritkábban, csak sebzéseknél és varázslatoknál fordulnak elő, egyetlen kivétel a kezdeményezés, amihez mindig d6 járul hozzá. A rendszer a harcot nem körökre osztja, hanem lineárisan, egy vonal mentén követi végig; a fegyverek sebzését nem kockák, hanem szorzók jelentik. Ezekkel a számokkal szorozzák be a csapás során elért eredményt.
Kiegészítők
A Káosz Szerepjátékhoz eddig két kiegészítő jelent meg, még a kiadás évében: egy paraván, valamint egy modullal egybekötött bestiárium. Tervbe volt véve egy kiegészítő, amely a Nordes munkacímet viselte volna (az eredeti koncepció az volt, hogy kiegészítőnként végigmennek a világon, és azon túl), ám mindezidáig nem jelent meg.
Megjelent irodalom
A könyvek túlnyomó része a Cherubion könyvkiadó gondozásában jelent meg. A Káosz-Ciklus regényei. Skandar Graun-regények:
- John Caldwell – A Káosz Szava
- John Caldwell – A Káosz Szíve
- John Caldwell – A Káosz Éve
- John Caldwell – A Káosz Káosza
- John Caldwell – A Káosz Elszabadul
- John Caldwell – Fényhozó
- John Caldwell – A Káosz Kincse
- John Caldwell – A Káosz Sárkányai
- John Caldwell – Káosz Dréniában
- John Caldwell – Káosz Dréniában v2.0 – A brutális verzió
- John Caldwell – Vérkáosz
- John Caldwell – A Káosz Ünnepe
Az ifjú Skandar Graun történetei:
- John Caldwell – Lélektánc
- John Caldwell – Orktánc
- John Caldwell – Haláltánc
A Káosz-ciklushoz szorosan kapcsolódó regények és kisregények
- John Caldwell & Garry Hamilton – Tök Káosz (kisregény)
- John Caldwell – A Káosz Virágai (regény)
- John Caldwell – Drén fivérek (regény)
- John Caldwell – A Farkasember utolsó éjszakája (regény)
- John Caldwell – Pont egy ponty (kisregény)
- John Caldwell – Démonok (kisregény)
- John Caldwell – Démonmágus (regény)
- Jeffrey Stone – Az Élőhalott Balladája (regény-trilógia)
- John Caldwell – Nincs kegyelem (regény)
- John Caldwell – Trollvadászok (kisregény)
- John Caldwell – Jégmágia (regény)
- John Caldwell – A halál árnyéka (regény)
- John Caldwell – A Döberki Rém (kisregény)
- John Caldwell – A Káosz Sötét Oldala (regény)
- Colin J. Fayard & John Caldwell & Bán Mór – Kard, buzogány, könyv (kisregény)
További írások, amelyek a Káosz Világán játszódnak, de nem csatlakoznak közvetlenül a Káosz-ciklushoz.
- Adrian D. Black – Büntetés (novella)
- Adrian D. Black – Sárkánypapok (novella)
- Alec Norwood – Celihna könnyei (novella)
- Allen Newman – Fekete lobogó, vörös sárkány (novella)
- Allen Newman – Interregnum (regény)
- Allen Newman – Légy a levesben (novella)
- Allen Newman – Rekviem (regény)
- Benjamin Rascal – Fondorkodó orkok (novella)
- Benjamin Rascal – Roahmyer, a Rettenetes (novella)
- Colin J. Fayard – A Magnólia Nővérei (regény)
- Colin J. Fayard – A törvény szigora (kisregény)
- Colin J. Fayard – Legjobbnak lenni (novella)
- Colin J. Fayard – Yvorl halott (novella)
- Daniel P. Cambell – Bölcsődal (regény)
- David Gray (író) – Worluk átka (regény)
- Douglas Rowland – Észveszejtő kincs (novella)
- Eric Muldoom – Codric (regény)
- Eric Muldoom – Hollók (novella)
- Eric Muldoom – Vérhold (novella)
- George Stark – Jeffrey Stone – A Menyét Éve (regény)
- Jasper Payent – Yamael (kisregény)
- Jeffrey Stone – A bosszú démona (regény)
- Jeffrey Stone – Farkas ellen farkast (novella)
- Jeffrey Stone – Gyémántváros (2 novella + 1 kisregény)
- Jessica J. Brutal – Bábuk (novella)
- Jessica J. Brutal – Vérbosszú (novella)
- Krystohans – Farkastestvérek (regény)
- Krystohans – Grooms áldásával (novella)
- Krystohans – Időtlen szövetségben (novella)
- Krystohans – Papírarany (novella)
- Krystohans – Sörben az igazság (regény)
- Krystohans – Végre egy méltó ellenfél (novella)
- John Caldwell & Benjamin Rascal – Vak-merőség (kisregény)
- John Caldwell & Benjamin Rascal – A Sárkány könnyei (novella)
- John Caldwell – A boszorkány átka (novella)
- John Caldwell – A Síró Madzsun (regény)
- John Caldwell – Elf Mágia (regény)
- John Caldwell – Tripó és a két egyszarvú (novella)
- John Caldwell – Tripó és a tündérmanó (novella)
- L. Strong & John Caldwell – Pirtó néne gyógykenőcse (novella)
- Oszlánszky Zsolt – Fagyhatár (novella)
- Robert Knight – Jótett helyébe… (novella)
- Robert Knight – Manócsapás (novella)
- Robert Knight – Ősök szava (novella)
- Susan Salina – Fénymarék (regény)
- Susan Salina – Lelkek kútja (regény)
- Susan Salina – Mire jók a barátok (novella)
- Susan Salina – S'Almeyna (regény)
- Susan Salina – Tükröm, tükröm… (kisregény)
- Szántó Tibor (író) – Grooms ünnepe (novella)
- Szántó Tibor – Kaftántolvajok (novella)
- Tim Zocney – A gilfek kincse (regény)
- Tim Zocney – Goblinfattyú (kisregény)
- Tim Zocney – Kívánság (novella)